Református templom (2026)

Szerencs első temploma 1220 körül épült román stílusban, de később, 1480-ban átalakították, és ekkor kapta gótikus tornyát. 1595-ben az épületet Rákóczi Zsigmond reformátusuknak adományozta, akik jelentős átalakításokat végeztek rajta. A templom az elkövetkező időszakban többször cserélt gazdát, ugyanis hol a katolikusok, hol pedig a reformátusok birtokolták. 1791-ben és 1903-ban renoválták a templomot, de szerencsére végig megmaradt az épület középkori hangulata.

A templom belsejében a kőkeretes ablakok és a támpillérek láthatóak, valamint a szentély előtti félköríves diadalív maradt meg a gótikus korszakból. Az épület érdekessége a középen látható késő reneszánsz síremlék, amely 1618-ban készült, és Rákóczi Zsigmond, valamint neje, Gerendy Anna nyugszik benne.

A történelemkönyvekbe is bekerült a szerencsi református templom, ugyanis 1605-ben itt választották Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé.

Szent Simon és Júdás Tádé apostolok római katolikus templom (2026)

Az Ózdhoz tartozó Szentsimonon álló római katolikus templom az 1200-as években épült román stílusban. A Simon és Júdás apostolok tiszteletére felszentelt épületet a 13. században gótikus stílusú részletekkel toldották meg. A templom belsejében látható főoltár jellegzetes korai barokk munka, amely 1687-ben készült.

Az műemléképület egyik igazi értéke az országos hírű, 1650-ben készült kazettás famennyezet, amely 24 darabból áll. Valamint kiemelkedő művészettörténeti érdekességek az 1948-as restaurálás során feltárt, 1423-ból származó freskótöredékek. A szakemberek megállapították, hogy a templomban látható festmények két korszakból származnak, ugyanis az 1423-as összefüggő falkép sorozaton kívül, egy Keresztelő Szent János ábrázolást is találtak, amely az 1300-as évek táján készült.

Toursi Szent Márton római katolikus templom (2025)

Mátraterenye legrégebbi egyházi épülete a Szent Márton-templom vagy más néven „kistemplom”, amely egyes részei a 13. századból maradtak fenn.

A román stílusú kis templom két szakaszban épült: a hajó és a szentély 13. század második negyedében készült el, a karzatot és főhomlokzat tartó pillérek pedig a század a végén. A 15. század elején a község birtokosa temetőkápolnát és csontházat toldott a templomhoz. Ugyanebben az időszakban készült a déli oldal gótikus kapuja, valamint a kőfal is. Az építmény a mai homlokzatát 1801-ben kapta, ekkor a pusztuló oldalépítményeket lebontották le, és ekkor készítettek el a sekrestyét és a huszártornyot.

A temetőben álló templom szentélye síkmennyezetű, déli falában pedig egy középkori ülőfülke látható.

Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom (2025)

A falu legismertebb történelmi emléke az 1200 körül épült románkori templom, amely a barokk átépítések után 1963-ban román stílusban lett helyreállítva.

A környező falvak központjában álló templomot elsőként egy 1332-1337 között keletkezett pápai tizedjegyzékekben említ. 1845-re az épület állapota annyira megromlott, hogy a helyi plébános be is záratta. 1891-ben ugyan átépítették a templomot, de 1912-re megint éltveszélyessé vált, sőt egy gondatlanságból előidézett tűz esett után a tetőszerkezete porig is égett.

1963-ban kezdődtek meg templom renoválási munkái, amely során újratervezték az épületet, és a románkori köveket visszaépítették a falba. Ekkor még feltárásra került a sekrestye és a csontház is, de ezek rekonstrukciója nem valósult meg. 1998-ban a templomot újra szentelték, de az eredeti Szent Péter és Pál apostolok helyett Magyarok Nagyasszonya titulus kapott.

Csonkatorony (2025)

Soltszentimre határában a szántóföldek közepén található egy Árpád-kori templom romja, amelyből a hajó- és szentélyfalai állnak még.

