Tarcali palack (2026)

A település bejáratánál, a Tarcali Csárda közvetlen közelében áll egy hatalmas borosüveg, amely négy helyi festő alkotása és legfontosabb tarcali látnivalók díszítik az üveget.

Tarcali keresztek (2026)

Malenkij robot kereszt, 2010

 

Benes-kereszt

Édesanyás kereszt, 1998

Közösségi kereszt, 1939

Andrássy-kúria előtti kereszt, 1828

Tarcal vezér (2026)

Tarcalon a Fő út és a Klapka utca sarkánál található Tarcal vezér szobra, amely egy több mint két méteres egészalakos bronzszobor kő talapzaton. A 2016-ban felavatott Makoldi Sándor Gyula alkotás a település névadójának alakját jelenít meg.

I. és II. világháborús emlékmű (2026)

Tarcal központjában áll a település I. és II. világháborús emlékműje, amelyet Füredi Richárd készített el és 1939-ben avattak. A kompozíció egy angyalalakból áll, amely egy ájult katonát tart. A szobor mögött egy emlékfal látható, ahová elsőként az I. világháborúban hősi halált halt katonák neveit tartalmazó emléktáblákat helyezték el, majd később a többi háborús áldozatok is felkerültek az emlékműre.

Zsinagóga (Tarcali Galéria) (2026)

A tarcali zsinagóga 1779-ben épült copf stílusban, amely architektúrája, a párkányzata és a lépcsőfeljárat hasonlít a mádi testvéréhez. 

A műemléképület a helyi zsidók elhurcolását követően sokáig üresen állt, majd egy magánvállalkozó vette meg az épületet. 

A zsinagóga felújítását követően a Tarcali Galéria időszakos kiállításai költöztek ide.

Rákóczi-ház (2026)

Az elpusztult tarcali Zeleméri-kúria helyén épület meg Rákóczi-ház 1775 körül, amely pinceként létesült a királyi szőlőbirtokhoz. A téglalap alaprajzú barokk stílusú épületről az a legenda járta, hogy össze van kötve a sárospataki és a szerencsi várral. A műemlék épületben ma a borászathoz kapcsolódó rendezvényeket tartanak, valamint az emeleten egy interaktív kiállítás bortörténeti érdekességeket, a Rákócziak helyi tevékenységét és Tarcal egykori történelmét mutatja be a látogatónak.

Málenkij robot emlékmű (2026)

Tarcalról 124 férfit hurcoltak el 1945-ben málenkij robotra a Szovjetunióba, akik közül sokan nem tértek vissza. Többek között Szerednyei János plébános is donyecki szénbányákban lelte halát munkaszolgálat közben. 

Az elhurcoltak emlékére 2010-ben emlékművet állítottak a Tokaji-hegyre vezető út mellett. Az emlékmű egy keresztből és egy előtte térdeplő, imádkozó Mária-szoborból áll.

Tarcali szőlők és a Degenfeld-birtok (2026)

Tokaj-Hegyalja nem csak Magyarország egyik különlegesen szép tájegysége, hanem messze földön híres ősi borkultúrájáról is.

A borrégió egyik „fővárosának” számít Tarcal, ahol már a 17. század elején is fejlett szőlőtermesztés és a borkultúra volt. A Tarcal környéki szőlészet gróf Grassalkovich Antal idején kapott újabb lendületet, amikor Mária Terézia királynő 1748-ban elrendelte a kincstári szőlők kibővítését. Innentől kezdve rendszeresen szállították a míves bort a bécsi királyi udvar számára. A felvirágzott szőlőkultúrát 1880-ban súlyos csapás érte, ugyanis ekkor pusztította el az filoxéria járvány az ültetvények jelentős részét.

1894-től azonban újraindult a filoxéria sújtotta hegyaljai szőlők telepítése, ekkor a legkorszerűbb technika felhasználásával telepítették újra.

Napjainkban a tarcali borászatok közül kiemelkedik múltjával a Degenfeld-család hegyaljai szőlőbirtoka. A mai gazdálkodás 35 hektáros szőlőültetvény folyik, amely olyan történelmi dűlőket is magába foglal, mint a Terézia és a Zomborka. Az itt készült borok készítése során továbbra is a természet szeretetére, a hagyományok tiszteletére és a modern technológia ötvözésére törekednek a borkészítők. A birtokon előállított borok között pedig természetesen ott van a Szamorodni és a híres Tokaji Aszú.

