Dobos János (2026)

A ceglédi református öreg-temetőben található a város egyik felvirágoztatójának, Dobos Jánosnak sírja.

A neves mérnök síremlékén látható mellszobrot 1901-ben készítette Bráz Lajos.

Ceglédi keresztek (2026)

Hevesi-kereszt, 1938

Temetői fakereszt

Kámáni erdő keresztje

 

Bajai gőzhajó rom (2026)

Bajánál a Duna alacsony vízállásakor láthatóvá válik egy különleges vas monstrum, amely nem más, mint a Magyar (Királyi) Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság LVI. számú gőzhajójának roncsa.

A folyó gemenci oldalán lévő homokpadon „veszteglő” gőzöst 1921-ben építették a Ganz gyárban, és egy LVI. számú utasszállító csavargőzös volt. A hajót a visszavonuló magyar és német csapatok süllyesztették el 1944 őszén, hogy a szovjetek ne kaparinthassák meg.

Túra: Új és régi utakon Óbánya környékén (2026)

„Bejárja az iciri piciri kis erdőt,

s nem leli az iciri piciri tekergőt.

Bejárja az iciri piciri kaszálót,

s nem látja az iciri piciri kószálót.”

(Móricz Zsigmond)

Iciri piciri kószáló

---

forrás: ww.openstretmap.org

Útvonal:

Óbánya (Z+) – Döngölt-árok – Hidegkúti –forrás – Ötös úti kunyhó –  Forrásmező – Kedves-forrás – Disznó-kút (P+) – Öreg-halász-patak – Réka-kunyhó (KN) – Somos-hegy – Kisújbánya (K) – Óbányai-völgy – Óbánya

Táv és szintemelkedés:

13,6 km/ 350 m

---

A megunhatalan: Óbányai-völgy

Boldogságos Szűz Mária anyasága római katolikus templom (2026)

Kicsi középkori eredetű barokk stílusú templom áll Óbánya főutcáján, melyet 1850-ben emleltek és Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szenteltek fel.

Üvegesek útja (2026)

2012-ben került átadásra a „Kisújbányai Baráti Kör” Alapítvány által létrehozott Üvegesek útja „tanösvény”, amely 26 szép táblából áll és a 17. század végén betelepült német iparosoknak állít emléket. 

A 23 km hosszú sétaút kiinduló és végállomása is a hosszúhetényi Üvegkiállítás.  

Disznós-kút (2026)

A Disznós-kút a Halász-patak mentén található a Réka-völgyben. A vízkilépést 2006-ban a Baumann József, Biki Endre Gábor és Kriston Barnabás foglalta. A kifolyós rendszerű vizet Katica-forrásként is említik a szakirodalmak.

Vadszeder (Rubus fruticosus)

A vadszeder a nyári erdők egyik legbiztosabb gyümölcs forrása, igényten mivolta miatt. A növény kedvenc termőhelyei az erdők, erdőszélek, cserjések, tisztások, ahol gyakran áthatolhatatlan bozóttömeget alkot.

Kedves-forrás (2026)

A Kedves-forrás a Keleti-Mecsekben, a Réka-völgyben futó piros kereszt jelzés mentén találhat. A kifolyócsővel ellátott forrást Csokonay Sándor foglalta és ő adta a nevét is, ugyanis neki ez volt a legkedvesebb forrása.

Ötös úti kunyhó (2026)

Ötös úti kunyhó Óbányától délre, a zöld sáv és zöld kereszt jelzésű turistautak találkozásánál található.

A blokkháznak kinéző erdei kis házat Óbányai vadászházként is szokták emlegetni, amely mellett pihenőpad és asztal található.

Hidegkúti-forrás (2026)

A Hidegkúti-forrás a Döngölt-árok északi oldalában, Óbánya közelében található. A mészkőből felépített csőkifolyós forrást a Pécsváradi Erdészet foglalta 2003-ban. A vízkilépés nevét az óbányai németek adták, akik Kaltes Brünnlein-nak, azaz hidegvizű kutat nevezték el.

Döngölt-árok (2026)

A Döngölt-árok a Kelet-Mecsek egyik vadregényes szurdokvölgye, amelyen az Óbányától induló zöld kereszt jelzésű turistaút és az Üvegesek útja vezet keresztül.

Veresegyházi Medveotthon (2026)

Veresegyházilegfelkapottabb látványossága a Medveotthon, amely Közép-Európa egyetlen medvemenhelye, ahol rossz körülmények között tartott vagy kiöregedett mutatványos medvék találtak otthonra.

Az 1998-ban megnyitott Medveotthon mintegy 5,5 hektáron, természetes környezetben terül el, és a medvéken kívül oroszlánokkal, farkasokkal, hiúzzal és tigrissel is találkozhat az ide látogató. Az állatkertté nyilvánított parkban természetes körülményekhez hasonló kifutóban élnek az állatok. Az állatok megtekintésén felül lehetőség van még felülni a látványliftre, amely a magasból mutatja meg az állatkertet. Sőt a területen zakatol még a Veresegyházi Múzeumvasút, amely egy erdei bányavonat, muzeális bányamozdonyokkal. 

