Nepomuki Szent János (2026)

A szabadkai városközpontban, a Köztársaság tér északnyugati oldalán álló emeletes lakóépület félköríves záródású fülkéjében található egy 1888 körül emelt öntöttvas Nepomuki Szent János-szobor. A papi ornátusban látható szobor a bécsi Salm’sche Erzgießerei műhelyének, hazánkban több helyütt előforduló alkotása.

Szent Rókus-kápolna (2026)

A belvárosi Szent Rókus-kápolna elődje 1738-ban épült a nagy pestisjárványt követően fogadalomból. Az épületet Szent Rókus, a járványok védőszentjének tiszteletére emelték közösen a ferencesek és a város lakói. 

A lélekharanggal rendelkező épületet 1773-ban a szerzetesek felújították, és deszkahajóval bővítették, ezután pedig istentiszteleteket is tartottak benne. A kápolnát Macskovics Titusz helyi építesz tervei szerint neoreneszánsz stílusban 1884-ben újjá építették. 

Az épület oltára felet ma egy ismeretlen festő szerény, a 18. században készült, Szent Rókust ábrázoló oltárkép látható.

Zsinagóga (2026)

A szabadkai zsinagóga a hazai szecessziós építészet ékköve, amely Közép-Európában a második legnagyobb zsinagógája.

A város szívében álló szecessziós építészeti csodát Komor Marcell és Jakab Dezső építészek tervezték, amely a hagyományos és innovatív építési technikák egyedülálló ötvözetét mutatja be. Az 1902-ben elkészült zsinagógához azt a tervet használták fel, amely a Szegedi Zsinagóga építési pályázatán második helyezést ért el. Az impozáns épület jellegzetessége a nyolc oszlopra támaszkodó központi kupola, amely akkoriban a kor építészeti csodája volt. 

A zsinagóga másik legjellegzetesebb eleme Zsolnay-mázas cserepekkel díszített tető. Az épület gazdag díszítése azonban a belső térre is kiterjed, ugyanis a Róth Miksa ő budapesti műhelyében elkészült üvegablakok is egyedülállók.

A 20. század folyamán a zsinagóga megrongálódott, állaga folyamatosan romlott, ezért 1990-ben Szerbia a kiemelt jelentőségű műemlékek közé vette. Ezután kezdődött meg az épület külső és belső restaurálása, amelyet az Európai Unió, a szerb és a magyar kormány támogatásával valósult meg. 

A szabadkai Zsinagóga ma már nemcsak egy felújított szecessziós építészeti gyöngyszem, hanem jelentős kulturális műemlék is.

Cserni Jován (Jovan Nedad) (2026)

Jovan Nedad egy rablóvezér volt, akit Szapolyai János a Bácskára kitelepített szerbek vezérének nevezett ki. Az 1927-ben felállított emlékmű készítője Petar Pallavicini volt.

Népszínház (2026)

A szabadkai Népszínház a város egyik legrégibb épülete, de a Kárpát-medence egyik legöregebb színháza is.

Szabadka főterének hangulatát alapvetően meghatározó, korinthoszi oszlopsoros épületet 1854-ben emelték Skultéti János építész tervei alapján. A klasszicista stílusú épület belső díszítését pedig Telepi György színpadtechnikusra bízták. A színház fénykorában 450 ülőhellyel, 45 páhollyal és 160 állóhellyel fogadta a látogatókat. A díszes épületet az évek során többször átalakították, például 1926-ban az I. világháború alatt leégett nagytermet moziteremmé építették át. A színháznak ma is önálló magyar nyelvű társulata is van, olyan jelentős emberek fordultak meg itt már, mint Blaha Lujza, Kosztolányi Dezső, Csáth Géza és Bartók Béla.

Városháza (2026)

A Szabadka központjában emelkedő városháza elhelyezkedésével, méreteivel és a szecessziós homlokzatával a város meghatározó szimbólumává vált az évek során.

A Központi téren álló épület 1908 és 1910 között készült a híres budapesti építészek, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján szecessziós stílusban. A városháza belsejében három díszterem található, a Zöldet a főispán, a Sárgát a polgármester használja, a harmadik pedig egy központi díszterem. Az utóbbit nem csak a képviselők használják, hanem koncerteket, esküvőket és egy fontos összejöveteleket tartanak benne. Itt található az épület legértékesebb része is, ugyanis a napfényt beengedő tizenhat pompázatos ólomüveg alkotói Róth Miksa és Nagy Sándor festők voltak.

A városháza 76 méter magas tornya kilátóként is funkcionál, ahonnan felejthetetlen kilátás nyújt Szabadkára és környékére.

