Szent Vendel római katolikus templom (2026)

Tatárszentgyörgy központjában, 100 éves gesztenyefák társaságában áll a település római katolikus temploma, amely 1858-ban épült barokk stílusban. A hagymakupolás épület 25 méter magas tornyát csak később, 1900-ban kapta. Az akkori átalakítás során két oldalhajót is építették hozzá.

Az egyházi épület belsejében található oltárkép a templom védőszentjét, Szent Vendelt ábrázolja.

1956-os emlékmű (2026)

A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola melletti parkban található Tatárszentgyörgy 1956-os emlékműve.

A település „Büszkeségpont” pályázat keretében készítette el Pap János szobrásszal 2017-ben az alkotást.

Az emlékmű maga egy Magyország motívum, amely üvegszálas műgyantából készült, és az évszámot pedig egyszerűen kivágták a kompozícióból.

II. Rákóczi Ferenc-emlékmű (2026)

A tatárszentgyörgyi templomkertben egy különleges obeliszk áll, amely II. Rákóczi Ferencnek állít emléket. Ugyanis a fejedelem 1710. július 10-22. között csapataival Tatárszentgyörgyön táborozott, sátra a falu határában lévő strázsahegyen állt. A homokbuckát 1924-ben ezzel kőoszloppal jelölték meg, amely később bekerült a településre. Az obeliszket egy Rákóczi-címer díszíti, a talapzaton pedig egy márványtáblán olvasható a híres esemény dátuma.

Túra: Tavasz a Peszéradacsi-réteken (2026)

„...Még mindig nagyon el van terjedve az a hit, hogy a turistaság nem más, mint alkalom a szórakozásra, a mulatozásra. ... Ha mulatozásnak nevezhetjük azt, midőn Isten csodaszép természetét bebarangolva, annak természeti bájaiban gyönyörködünk, akkor igenis mulatozással jár a turisták foglalkozása. De ez a nemes mulatság, mely testünket edzi, lelkünket felfrissíti, gondolkodásunkat megtisztítja, ideálissá teszi...”

(Téry Ödön)

Ójelzések a Kiskunságban

---

forrás: openstreetmaps.org

Útvonal:

Ladánybene – Templom dűlő (P) – Rákóczi-hegy – Sarlóspuszta Club Hotel – Peszéradacsi-rétek – Rákosivipera-védelmi és Oktató Központ – Rákosi vipera tanösvény – Kunpeszér, római katolikus templom

 

Táv és szintemelkedés:

23,3 km/ 75 m

---

Turjánosban

I. és II. világháborús emlékmű (2026)

A kunpeszéri Községháza előtti téren áll a település I. és II. világháborús hőseinek emlékműve.

Az 1984-ben felavatott alkotást Szőke Sándor készítette el bronzból, amely domborművei megegyeznek a kötegyáni világháborús emlékműjn láthatóakkal.

Szűz Mária (2026)

A kunpeszéri templom kertjében található egy imádkozó Szűz Mária-szobor is, amely a helyiek kedvelt kegyhelye.

Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom (2026)

Kunpeszér érdekes küllemű temploma 1981-ben épült a Titkosértelmű Rózsa (ROSA MYSTICA) tiszteletére. A torony nélküli templomot 2008-ban felújították, amely ekkor kapta a két vasbeton lábon álló harangját.

Tanösvénytúrák: Rákosi vipera tanösvény (2026)

A Rákosivipera-védelmi Központ közvetlen szomszédságában lévő tótól indul a Rákosi vipera tanösvény, amely a névadó kígyó életébe enged bepillantást. A 3 kilométeres sétaút során 4 darab gazdagon illusztrált információs táblákkal találkozhatunk, amelyek a ritka és fokozottan védett kígyóról, valamint a terület tájtörténetéről és sokszínű élővilágáról mesélnek. A táblákon lévő QR-kódok beolvasásával pedig számos érdekességet tudhatunk meg a környékről.

A tanösvény adatai

Táv: 3 km

Állomások: 4

Üzemeltető: KNPI

Füzet: nincs

Rákosivipera-védelmi és Oktató Központ (2026)

A Kunpeszér határán található a Rákosivipera-védelmi Oktató Központ, amely a kipusztulás szélére került rákosi vipera megmentésére jött létre 2004-ben. A kezdeti sikeres kígyók tenyésztés eredményességét jól mutatja, hogy napjainkban mintegy 700 vipera él az oktatóközpont területén. A központot üzemeltető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület elsődleges célja a veszélyeztetett élőhelyekről bekerült állatok tartása és szaporítása. 