A kisvonat az erdőben halad, de menet közben áthalad egy bányán is, ahol vérfagyasztó látványosságokban lehet része az utazónak.

Kárpáti hiúz (Lynx línx carpathicus)

Afrikai oroszlán (Panthera leo)

Szibériai tigris (Panthera tigris altaica)

Közönséges farkas vagy európai szürkefarkas (Canis lupus lupus)

Barna medve (Ursus arctos)

Fehérfejű rétisas (Haliaeetus leucocephalus)

Gödöllői Királyi Kastély (Grassalkovich-kastély) (2026)

Gödöllő legnépszerűbb turisztikai célpontja a Grassalkovich-kastély, amely az 1740-es években épült, és ma Magyarország legnagyobb barokk palotája.

A kastélyt 1735-ben kezdték építeni I. Grassalkovich Antal gróf számára, Mayerhoffer András tervei alapján tisztán barokk stílusban. Elsőként a belső udvart közrefogó U-alak, a díszterem és a főúri lakosztályok készültek el 1745-ig. 1746 és 1749 között két új szárnnyal és egy Nepomuki Szent János-kápolnával bővült az épület, valamint ekkor még istálló és szénapadlás is helyet kapott a birtokon. 

Mária Terézia királynő 1751-ben látogatta meg Grassalkovichot Gödöllőn, aki ez alkalomból egy márvány hálót építtetett a vendégének.  

A kastély bővítését a gróf leszármazottai is folytattak. II. Grassalkovich Antal nevéhez fűződik az 1782 és 1785 között elkészült színházterem. III. Grassalkovich Antal idejében pedig átalakították tájképi kertté a korábbi franciakertet. Az államosítás után az épületet ugyan műemlékké nyilvánították, de főépületben szociális otthon költözött be.

 Az időközben romossá vált épületegyüttes felújítása 1994-ben kezdődött, és rá két évre készült el a főszárny rekonstrukciója. A híres épület azóta felvette a Gödöllői Királyi Kastély nevet, és ma múzeum működik benne. Napjainkban a kastélyban a barokk időszakot megidéző királyi lakosztályok, és az Erzsébet királyné emlékkiállítás látogatható, valamint az épület legszebb terme, a Barokk Színház.

Az épület mögött egy természetvédelmi területté nyilvánított kastélypark húzódik, amelyet III. Grassalkovics Antalné, Esterházy Leopoldina alakíttatott át 1817-47 között angolkertté. A Rákos-patak völgyében fekvő, kedvező természeti adottságú régebbi barokk kert egyes elemeit ugyan megtartották, de az új park már a romantika és a szentimentalizmus jegyében készült el. Az utakkal tagolt birtokon ligetes facsoportok és gazdag virágágyások váltották egymást. A kastély főhomlokzata előtt pedig a Rákos-patak felduzzasztásával két tavat is készítettek, valamint egy narancsház is helyet kapott itt. Az 1848-49-es szabadságharc katonai hadműveleteit a park is megsínylette: a narancsfákat eltüzelték, és mivel kerítéseket is lerombolták a vadállomány szétszéledt. A kastély és az uradalom szépségének visszaállítását I. Ferenc József idejében, 1870-ben kezdték meg. Ekkor a kert tájképi jellegét igyekeztek megőrizni, a gesztenyefasortól délre alakították ki az előnevelőt, ahol pálmaház és üvegház is épült.

1875-ben már a gesztenyefasor végén egy díszes fapavilon is állt, a Narancsház előtt pedig egy tekepálya kapott helyet. A II. világháború utáni pusztulásnak indult kertet 1994-ben újították fel. A kastélypark ma is egy tájképi kert, amely karakterét a százéves, vagy annál idősebb fák adják. Az északnyugati részen pedig még ma is látható a kert legrégebbi épülete a Királydombon álló pavilon, amelyet még az 1760-as években Grassalkovich Antal emeltetett, és a magyar uralkodók portréit helyezték el.

Grassalkovich Antal (2026)

A gödöllői kastéllyal szemközti park áll a kastély építtetőjének, Grassalkovich Antalnak a szobra. Bíró János szobrászművész a 2013-ban alkotásán a grófot úgy ábrázolta, mint aki kastély építési munkáit ellenőrzi.