A műemlék pontos építési ideje nem ismert, de valószínüleg a templom alapja a 11-13. században készülhetett. A román stilsú, szabadon álló, egyhajós, poligonális szentélyzáródású templom megépítéséhez főként réti mészkövet, andezitet, andezittufát és római téglát is felhasználtak, az utóbbi valószínüleg egy dunántúli castellum építőanyaga volt. A 14. században a templomot átépítették gótikus stílusúra, ekkor készülhetett a három oldalon záródó nyolcszögletű szentély és a vastag lőrésszerű ablakok. 

A templomot és a körülötte elterülő falut a 16. századi török pusztítás során dúlták fel. A templom falait később a terület birtokosa, Blaskovits Sándor sokáig óvta, majd az 1960-as években romokat feltárták és konzerválták. 

Az egyházi épület maradványai napjainkban is dacol az idővel, amely környékét a Kiskunsági Nemzeti Park és a helyi önkormányzat tarja rendben. A Csonkatorony elé nem régiben egy kereszt is állítottak, amely Polyák Ferenc alkotása és Szent Imrét ábrázolja.

Keresztelő Szent János templom (2025)

A hatalmas hegyek közé szorított, csodálatos fekvésű Bohinji-tó partján áll a képeskönyvbe illő, kívül-belül középkori freskókkal díszített, apró gótikus templom.

A Bohinji-tó szomszédságában, közvetlenül a folyó partján álló templom egyes feltételezések szerint a 11. században épült. Ezt bizonyítja a hajó román kori kialakítsa, míg a szentély egyértelműen gótikus alkotás. Az egész épületet körül vevő védőfal is a középkorban készült, amely valószínüleg az itteni kőhíddal egy idős. A környékre jellemző zöld kővel díszített harangtorony pedig már a barokk korban épülhetett.

A templom legnagyobb értékei a kívül és belül egyalánt megtalálható freskó töredékeke. A legrégebbi alkotást hajó déli falán láthatjuk, amely Szent Kristóf ábrázolja, a vállán a kisded Jézussal. De az épület belsejét is találunk régi festményeket, amelyek közül a legérdekesebb a Keresztelő Szent János lefejezését illusztráló középkori alkotás. A templom aranyozott főoltára 1668-ban készült, a szószék pedig 1711-ből való alkotás. 

Szent György római katolikus templom (2024)

A jáki nagytemplom hazánk egyik legszebben fennmaradt román és kora gótikus stílusú műemléke. A három hajós katedrális építészeti megoldásaival, faragványaival, és freskóival állít emléket a 12. századi világ művészetének.

A Ják nemzetséget az a Wasserburgi Wecellin bajor lovag alapította, aki Gizella királynő, Szent István feleségének kíséretében érkezett, és a királyi testőrség parancsnoka volt. Az apátságot és a templom az ő leszármazottja Nagy Márton nemes, földbirtokos építette fel 1214-től 1256-ig. A román és gótikus stílusú elemeket is tartalmazó templom három szakaszban készült el, ugyanis a munkálatokat hátráltatta az alapító halála és a tatárjárás. Az épületen érződik a nemzetközi építőmesterek munkája, a gyönyörű díszítésekben az észak-francia, és normann burgundi kőfaragók hatása érvényesül.

A templom belsejében látható főhajót és a mellékhajót a gótikára jellemző nyolcszögű pillérek választják el egymástól. A szentélyben Szent György sárkánnyal való harcát, a toronyaljban az alapító Jáki Nagy Mártont ábrázoló freskók találhatóak. A bal oldali mellékszentély oltárán pedig egy 15. századi Mária-szobor áll, amely eredetileg a Szent Jakab-kápolna főoltárát díszítette.

A Műemlékek Országos Bizottság megbízására 1896-tól 1904-ig készült el a templom legjelentősebb helyreállítása, amely munkálatait Schulek Frigyes és Gyalus László vezette. A restaurálás során a barokk oltárok helyett neoromán oltárok készültek, és többek között felújították az áldoztató rácsot, a szószéket és az egykori kegyúri karzat mellvédjét is. 2024-re készült el a műemlék legutolsó felújítása, amelynek a megbízója a Magyar Kormány volt, és a restaurálás mellett egy kiállítóteret is építtetek.

Szent Jakab-kápolna (2024)

A jáki nagytemplommal szemben álló Szent Jakab-kápolnát a falu lakói számára épült, ugyanis a szerzetesi istenházat a köznép nem használhatta.