Továbbá lehetőség van előzetes bejelentkezéssel az itteni szabadtéri terráriumok megtekintésére, ahol központban nevelt kis viperák élnek. Valamint a viperákon kívül a környék gyíkfajait bemutató szabadtéri terrárium található még itt.

Peszéradacsi-rétek (2026)

A Duna-Tisza köze egyik legkülönlegesebb része a Turján-vidék, amely a hajdani rendszeres, tartós vízborításnak köszönheti mai természetközeli állapotát. A Peszéradacsi-rétek is ennek a tájegységnek része, amelyre a Kiskunsági Nemzeti Park ügyel. A tájat ma is lápok, láprétek, mocsárrétek és nedves kaszálók uralják. 

A terület botanikaiértéke pedig az itt virító többféle orchideafaj, valamint a veszélyeztetett parlagi vipera is itt él.

Rákóczi-hegy (2026)

A sarlóspusztai Rákóczi-hegy nem csak Felső-Kiskunság tájképi értéke, hanem emellett még történelmi emlékhely is.

Sarlóspuszta, avagy ahogyan a helyiek emlegetik Sarlóssár Pest és Bács vármegye határán fekszik, és arról híres, hogy 1710 nyarán II. Rákóczi Ferenc, kuruc csapataival itt vészelte át a pestisjárványt. A hagyomány szerint a fejedelem sátra az itteni Strázsahegyen volt. Ennek emlékére 1924-ben egy emlékoszlopot állítottak a halomra, amely azóta már átkértül Tatárszentgyörgyre. Van helyette azonban pazar kilátás az itteni a buckavidékre, ahol homoki dombvonulatokban és gyepes völgyek gyönyörködhetünk.

Magyar-Litván barátság (2026)

A Hegyalja Galériával szembeni kis téren áll a magyar-litván barátság szobra, amelyet Ipolitas Užkurnys és Antanas Česnulis litván szobrászok készítettek el. Az 1988-ban felállított szoborcsoport öt részből áll, amelyekből három Tokaj ősfoglalkozásait jeleníti meg, középen egy litván énekmondó ül, az utolsó oszlopon látható három női figura pedig Litvániát, Lettországot és Észtországot szimbolizálja.

Kuruc ezredes (2026)

Tokajban a Bodrog parti sétány közelében áll Kiss Albert kuruc ezredes bronzszobra, amely elkészítésére pályázat útján nyert támogatást az önkormányzat. A lovasszobrot 2004-ben avatták fel, alkotója pedig Győrfi Lajos szobrász volt.

Finánc-dombi kilátó (2026)

A Bodrog és a Tisza találkozásánál található Finánc-dombi kilátó, amelyhez a Tisza-híddal szemben lévő lépcsősoron tudunk feljutni. A kilátóból a Bodrogzug, illetve a Zemplén vonulatai láthatóak, valamint a hegyoldalba lévő szőlőskertekben is gyönyörködhetünk.

Nepomuki Szent János (2026)

A Tiszát átívelő Erzsébet híd nyugati hídfőjénél, a hídra vezető járda oldalán álló Nepomuki Szent János kőszobra. Az 1999-ben készült alkotás korábban a körforgalom nyugati oldalán, borospincék előtt állt.

Tokaj kapitánya (2026)

Tokaj központjában, a Tisza-híd előtti körforgalom mellett a domboldalon áll Némethi Ferenc szobra, az itteni vár kapitánya volt és 1565-ben halt hazáját védve. Az egykori hős várkapitány emléket állító mészkő szobor Csirpák Viktória szobrászművésznő alkotása, amelyet 2016-ban avattak fel.

Tokaji Múzeum (2026)

A Bethlen Gábor utcában található a Karácsony-Sasarát-ház, amely 1790 körül épült copf stílusban. Napjainkban a palota szerű épületben a Tokaji Múzeum kiállításai láthatóak, amelyek Hegyalja élővilágát és a Béres Gyűjtemény egyházművészeti tárgyanyagát tárják a látogató elé. Ezen kívül egy külön tárlat foglakozik Tokaj várának régészeti feltárásai során előkerült tárgyegyüttesek bemutatásával. Valamint a padlástérben néprajzi látványtárat is találunk.

Világörökségi Bormúzeum (2026)

A Tokaji Múzeum tagintézménye, a Világörökségi Bormúzeum a Serház u. 55 szám alatt található, amely hazánk egyetlen világörökségi borvidékét, Tokaj-Hegyalját mutatja be.

