Jézus szíve római katolikus templom (2026)

Tokaj főterén áll a város büszkesége a Jézus szíve római katolikus templom, amely a 20. században készült neoromán stílusúban.

A település elődjén már 11. század végén állt egy templom, amely a tatárjárás idején elpusztult. Később ezt a templomot újjáépítették, de török hódoltság után reformátusok kaptak meg. Az egyházi épület 1695-től lett újra a katolikusoké, akik egy tűzvész miatt új templomot építettek. A ma is látható istenház 1912-ben épült Zobel Lajos műszaki főtanácsos tervei alapján a régi helyére.

A templom belsejét freskók díszítik, a főoltár, a keresztelőhely és a szószék pedig Josef Riefesser tiroli szobrászművész alkotása.

Szent Teréz-kápolna (2026)

Tarcal egyik legmegkapóbb helyén, a szőlővel felfutatott Henye-domb tetején áll egy kerek kápolna, amely gróf Grassalkovich Antal ajándéka volt Mária Teréziának. Az egyedi kialakítású, gömbsüveges barokk stílus épületet 1749-50-ben készítette a gróf Drese Gottfried mesterrel. A második világháború után a kápolnát kifosztották és megrongálták, fából készült dísztárgyai és berendezéseit eltüzelték. A kápolnát végül 1980-as években, majd 2015 második felében újították fel.

A az épület belsejében egyszerű és letisztult stílusú, az oltár felett pedig Lisieux-i Szent Teréz képe látható.

Urunk mennybemenetele római katolikus templom (2026)

Tarcalon már a 14. szádban is áll egy védőfallal körül vett templom, amelyet több mint két évszázadon hol a katolikusok, hol pedig reformátusok birtokoltak. 

1615-ben a kéttornyú, erődített templomot Hancman Márton építőmester vezetésével átalakították. A protestánsok 1671-ben vissza atdták az épületet, amikor II. Rákóczi György özvegye Báthory Zsófia áttért a katolikus hitre. 1678-ban a török csapatok kirabolták és felégették az istenházat. Nem sokkal később újjáépült a templom, amelyet 1690-ig használtak az evangélikusok. De a katolikusok csak 1706-tól birtokolták megint az épületet, ugyanis a Rákóczi szabadságharc idején reformátusok szállják meg a települést.

A harcokat lezárás után I. József császár visszaszolgáltattatta a katolikusoknak az ekkor már igen csak leromlott épületet. A templomot Grassalkovich Antal kamaraelnök támogatásával 1765-1766 között újjáépítették barokk stílusban. A műemlék gótikus eredetére napjainkban csak a torony sarkán álló támpillérek és a kripta falai emlékeztetnek. A templombelső kiemelkedő berendezése rokokó stílusban készült a 18. században.

Szentháromság római katolikus templom (2026)

A mai római katolikus templom 1653-ban épült, amely kezdetben egy magányos őrtorony volt, és egy kisebb méretű templom csatlakozott hozzá. 1837 és 1856 között az épületet átalakították, a munkálatokat Czirner József lőcsei építőmester végezte. Ekkor állapították meg, hogy a szentély és a hajója a régebbi, Árpád-kori gótikus stílusú templom maradványa. 

1968-ban is a templom külső felújításra szorult, a renoválás alkalmával pedig a sekrestye alatt egy kriptát találtak.

A templom belsejében egy barokk oltárkép látható, amely a Szentháromságot jeleníti meg.

Szent József római katolikus templom (2026)

A szerencsi új római katolikus templom 2002-ben készült el, amelyet Vincze László építész tervezett. A modern kialakítású, háromszög alaprajzú épület formája a honfoglaló vezérek sátrai idézi. A közel 10 éven keresztül készülő épület anyaga kemény mészkő, amelyet a szomszédos szőlőbirtokok adományoztak. A templom belsőjének ékessége a Mária és a Munkás Szent József szobrok, amelyeket a gyöngyösi szobrászművész Hegedűs István készített el.

Az épület előtti, három harangos harangtornyot 2004-ben kapta a gyülekezet.

Kisboldogasszony római katolikus templom (2026)

A szerencsi katolikusok 1671-től egészen a 18. század közepéig református templomban miséztek. A mai római katolikus templomot 1750 és 1764 között építették fel, és a Kisboldogasszony tiszteletére szentelték fel. Az órapárkányos toronnyal rendelkező épület eredeti, értékes barokk berendezésének nagy része elpusztult.

A templom mai főoltárképe Szűz Mária születését ábrázolja, amely mellett Szent Joachimot és Szent Annát ábrázoló szobrok állnak. Ezen kívül két mellékoltár is van templomban, a Mária oltár és a Jézus Szíve oltár.