Szent Mihály főangyal római katolikus templom (2026)

A szabadkai ferences kolostortemplom a város történetének egyik legrégebbi épülete, amelyet a helybeliek Ótemplomnak hívnak,

A ferencesek 1686-ban telepedtek le a szabadkai erődben, amely várkápolnáját alakították át 1723-ban templommá. A neogótikus és neoromán stílusjegyek viselő templomot végül 1736-ban szentelték fel Szent Mihály főangyal tiszteletére. Ekkor a vár többi részét kolostorrá alakították át.

A templom belsőterében látható fehérmárvány főoltáron Szent Mihály arkangyal látható a karddal. Ezenkívül több mellékoltár is található a templomban például a Szent Ferenc- és a Szent Antal-oltárok. A templom legértékesebb része viszont a Boldogasszony-kápolnában található Fekete Mária kegykép. Az ereklyéjének van egy legendája is, ugyanis Mária cigányasszonynak öltözött, hogy megtévessze Heródes katonáit, amikor a kis Jézust keresték.

Zsolnay-kút (2026)

A szabadkai városháza előtérében látható a Zsolnay-kerámiával borított szökőkút, amely Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti építészek tervei alapján készült. A kobaltkék szökőkút 1985 óta helyiek és a városba érkezők kedvenc pihenőhelye.

Szentháromság-szobor (2026)

A városháza előtti Köztársaság téren található Karl Salzer zombori mester barokk Szentháromsága-szobra. Eredetileg a szobrot 1815-ben a szabadkai piactéren állították föl. Innen a Szent Teréz-székesegyház mellé helyezték át, majd 2014-ben került mai helyére. Az oszlopon szokásos hármas (Atya, Fiú és Szentlélek) ábrázolás látható, az oszlopfőn pedig a Szeplőtelen Szűz Mária, Szent Máté apostol és két angyal szobra látható.

Szecessziós sírkápolnák a Bajai úti temetőben (2026)

Lichtneckert-kápolna és a Deák-kápolna

Taracki-kápolna

Szabadka legnagyobb, legrendezettebb és leggazdagabb sírkertje a Bajai úti temető. Ugyanis az 1831. óta használatban lévő temetőben 10 kápolna, 4 mauzóleum és 7 emlékkereszt is található. Ezek a többnyire szecessziós monumentális építmények jól tükrözik az egykori Szabadka anyagi és szellemi gazdagságát.

A kápolnák közül a Péits-kápolna a legnagyobb, amely díszes oltára, díszes fala és Stuflesser szobrai emelik ki a többi kápolna sorából.

Fehér-kápolna

Pétis-kápolna

Fájdalmas Szűzanya-kápolna és kálvária (2026)

A Zombori úti kálváriakápolnát és a hozzá tartozó keresztút állomásait 1877-78 között építették. Az egyházi épület 1879-ben szentelték fel, és a Fájdalmas Szűzanyát kapta védőszentjéül. A barokk stílusú kápolna belsejében látható oltárfestményt a kúlai születésű Jakobey Károly készítette. A kép azonban egy betörés során megsérült, amelyet végül Korhecz Papp Zsuzsanna restaurátor újított fel 2019-ben.

A kápolna előtt egy szépen felújított barokk Kálvária-szoborcsoport is látható, amely Szűz Máriát, Szent János apostolt és Mária Magdolnát ábrázolja.

Jézus és az angyal (2026)

A szabadkai keresztút első szobra a Bácskában számos kálváriánál előforduló „Jézus az angyal a getszemáni kertben” ábrázolás, amely szoboralakjai barokk stílusban készültek.

Tömörkény-ház (Bűbáj birtok) (2026)

Az egykor balástyai határban álló épületet, Tömörkény István író szüleinek tanyáját az ásotthalmi önkormányzat építette újjá ezen az új helyen az eredeti anyagok felhasználásával. A Tömörkény-ház napjainkban múzeum, ahol a két világháború közötti paraszti életforma tárgyi emlékeivel ismerkedhetünk meg. A múzeum a Harkály Vendégház közvetlen szomszédságában található, és része a Bűbáj Birtoknak is.

Rózsa Sándor Élményház (Bűbáj birtok) (2026)

A Rózsa Sándor Élményház Ásotthalom kiemelkedő turisztikai látványosságai közé tartozik, amely 2014 óta várja a látogatókat.

A múzeum az Alföld legnagyobb betyárjának életével és a hozzákapcsolódó történelmi korszakkal foglakozik. A házban helyet kapott egy börtöncella is, amely panoptikumként funkcionál.

Rózsa Sándor Élményház szobrai (2026)

A Rózsa Sándor Élményház előtt áll négy darab fából készült szobor, amelyek az Ásotthalomhoz köthető legendás embereket vagy őslakosokat ábrázolnak. Rózsa Sándor, Pipás Pista és a Szöged-vidéki boszorkány szobra 2014-ben került felavatásra. 2015-ben pedig az ásotthalmi pásztort ábrázoló alkotás csatlakozott a többihez. A szobrok Lőrincz Ferenc és Márki József helybéli fafaragó munkái.