Várkapitányi Lak (Karácsonyház) (2026)

A Grassalkovich kastéllyal szemben áll egy barokk műemléképület, amely hajdan a kastélyhoz tartozott, és a jószágkormányzó lakott benne. Majd a királynő udvarmestere és a Várkapitány is használta ideiglenes jelleggel, később pedig a kormányzói testőrség laktanyája volt. Az államosítást követően az épület állapota folyamatosan romlott, ugyanis idő és a fosztogatók is pusztították. A város 2010-ben megvásárolta, és 2014-19 között, részben pályázati forrásból felújíttatta a nagyon rossz műszaki állapotú épületet. A műemlék felújítása után pedig a karácsonyház költözött be oda, amely minden év novemberében és decemberében tart nyitvat. Az ország egyik legvarázslatosabb ünnepi közösségi és kulturális tere forralt borral, kávéval, sült gesztenyével, friss rétessel és egyéb téli nyalánkságokkal várja a látogatókat.

Mária-oszlop (Szeplőtelen Fogantatás-szobor) (2026)

A Szabadság téren áll Gödöllő barokk örökségének egyik legszebb szabadtéri emléke a Mária-oszlop, amelyet Grassalkovich Antal emeltetett 1749-ben. A szoboregyüttes talapzatán még 4 szent szobra látható: Avilai Nagy Szent Teréz, Páduai Szent Antal, Szent Flórián és Szent Rókus.

Nepomuki Szent János-kápolna (2026)

A gödöllői kastélykápolna a főépület második építési szakaszában 1746–1749 között épült egy református istenház helyére. 

A kápolna terveit valószínűleg a salzburgi Mayerhoffer András készítette. Az istenház belsejében a barokk kort idézi meg, fő ékessége a baldachinos oltár. A főoltárkép a kápolna védőszentjét, Nepomuki Szent Jánost ábrázolja. A kápolna egyik érdekessége a hajó boltozatain látható stukkófigurák, amelyek Nepomuki János legendáriumának egy-egy jelenetét elevenítik fel. De különleges még a fehér-arany festésű, rokokó ornamentikával és domborműves jelenetekkel díszített, szimmetrikusan elhelyezett két szószék.

A kápolna megépülését követően egészen 1811-ig a besnyői kapucinusok teljesítettek benne szolgálatot.

Nepomuki Szent János (2026)

A Gödöllői Királyi Kastély kápolnája előtt áll Nepomuki Szent János barokk szobra, amelyet 1750-ben emeltek.

A Grassalkovich Antal által állíttatott szobor eredetileg a máriabesnyői út mentén, a Rákos-patak kőhídjánál állt, de a 20. században áthelyezték mai helyére. A kovácsoltvas díszkerítéssel védett szobor mellett, kétoldalt a konzolokon egy-egy bőségszarut tartó puttó egészíti ki az alkotást.

Országzászló (2026)

A gödöllői kastély melletti kis parkban áll az 1935-ben felállított országzászló emlékmű.

Az emlékmű egy terméskövekből összerakott kúp, amelynek oldalán található a zászlórúd, a tetején pedig egy halott katona fekszik. Az alkotáson még egy fehér márványtáblán látható, amely domborműve két angyalt ábrázol, akik a magyar címert tartják.

Mária Terézia (2026)

A gödöllői kastélyparkban látható egész alakos Mária Terézia szobor egykoron a budapesti Millenniumi Emlékművet ékesítette. Az 1907-ben készült alkotás azonban a II. világháborúban megrongálódott. A szobor a 2002-es restaurálása után a Szépművészeti Múzeumban volt látható. Zala György alkotása végül a barokk évnek kikiáltott esztendőben, 2011-ben került mai helyére.

Herkules (2026)

A Gödöllői Királyi Kastély belső udvarának keleti oldalán látható egy Hercules szobrával díszített falikút. A római istent ábrázoló barokk műalkotást a kastély építésével egy időben, azaz a 18. század közepén készülhetett.

Gumis-tó (2026)

A Gumis-tó egy horgásztó, amely Szeged déli részén, az 55-ös út mellet található, és a környékén több az agyagbányászatból visszamaradt tó is található. 

A Gumis-tó mintegy 4,5 hektáron terül el, és változatos halállománnyal rendelkezik, a partján pedig jól megközelíthető horgászhelyek találhatóak. A helyi horgászok körében népszerű vízfelület a szóbeszéd szerint nevét az egykor a tóba dobált rengeteg autóbusz-abroncsról kapta. Ez sokáig csak szóbeszéd volt, azonban 2026 nyarán a rekord aszály miatt szinte teljesen kiszáradt a meder, és így kiderült, hogy a név sajnos egyáltalán nem alaptalan.

Zöld küllő (Picus viridis)

A zöld küllő az egyik gyakori harkályfélénk, amely sík és hegyvidéken egyaránt megtalálható. A madár kedveli a ligetes erdőket, fasorokat, városi parkokat, temetőket és ártéri erdőket is. A harkályfélénk a fák kérge alatt megbújó hangyákat és más rovarokat, lárvákat, bábokat fogyasztja. A zöldküllő védett madárfaj, idős fák meghagyásával segíthetjük, hogy állománya ne csökkenjen.