Kisboldogasszony-kápolna (2026)

Az Ózdi járáshoz tartozó Kissikátor egy európai viszonylatban is ritka, kör alakú festett fakazettás mennyezetű "körtemplommal" büszkélkedhet.

Az oklevelek tanulsága szerint az Őrsúr nemzetség emeltetett először templomot a Sikátor nevű településen a 12. században. A romba dőlt épületet 1764-ben Bernardo Balog közreműködésével újjá építették. Az Árpád kori alapokon nyugvó, kör alaprajzú, barokk stílusú kápolna ekkor kapta mai nyolcszögletes, hagymakupolás és huszártornyos tetőzetét.

A kápolna belsejében látható oltárfestmény Mária születését ábrázolja, amely Z. Biskó Béla budapesti festő alkotása. Az épület különlegessége még a mennyezetet díszítő festett fakazettái, amely között számos különleges darabot találunk. Itt látható még az 1312-ből fennmaradt kalapált, ezüst keresztelőmedence is.

A román kori templom keletkezésének van egy legendája is, amely szerint Havi Boldogasszony napján állítólag kör alakban hullott a hó, és erre az égi jelre épült meg a templom.

Szent Simon és Júdás Tádé apostolok római katolikus templom (2026)

Az Ózdhoz tartozó Szentsimonon álló római katolikus templom az 1200-as években épült román stílusban. A Simon és Júdás apostolok tiszteletére felszentelt épületet a 13. században gótikus stílusú részletekkel toldották meg. A templom belsejében látható főoltár jellegzetes korai barokk munka, amely 1687-ben készült.

Az műemléképület egyik igazi értéke az országos hírű, 1650-ben készült kazettás famennyezet, amely 24 darabból áll. Valamint kiemelkedő művészettörténeti érdekességek az 1948-as restaurálás során feltárt, 1423-ból származó freskótöredékek. A szakemberek megállapították, hogy a templomban látható festmények két korszakból származnak, ugyanis az 1423-as összefüggő falkép sorozaton kívül, egy Keresztelő Szent János ábrázolást is találtak, amely az 1300-as évek táján készült.

Kisboldogasszony római katolikus templom (2026)

Tarnalelesznek már 1720 körül állt egy temploma, amelyet az Angyalok Királynője tiszteltére szenteltek fel. 

A mai barokk, egyhajós templom a 19. század közepén épült, amelyhez felhasználták az előző istenház a középkori szentélyét. 

A szentély nyugati falmélyedésében egy kősírkereszt látható, amely 1849-ből való.

Szent Anna római katolikus templom (2026)

Hangony már középkorban is volt egy temploma, amely a falutól észak-nyugatra fekvő Barátvölgyben állt. Ezt a templomot a pálos rend építette kolostoruk mellé 1368-ban. A feltevések szerint a kolostor épületeit a török az 1552-es nagy északi hadjáratukban égették fel.

A ma is látható, Szent Anna tiszteletére felszentelt barokk stílusú templom 1746 körül épült, de tornya csak később, 1842-ben készült el.

Kisboldogasszony római katolikus templom (2026)

Járdánházán 1696-ban már állt templom, amely az „Angyalok Királynéjának Születésére” volt felszentelve. Ez a templom azonban az enyészeté lett, ezért szükségessé vált egy az újabb istenház megépítése, amely végül 1742 -ben készült el a hívek adományaiból. 1859-ben megint templomépítésbe fogtak a járdánháziak, ugyanis a település javarészével egy tűzvész végzett. A neobarokk stílusú istenházat szeptember 2-án áldotta meg az egri érsek.

Szent István király római katolikus templom (2026)

Borsodnádasdon már a 18. században állt egy Mindszentek tiszteletére felszentelt templom, amely azonban 1806-ban leégett. A falu közepén egy ellaposodó hegyoldalon álló mai templomot 1846-1848 és 1853-1859 között, két periódusban építette Streimmelwőger Mihály építőmester, késő klasszicista stílusban.

A Szent István tiszteletére megáldott istenház belsejében több fából készült szobor is található, amelyek többek között Jézust és a Máriát ábrázolják. Ezenkívül Szent Gellért, Szent László, Szent Imre, Boldog Gizella, Szent Margit, Szent Erzsébet és az Utolsó vacsora freskója látható az épületben. A templom érdekessége még egy Boldog Apor Vilmos freskó, amely az 1998-as felújítás során készült el. Az oltár felett létható festmény pedig Szent Istvánt ábrázolja, amint felajánlja a szent koronát Szűz Máriának, amelyet Cséka Károly festett 1869-ben.

Toursi Szent Márton római katolikus templom (2025)

Mátraterenye legrégebbi egyházi épülete a Szent Márton-templom vagy más néven „kistemplom”, amely egyes részei a 13. századból maradtak fenn.