Ásotthalmi pászzor

Rózsa Sándor

Pipás Pista

Szöged-vidéki boszorkány

 

Ásotthalmi szőlők és a Tóth Pincészet (2026)

A múlt század utolsó évtizedeiben kezdték meg a szeged környéki futóhomok megkötését. Ez a folyományaként kezdődőt meg az itteni homokbuckák szőlővel való betelepítése. A 19. század végén a homoki szőlő gyors térhódítása meghozta a hírnevet Ásotthalomnak és a környező kisebb településeknek.

Az ásotthalmi szőlők ma már a Csongrádi borvidékhez tartoznak. A borvidék legdélibb csücskében fekvő területek a napsütéses órák kiemelkedően magas számának és a löszös homoktalaj egyedi összetételének köszönhetőnek kiváló minőségű szőlők teremnek itt. A legismertebb helyi bortermelő a Tóth Pincészet, amely 38 hektáron gazdálkodik, és olyan fajtákat termeszt, mint a Rajnai rizling, Zöld veltelini vagy Cserszegi fűszeres.

Dínópark (2026)

Az ásotthalmi Dínópark a Gárgyán-erdő szomszédságában húzódik, ahol az életnagyságú dínó szobrok között barangolhatunk. A 6000 m2-es parkban a 8 darab őslény kívül egy aranymosó bázis és egy dinócsont lelőhely várja látogatókat. De ezek mellet az ide érkező kalandor úton-útfélen sok más játékot is talál.

Ásotthalmi keresztek (2026)

Gátsarki kereszt, 1910

Gárgyán-erdei kereszt

 

Templom előtti kereszt

Back-kápolna előtti kereszt

Gárgyán-erdő (2026)

Ásotthalom talán legkisebb parkeredje, a Gárgyán-erdő már több mint tíz éve várja a kirándulókat.  

Az erdőben évszázados fák alatt sétálhatunk a piros jelzésű turistaúton vagy környéket behálózó „sétabotos” útvonalakon. Az árnyasban tájékoztató táblák, asztalok, padok találhatók, emellett két nagyméretű esőbeálló és kiépített tűzrakó helyek teszi kényelmessé az itteni túrázást.

Évelő len (Linum perenne)

Az évelő len hazánkban többnyire száraz gyepekben és lejtőkön szórványosan fordul elő. A növényét könnyű felismerni jellegzetes, élénk égszínkék virágáról, amely május végétől egészen augusztusig virít. A virág érdekessége még, hogy csak egy napig vigrázik, de másnap újabbak jelennek meg.

Tanösvény túrák: Csoda-rét (2026)

A Duna–Tisza közi homokhátság leggazdagabb természeti értékei a Körös-éri Tájvédelmi Körzetben mozaikosan szétszóródva találhatóak. Ezek közül kiemelkedik az Ásotthalmi láprét, amelyet Csoda-rétként is szoktak emlegetni. A homokháti tisztáson tavasztól egészen a nyárelejéig különleges virág fajokkal találkozhatunk. Például itt a lápréten virít minden év tavaszán az egyhajúvirág, amely egy rózsaszínes-ibolyás színű virággal rendelkező fokozottan védett növény.

A tanösvény adatai

Táv: 4 km

Állomások: 10
Üzemeltető: KNPI

Füzet: van

Vitézvirág (Anacamptis pyramidalis)

A vitézvirág vagy más néven tornyos sisakoskosbor a kosborfélék családjába tartozó növény, amely jellegzetes kúpos virágzatáról kapta nevét. A karcsú orchideafajjal leggyakrabban száraz tölgyesekben, gesztenyésekben, szikla- és pusztafüves lejtőkön, homoki réteken és legelőkön, lápréteken találkozhatunk.

I. világháborús emlékmű (2026)

A Királyhalmi iskola a Mórhalom környéki tanyavilág első iskolája volt, amely 1868-ban épült fel. 1883-ban a király és császár, Ferenc József is ellátogatott ebbe az iskolába. Később a látogatásának emlékére az uralkodó mellszobrát is felállították az iskola udvarán. Bár erről nincs bizonyíték, hogy létezett, de tanya mellet ma is látható egy Turulmadaras emlékmű. Valószínüleg ezt az obeliszket az I. világháború kapitánysági hősi halottjainak tiszteletére emelték.

Üstökös gyöngyike (Muscari comosum)

Az üstökös gyöngyike vagy népiesen kék kígyóhagyma egy érdekes megjelenésű növény. 

A növény lila fürtbe tömörülő virágával május és június között találkozhatunk réteken, kaszálókon és bolygatott területeken.