A négykaréjos, kétszintes román stílusú kápolna 1260 körül épült, és Szent Jakab tiszteletére szentelték fel.

Az épület díszítésében messze elmarad ugyan a közeli templomtól, de itt is feltűnnek az önmagukba harapó sárkányok, azaz a Ják nemzettség címerállatai.

A kápolna főoltára 1770 körül készült, amely olajképe Szent Jakab mennybevételét ábrázolja. A belsejében még 1768-ból származó barokk freskók is láthatók.

Szent Péter apostol római katolikus templom (2024)

Őriszentpéter legjelentősebb látnivalója a Szent Péter apostol-templom, amely az Árpád-korban épült és ma Templomszeren áll a fák között.

A település első temploma 1200-as években épült román stílusúban, amelyet a török veszély közeledtével megerősítettek, és bástyákkal, sánccal és árokkal vettek körül. A környékbeli földesurak katonái hiába próbálták megvédeni az ekkor már gótikus stílusó erődöt, az 1664-es ostrom után elesett. A templomot a 17. század végén újjáépítették, amelynek tornyát beépítették a nyugati homlokzatba, és ezt követően a protestánsok birtokolták. Az épületet 1732-ben lett ismét a katolikusoké, majd 1979-1981 között Komjáthy Attila tervei alapján helyreállították az értékes műemléket.

A templom belsejében a hajó és a szentély belső falain 17. századi bibliai idézeteket láthatóak. A félköríves záródású szentélyben pedig Mischl Márton 1801-ben készült, Szent Pétert ábrázoló festménye található.

Szentháromság római katolikus templom (2024)

Velemér és egyben az Őrség legjelentősebb középkori román stílusú műemléke a Papréten emelkedő Szentháromság-templom. Az erdő ölelésében álló templom belső falait díszítő freskók pedig hazánk legépségben fennmaradt középkori falfestményei.

A veleméri zömök templom építésének pontos idejét nem ismerjük, de feltételezhető, hogy Szent István idejében emelték. A Szentháromság tiszteletére felszentelt templomot 1360-tól említik oklevelek. Ekkoriban az egyhajós téglalap alaprajzú, keltelt román stílusú templom a régi falu közepén állt. A ma is látható csúcsíves ajtó, a tornyainak ikerablakai, és szögletes záródású szentély már a gótika idején késültek.

A templom igazi értékei még azok a falfreskók, amelyeket Aquila János, radkesburgi festőmester készített 1377-78 között. Az épületet a 17. századtól a reformátusok használták, ők meszelték le a freskókat is, így maradhattak meg a festmények az útókor számára. Az épületet a „Fények templomának” is szokták nevezni, ugyanis egy időpontokban a keskeny ablakain beszűrődő napfény megvilágítja a belsőteret.

A kivételes művészi értékű templomot az 1800-as évek második felében Rómer Flóris 1863-ban mérte fel, és ezt követően gyűjtés szerveztek megmentésére. 1941-ben templom új tetőt kapott, a falképek átfogó rekonstrukciójára pedig 1968-ban került sor. A műemlék és környezete napjainkban is látogatható nyitvatartási időben, s évente kétszer Szentháromság napján és augusztus 20-án misét is tartanak.

Dömötör-torony (2023)

Szeged büszkesége a Szent Dömötör-templom bontásakor előkerült kis keresztelő kápolna, a Dömötör-torony.

Forrás: Szegedi Dóm Látógatóközpont

A román alapokkal, de gótikus felépítéssel rendelkező egykori templom a hajóval azonos szélességű, egyenes szentélyzáródású szisztémában készült feltehetőleg a 11. században. A 14. század elején az építményt saroktámpillérekkel erősítették meg, és alapítványából a toronyhoz Mária tiszteletére templomot emeltek. A török időkben az építményt mohamedán imaházzá alakították át, és valószínűleg a szentély lehetett „Szulejmán kán ódonszerű dzsámija”. A 18. század első felében az egész épületegyüttes átépítették, és ekkor készült el a barokk Szent Demeter-templom. 1925-ben ezt a templomot a mai Dóm megépítése miatt elbontották, és munkálatok alatt került elő a torony egykori váza.