A román stílusú kis templom két szakaszban épült: a hajó és a szentély 13. század második negyedében készült el, a karzatot és főhomlokzat tartó pillérek pedig a század a végén. A 15. század elején a község birtokosa temetőkápolnát és csontházat toldott a templomhoz. Ugyanebben az időszakban készült a déli oldal gótikus kapuja, valamint a kőfal is. Az építmény a mai homlokzatát 1801-ben kapta, ekkor a pusztuló oldalépítményeket lebontották le, és ekkor készítettek el a sekrestyét és a huszártornyot.

A temetőben álló templom szentélye síkmennyezetű, déli falában pedig egy középkori ülőfülke látható.

Fájdalmas Szűz római katolikus templom (2025)

Istenmezeje római katolikus temploma település közepén áll, amely 1853-1854 között épült klasszicista stílusban Dudás József tervei alapján és Vass András egri kőműves közreműködésével. 

A temetővel körülvett épület belsejében 1800-as években készült szószék található.

A templom ajtajának két oldalán Hösz János szobrász 1770-es évekből származó gyümölcskosaras kőfaragványai láthatók.

Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom (2025)

A falu legismertebb történelmi emléke az 1200 körül épült románkori templom, amely a barokk átépítések után 1963-ban román stílusban lett helyreállítva.

A környező falvak központjában álló templomot elsőként egy 1332-1337 között keletkezett pápai tizedjegyzékekben említ. 1845-re az épület állapota annyira megromlott, hogy a helyi plébános be is záratta. 1891-ben ugyan átépítették a templomot, de 1912-re megint éltveszélyessé vált, sőt egy gondatlanságból előidézett tűz esett után a tetőszerkezete porig is égett.

1963-ban kezdődtek meg templom renoválási munkái, amely során újratervezték az épületet, és a románkori köveket visszaépítették a falba. Ekkor még feltárásra került a sekrestye és a csontház is, de ezek rekonstrukciója nem valósult meg. 1998-ban a templomot újra szentelték, de az eredeti Szent Péter és Pál apostolok helyett Magyarok Nagyasszonya titulus kapott.

Szent Péter és Pál apostolok római katolikus templom (2025)

A település központjában álló Szent Péter és Pál apostolok római katolikus templom adományokból, társadalmi munkával épült 1965-1966-ban. 

A Makovecz Imre által tervezett, lekontyolt, nyeregtetős épület bejárat előtt harangtorony látható, berendezésének egy része pedig a román-kori templomból való.

A templomkertben áll még egy kőkereszt is, amelyet Pál János és neje állítatott 1984-ben.

Szent György római katolikus templom (2025)

A község központjában, egy meredek sziklán áll a katolikus templom, amelyet 1820-ban építettek barokk stílusban, és Szent György tiszteletére szenteltek fel. Az épület helyén valószínüleg egy Pálos Rendi kolostor állt, amelyet a reformáció idején romboltak le.

Szent Család római katolikus templom (2025)

 A kazincbarcikai Szent Család templom leginkább a kiemelkedő geometriai szépségével hívja fel magára a figyelmet. A nem oly rég elkészült épületegyüttes tornya elkülönül a főhajótól, főegysége pedig egy ellipszis alapú egyenes henger, amelyet fél ellipszoid kupola zár le.

A templom megépítésének története a 2003-as alapkő letételével kezdődött, amely Iváncsy Balázs atya szolgálati idejében volt. Végül 4 év alatt épült fel az új neoreneszánsz stílusú templom, amely terveit Kiss Róza készítette. A templom belsejében, a főoltár mögött látható a Szent Család mozaikkép, amely Puskás László alkotása.

Az épület ékességei még a magyar szenteket és neves egyházi személyiségeket ábrázoló üvegablakok, valamint az olasz Viscountban készült digitális orgonája.

Szent Flórián és Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom (2025)

A Felsőhámorban található szép, palazsindelyes templom 1810-32 között igen lassú ütemben épült fel. 

Az építmény elődje a Szent Flóriánról nevezett régi fatemplom volt, amely a Szinva partján állott. Ez a templom azonban az évek során a nedvességtől elkorhadt, ezért lebontották. Az új, nagyobb kőtemplom építésének alapkövét Fischer érsek kezdeményezésére tették le, a régi istenházból csak a szilárdabb felépítésű sekrestyét tartották meg.

Toursi Szent Márton római katolikus templom (2022)

Tiszapüspöki Fő utcáján áll a község katolikus temploma, amely 1769-ben épült barokk stílusban, Franz József egri építész tervei alapján. A korábbi kápolna helyén emelet új templom megrendelője a település akkori földesura, Eszterházy Károly püspök volt.