A valamikori Serház épületében létrehozott kiállítás nemcsak a borról, hanem annak készítésének folyamatáról, a tájról és az emberekről szól. A bor, az ember és a táj kapcsolatát különböző vizuális módszerekkel mutatják be. Hiszen a tárlaton Tokaj és környéke autóval, biciklivel, és még léghajóval is bebarangolható. Ezenkívül Illattéka, Fűszertár és Borpatika található még a patinás épületben.

Holokauszt emlékmű (2026)

A tokaji zsinagóga szomszédságában egy márványból készült holokauszt emléktábla található, amely az elhurcolt zsidócsaládoknak állít emléket. A mártír emlékművet a város állíttat 2014-ben, a holokauszt 70. évfordulójára.

Zsinagóga (Kulturális Központ) (2026)

A tokaji zsidóközösség zsinagógája 1890-ben épült az egykori Serház helyén. A romantikus-mór stílusú épület öntöttvas oszlopos, karzatos belső terével, színes üvegablakaival hamar a város és az egész borvidék egyik legmeghatározóbb jelentőségű kulturális központja lett. A II. világháború után a zsidó lakosság jelentős része azonban nem tért vissza, ezért az épület enyészetnek indult. A város azonban nem hagyta elveszni az a tokaji zsinagógát, ezért Farkas Pál tervei alapján 1986-2006 között újjá építették. Ma az épület újra a város egyik ékessége, amely Kulturális és Konferenciaközpontként működik

Demeter Zoltán Vinoteka (2026)

Demeter Zoltán a tokaji borvidék egyik vezető pincészetének tulajdonosa, aki jelenleg 9 dűlőn, közel 7 hektáron foglalkozik a szőlőtermeléssel. A cégvezető a pincészetet azzal a céllal alapította, hogy boraival próbálja meg bemutatni, hogy milyen változatos termőhelyek is vannak a borrégióban. 

Zoltán a borvidék legfontosabb szőlőfajtáinak nedűeivel Tokaj óvárosának szívében, egy 1790-ben épült műemlék házban várja az érdeklődőt borkostolásra és vásárlásra.

Szent Miklós görögkatolikus templom (2026)

Tokaj város legrégibb templomát 1745-ben építették, és Szent Miklós tiszteletére szentelték fel.

A barokk stílusú épület berendezése copf stílusú, fából készült ikonosztázát pedig tokaji művészek készítették.

A templom 1997 és 2017 között teljes körű felújították. Makláry Zsolt ikonfestő és Anducska Tibor ornamentikafestő keze nyomán az ikonosztáz képei is megújultak.

Petőfi Sándor (2026)

A Tokaji Pap Miklós Népfőiskola közelében áll Petőfi Sándor mellszobra.

A szoborállítást Petőfi 200 emlékév keretében a népfőiskola kezdeményezte.

Lantos Györgyi szobrászművész alkotását Lezsák Sándor avatta fel 2023-ban.

Tokaji Pap Miklós Népfőiskola (2026)

1979-80-ban a Fiatal Népművészek Stúdiójának nyári táborai keretében készült az Makovecz-épület, amely közösségi házként funkcionált. A táborokban otthont adó épületben Makovecz mellett többek között Samu Géza, Péterffy László, Csete György és Nagy László is megfordult. De az árvíz erősen károsította az épületet, ezért önkormányzata áttelepítette, majd végül ünnepélyes keretek közt felgyújtották.

Mankovits Tamás iparművész, a közösségi ház építés egyik résztvevője azonban 2024-ben újra elkészítette az eredeti tervek alapján a Makovecz-féle épület másolatát a Pap Miklós Népfőiskola által bérelt tokaji telken. A tokaji népfőiskola az egykori népművész táborok szellemiségét viszi tovább, ugyanis a helyi közösség egyik meghatározó szellemi és kulturális központja lett az évek során. Napjainkban képzéseknek, kulturális rendezvényeknek és közösségi programoknak ad helyet az iskola.

Szent Miklós orosz ortodox templom (2026)

Tokajon található Magyarországon egyik legrégebbi ortodox temploma, amely még ma is őrzi az eredeti belső elrendezését és díszítését.

A 18. század elején Tokajba érkező görög kereskedők és telepesek eleinte közös kápolnát használtak orosz Borfelvásárló Bizottság tagjaival. Templomuk 1743-ban épült barokk stílusban, és Szent Miklós, a hajósok és kereskedők védőszentje tiszteletére szentelték fel.