A megtalált alapokat Rerrich Béla restaurálta a vár egykori tégláival kiegészítve, belsejét keresztelő-kápolnává alakította át. A bejárati ajtó fölé pedig a szeged legrégebbi és leghíresebb szobrát a „Dorozsmai kőbárány”-t falazták be. A torony belsejébe található Aba-Novák Vilmos „Krisztus megkeresztelése" című falfestménye.

Alsódörgicsei Boldogasszony templomrom (2023)

Dörgicse legszebb környezetben fekvő templomromja a Boldogasszony-templom maradványai, ugyanis a patinás középkori rom mellől remek a kilátás nyílik a Balatonra.

Alsódörgicse templomát először 1268-ban említik az írásos források, a Boldogasszony tiszteletére felszentelt épület ekkor a fehérvári őrkanonokság birtokán állt. A keletelt templomot nagy valószínűséggel a 13. század közepén építették román silósban, erre enged következtetni a rekonstruált ikerablakok. A 14. század végén a templomot támpillérekkel megerősítették, és egy kerítőfallal vették körül. 1548-ban a falut a templommal együtt a török felégették. A birtokot az 1600-as években az evangélikusok kapták meg, ekkor a romokat is helyre állították. A korabeli dokumentumok 1816-ban már csak romként említik a templomot, amelyet 1967-68 között tártak fel.

Napjainkban a rom területe szabadon látogatható, körülötte a tisztáson szalonnasütő és piknikező helyek találhatóak.

Töttöskáli templomrom (2023)

A töttöskáli templomrom Szentbékkállától nem messze, a Fekete-hegy oldalában található, amelyhez a festői hátteret a Káli-medence biztosítja.

Töttöskál település középkori templomát a 12-13 század tájékán építették román stílusban. A királyi udvarnokok által lakott falu temploma egy egyhajós, keletelt egyenes szentélyzáródású épület volt, amely a környéken nagyszámban fellelhető terméskőből készült. A templom és a falu sorsát is törökök pusztítás pecsételte meg 1531-ben. A templomot később újjáépítették, és a 19. század elején még miséztek benne. A romossá vált épületből napjainkra csak a hajó egy része maradt meg.

. 

Bár a rom területe elhanyagolt, de a falmaradványok mellől csodás panoráma nyílik a Káli-medencére és a távolban a Balaton-felvidék tanúhegyeire.

Kisfaludi templomrom (2023)

A Garanya-tetőn lévő középkori rom feltételezhetően az egykori Kisfalud település temploma volt, amelyet már 1335-ben említenek az okiratok. A keletelt templom hajója a román korban készült, viszont szentélye gótikus volt. Az itteni építményt a Balaton-felvidék legtöbb templomával egyetemben a törökök 1548-ban felégették, és a falu is ekkor pusztult el.

A templomnak napjainkban az egykori szentély és hajó falcsonkja látható.

Újlaki templomrom (2023)

A Tihanyi-félszigeten az Árpád-korban még három település állt, ezeknek a régi falvaknak emlékét őrzi az Apáti és az Újlaki templomrom. A tihanyi rév feletti domboldalon találhatóak egy kisméretű falusi templom maradványai, amely valószínüleg az 1267-es pápai bulla által említett Szent Margit kápolna állhat itt.

A „Kis-Tihanyi” négyszögletű, egyenes záródású szentélyzáródású keletelt templom a 13. század második felében épült. S a gótikus és romantikus stílusjegyekkel bíró apró épület feltehetően az átkelés védelmére iderendelt várnép imahelye lehetett.

Szent Egyed templomrom (2023)

A babócsai Basa-kertben található a Szent Egyed templomrom, amely egykoron az itteni vár területén állt a Szent Miklós monostorral együtt, és a Tibold nemzetség temetkező helye volt.

A babócsai vár valószínüleg a 13. században épült, templomát 1248-ban említik először az írások. Az itt álló román templomot vélhetően a 14. században gótikus stílusban átalakították. Miután 1600-ban a török elfoglalta várat, hatalmas rombolásba és építkezésben kezdtek, a kolostort, a templomot és a hozzá tartozó temetőt lerombolták, a templom helyére egy nagyméretű gőzfürdőt építettek. A török kiuzését követően az épülete már nem használták, köveit feltételezhetően elhordták a környékbeli építkezésekhez.