Turzul vezér emlékműve (2026)

Tarcal központjától keletre, a Nagy-Kopaszra vezető út mellett 1894-ben egy honfoglalás kori vezéri sírt tártak fel. A legenda szerint Turzul (Tarcal) vezér sírját találták meg, akiről a település a nevét kapta. A sír helyén 1930-ban egy emlékművet állítottak fel, a leletek pedig a Nemzeti Múzeumba kerültek.

Tarcali tengerszem (2026)

A Tokaj-Hegyalja egyik rejtett kincse a Tarcali tengerszem, amely egy a forrásvizek által feltöltött, türkizkék vizű bányató.

A Kopasz-hegy lábánál található tó környékét vulkanikus eredetű andezit sziklák veszik körül, amelyet sokáig bányászat itt. A bányaművelés után azonban a csapadék- és forrásvizek töltötték fel krátert. A tó és környéke napjainkra népszerű kirándulóhellyé vált, szomszédságában pedig ott találjuk az Áldó Krisztus szobrot is.

Áldó Krisztus (2026)

A Hegyalján, a Tarcal feletti szőlős dombon áll az Áldó Krisztus szobor, amelyhez egy látványos panorámaút vezet fel.

A szobor megálmodója Petró Attila volt, aki miután a tarcali Szent Teréz-kápolnában talált egy Áldó Jézust ábrázoló képet úgy döntött, hogy megépítteti hazánk legnagyobb Jézus szobrát. Végül a 8 és fél méter magas, 50 tonnás gránitszobrot Szabó Sándor szerencsi szobrász faragta ki. A Mária út egyik állomásaként is ismert gigantikus alkotást 2015-ben adták át a nagyérdeműnek.

Tarcali Aréna (2026)

A Tarcali Aréna vagy más néven Amfiteátrum egy különleges szabadtéri színpad, amelyet egy felhagyott kőbánya kráterében alakítottak ki. A Kopaszu-hegy lábánál található aréna a „holdbéli” látványa és kiváló akusztikája miatt gyakran ad otthont kulturális rendezvényeknek.

Református templom (2026)

A tarcali reformátusok 1562-től váltakozva birtokolták a katolikus istenházat, egészen mai templomuk felépítéséig. A késő barokk stílusú épület végül 1773-74-ben készült, de tornyot csak később, 1797-ben kapott. A templom nagy mérete Patay Sámuelnek köszönhető, aki Bájról Tarcalra rendelte jobbágyait az építkezéshez. A templom belseje egyszerű kialakítású, hajója sík mennyezetes. A szószék pedig kiváló barokk stílusú mestermű. Az úrasztalát Tóth József és neje, Kálmánchey Terézia ajánlotta fel 1912-ben.

Urunk mennybemenetele római katolikus templom (2026)

Tarcalon már a 14. szádban is áll egy védőfallal körül vett templom, amelyet több mint két évszázadon hol a katolikusok, hol pedig reformátusok birtokoltak. 

1615-ben a kéttornyú, erődített templomot Hancman Márton építőmester vezetésével átalakították. A protestánsok 1671-ben vissza atdták az épületet, amikor II. Rákóczi György özvegye Báthory Zsófia áttért a katolikus hitre. 1678-ban a török csapatok kirabolták és felégették az istenházat. Nem sokkal később újjáépült a templom, amelyet 1690-ig használtak az evangélikusok. De a katolikusok csak 1706-tól birtokolták megint az épületet, ugyanis a Rákóczi szabadságharc idején reformátusok szállják meg a települést.

A harcokat lezárás után I. József császár visszaszolgáltattatta a katolikusoknak az ekkor már igen csak leromlott épületet. A templomot Grassalkovich Antal kamaraelnök támogatásával 1765-1766 között újjáépítették barokk stílusban. A műemlék gótikus eredetére napjainkban csak a torony sarkán álló támpillérek és a kripta falai emlékeztetnek. A templombelső kiemelkedő berendezése rokokó stílusban készült a 18. században.

Szűz Mária Szíve (2026)

Tarcalon a Templomkertben látható egy Szűz Mária-szobor, amely valószínüleg 20. századi alkotás. A kis tető alatt álló szobor Máriát a Szeplőtelen Szívvel jeleníti meg, az anyaga pedig porcelánnak tűnik.

Fájdalmas Szűzanya (2026)

A tarcali római katolikus templom északi falánál látható egy pieta ábrázolás, amely népies barokk stílusban készült a 19. században. A szobor Szepsi Aloiz mogyoródi apát síremléke.

Andrássy-kúria (2026)

A tarcali Andrássy-kúria valószínüleg az 1600-as években épült barokk stílusban a terület akkori birtokosának, Szuhay Mátyásnak. A szántóval és szőlőkkel is rendelkező birtokot 1720-ban gróf nagykárolyi Károlyi Sándor kapta hűségének jutalmáért III. Károlytól. A Károlyiak a főúri udvarházat a 19. század első felében klasszicista stílusban átalakították. A 19. század második felében Andrássy Dániel vásárolta meg a kúriát, és ebben az időszakban is bővítették.