Az egyhajós, íves szentélyzáródású, kontyolt nyeregtetős épületet külseje egyszerű, míg belsőtere gazdagon díszített, aranyozott ikonokkal, kézzel festett falfestményekkel és ikonfallal. Az utóbbi különösen értékes művészeti alkotás, amelyet a hívek adományaiból készítették el helyi mesterek.

Az 1940-es évekre az ortodox közösség elnéptelened, ezért a város átvette a templom működtetését, és időnként kiállítások, koncertek kapnak helyet azóta benne.

Református templom (2026)

A helyi reformáció felvirágzásakor még a katolikus templomot használta a gyülekezet. 

A mai templomuk felhúzása a Türelmi Rendelet után kezdődött el Budaházy László prédikátorságában, megépítője pedig Francz Ignác volt. A későbarokk stílusú templom végül 1802-1822 között készült el, de a tornya csak később, 1896-ban épült fel.

A templom belseje a reformátusoknál megszokott egyszerűség jellemezi, berendezése pedig copf stílusú.

Szőlőtaposó lányka (2026)

A Tokajhegyaljai borok háza előtt áll a szőlőtaposó lánykát ábrázoló alkotás, amelyet egy rendezvény keretén belül avattak fel 2014-ben. A régi, hagyományos szőlőtaposást bemutató kompozíció Veres Gyula Alpár szobrász alkotása.

II. Ulászló (2026)

A római katolikus templom mögött kialakított kis parkban áll II. Ulászló fából faragott szobra. 

II. Ulászló Anjou Hedvig férje, Litvánia nagyfejedelme és Lengyelország, valamint Magyarország királya volt haláláig. 

A 2021-ben elkészült szobor megalkotója a litván fafaragó, szobrász Kęstutis Krasauskas volt, aki 1987 óta állítja ki a műveit Európában.

Szent Hedvig (2026)

A római katolikus templom mögött kialakított kis parkban áll Szent Hedvig fából faragott szobra.

Szent Hedvig vagy más néven Anjou Hedvig I. Lajos magyar király legifjabb leánya volt, aki II. Ulászló feleségeként Lengyelország királynője is volt 1399-ben bekövetkezett haláláig. 

A 2021-ben elkészült szobor megalkotója Adolfo Teresius fafaragó volt, aki a Litván Művészeti Alkotók Egyesületének a tagja.

Rákóczi Pince és Udvarház (2026)

Tokaj legrégebbi pincéje a Rákóczi Pince, amelyet a borok szentélyeként is számon tartanak.

A pince a 15. század elején épült, s királyok, fejedelmek hercegek és tábornokok is birtokolták az évszázadok során. A Rákóczi Pince lovagterme ma már borkóstolóknak és rendezvényeknek ad otthont. Tokaj olyan híres borait lehet itt megkóstólni mint a Hét Szőlő furmint, a hárslevelű, a sárgamuskotály, a szamorodni, fordítás vagy a méltán híres aszú.

Szent István (2026)

Tokaj főterének végében látható Szent István szobra, amelyet 2000-ben avattak fel. Péterfy László millenniumi esztendőben készített alkotásán a király jogarral és országalmával egy áll egy oszlop tetején. A piedesztál alján pedig a Himnusz egyik sora olvasható.

Bacchus (2026)

A város főterén, a Rákóczi pince elött a bor és a vidámság romai istenének, Bacchusnak a szobra. A kőhordón ülő alak egyik kezében szőlőt, a másikban egy pohár bort tart Szanyi Péter 1990-es alkotásán. A kútként is funkcionáló kompozíció napjainkban már Tokaj egyik emblémájának számít.

Jézus szíve római katolikus templom (2026)

Tokaj főterén áll a város büszkesége a Jézus szíve római katolikus templom, amely a 20. században készült neoromán stílusúban.

A település elődjén már 11. század végén állt egy templom, amely a tatárjárás idején elpusztult. Később ezt a templomot újjáépítették, de török hódoltság után reformátusok kaptak meg. Az egyházi épület 1695-től lett újra a katolikusoké, akik egy tűzvész miatt új templomot építettek. A ma is látható istenház 1912-ben épült Zobel Lajos műszaki főtanácsos tervei alapján a régi helyére.

A templom belsejét freskók díszítik, a főoltár, a keresztelőhely és a szószék pedig Josef Riefesser tiroli szobrászművész alkotása.