Az épületet később luxusszállodává alakították, amely 2008-ban nyitotta meg kapuit. Az ötcsillagos szálloda napjainkban is őrzi a műemléképület egyedülálló építészeti örökségét, de emellett mégis modern, magas színvonalú szolgáltatásokkal várja vendégeit. A szálloda páratlan wellness részleggel is rendelkezik, ahol különböző típusú szaunák és medencék is megtalálhatóak. A szálloda étterme pedig helyi termelőktől származó alapanyagokból készített kimagasló színvonalú ételekkel kápráztatja el látogatóit.

Szűz Mária (2026)

Az Andrássy Kúria kertjében található egy Szűz Mária-szobor, amelyet esténként ki is világítanak.

Díszkút (2026)

Az Andrássy Kúria ellőt áll egy Díszkút, amely fő alakja egy bőségszarut tart a kezében, a víz pedig az alatt alévő vörös mészkő sziklakupába folyik. A 2008-ban készült Csirpák Viktória az alkotásában Tokaj-Hegyalja egyetlen női szoboralakját jeleníti meg.

Rabbiház (2026)

A „Mádi Rabbiház Fogadó” épületébren egy berendezett kiállítás fogadja a látogatót, amely az egykor itt élő zsidó családok történetét, a mádi zsidó legendáját, és a zsidó folklór elemeit mutatja be. Az interaktív kiállítási tárgyak és az innovatív grafikai megoldások a mádi élet hajdanvolt sokszínűségét is feltárják a látogató előtt. A zarándokház legkülönleges kiállítótere a rabbiszoba, amely a korabeli bútorokkal és a zsidó vallási élethez kapcsolódó könyvekkel eleveníti fel a 19. századi zsidó életmódot.

Az egykori rabbiházban ma zarándokszállás is működik, ahol a különböző kialakítású vendégszobákban összesen 32 fő részére tudnak biztosítanak szálláshelyet.

Zsinagóga (2026)

Mád a 18. században a hegyaljai zsidóság központja volt, ugyanis a borkereskedelemben érdekelt, jelentős nagyságú közösség élt a faluban.

Hazánk egyik legszebb zsinagógája is ebben az időszakban, 1795-ben épült. A Birsalmás-tető keleti oldalában álló, barokk és copf stílusú épület megépítését a Brener és a Teitelbaum testvérek finanszírozták. A helyi zsidóság a világháborús deportálások után szinte teljesen eltűnt, ezért az épület is funkció nélkül maradt. Az erősen leromlott, elhagyatott épületet a 2000-es években újították fel az amerikai zsidóság támogatásával. Ennek köszönhetően ma eredeti pompájában tekinthetjük meg a páratlan szépségű zsinagógát.

A zsinagóga belsőterei rendkívül díszesek, a diszkrét színvilág és gazdagon díszített mennyezet olasz mesterek kezét dicséri. Az épület, belső díszítése, festése és faragványai a hegyaljai bor által biztosított gazdagságot szimbolizáljak. A holokauszt áldozatainak márványtáblája a felújításkor került be a zsinagógába.

Református templom (2026)

Mád a reformáció idején még csak imaházzal, oratóriummal rendelkezett. A gyülekezet temploma 1800-1817 között épült fel klasszicizáló késő barokk stílusban. Ez az épület azonban 1852-ben leégett, de hamar, már 1857-re újjáépítették. A templom mai belső berendezése is ekkor készült.

A település egykori földesura, I. Rákóczi György egy gyönyörűen kidolgozott aranyozott, ezüst fedeles kupát ajándékozott a templom számára. Ezt a kupát 1910-ben eladta a református egyház a Magyar Nemzeti Múzeumnak.

Szentháromság római katolikus templom (2026)

A mai római katolikus templom 1653-ban épült, amely kezdetben egy magányos őrtorony volt, és egy kisebb méretű templom csatlakozott hozzá. 1837 és 1856 között az épületet átalakították, a munkálatokat Czirner József lőcsei építőmester végezte. Ekkor állapították meg, hogy a szentély és a hajója a régebbi, Árpád-kori gótikus stílusú templom maradványa. 

1968-ban is a templom külső felújításra szorult, a renoválás alkalmával pedig a sekrestye alatt egy kriptát találtak.

A templom belsejében egy barokk oltárkép látható, amely a Szentháromságot jeleníti meg.