Magyar Kálmán 1984-1992 között folytatott feltárásokat a Basa-kertben, ekkor került elő a román kori téglatemplom. A templom körül pedig 67 sírt találtak fel, de egy 12-13. századi domborművet is felszínre hoztak, amely Szent János evangélistát ábrázolja, amint egyik kezében könyvet tart, a másikat áldásra emeli.

Somogyvámosi pusztatemplom (2022)

Csopak nevű település egykori templomának maradványa áll a somogyvámosi pusztába. A közel 800 éve itt álló pusztatorony romos állapotában is egyedi látványt nyújt, ahogy őrködik a festői somogyi lankák felett.

Somogyvámos határában, az Ihász-dűlőben álló pusztatemplom az 1220-as évek környékén épült késő román, kora gótikus stílusban. Az építményt akkoriba Csopak falu vehette körbe, és a pannonhalmi Szent Márton-hegyi apátság birtoka volt. A török háborúk alatt a község teljesen, míg templom egyrésze is elpusztult, így került területileg a szomszédos Vámoshoz.

A Pusztatemplomhoz egy helyi legenda fűződik, amely szerint Koppány fiát falazták be az épület egyik oldalába.

Evangélikus "Fekete" templom (2022)

A brassói Fekete templom Románia legnagyobb temploma, amely az európai gótika egyik legjelentősebb alkotása. Az épület nevét és küllemét is az 1689-es tűznek köszönheti, amikor is a Habsburgokkal dacoló szász lakosság felgyújtotta a várost és a gomolygó füst összekormozta a falait.

Brassó óvárosában áll a szász evangélikus Fekete templom, amely 1383 és 1477 között épült, a tatárok által elpusztított Szent Katalin-templom helyére. A gótikus épületet az elkészülését követően Szűz Mária tiszteletére szentelték fel. A 1542-ben a templom az evangélikusok kapták meg, akik itt tartották az első német nyelvű erdélyi istentiszteletüket. 1689. április 21-én a császári katonaság rendbontása alatt a templom kiégett, és csak évtizedek múltán sikerült felújítani.

A brassói templom lenyűgöző méreteivel már kívülről is csodálatos látványt nyújt, de igazi értékei a belső terében láthatóak. A háromhajós épület oszlopcsarnokába lépve rögötön láthatóvá válik a több mint száz darabból álló szőnyeggyűjtemény, amelyeket Kis-Ázsia hírneves szőnyegközpontjait készítettek. Emellett különlegesek még az önarcképpel, családi címerrel vagy a céh jelvényével díszített síremlékek, amelyek az oldalhajókban láthatóak. Az egykori céhek tisztségviselőinek 1700-as évekből való, díszesen festett padjait több helyen is láthatjuk a templomban. A torony lakó harang Erdély legnagyobbjaként tartják számon, az 1839-ben készült Buchholz orgona pedig Románia legnagyobb orgonája.

Magyarországi jelképek is több helyen feltűnnek a templombelsőben, a jobb oldali hajó oldalkápolnájának freskója alatt Mátyás és Beatrix címere, valamint a szószékkel szemben a Hunyadi-címer látható.

 

Szász evangélikus erődtemplom (2022)

Brassó szomszédságában megbúvó Szászhermányon található az UNESCO listáján szereplő hét erdélyi erődtemplom egyike. A község betelepített németek által a 13. században emelték gótikus templom és a jó állapotban fennmaradt erőd az erdélyi szász építészet kiemelkedő remeke.

Szászhermány háromhajós, román stílusú templomát valószínűleg a 13. században kezdték el építeni az itteni Német Lovagrend számára. A lovagrend kiűzését követően a ciszterciek kapták meg templomot, akik tovább építették és gótikus stílusban átalakították. Ekkor a szentély déli falához sekrestyét toldottak, a hajók boltozatot kaptak. A később törökök terjeszkedésének hatására az épületet kör alakban kettős kőfallal vették körül. Ebben a falba alakították ki azt a kétszáz, a belső udvarra néző kis kamrát, amelyek később a lakosok menedékéül szolgáltak. 1658-ban az Ojtozi-szoroson át betörő török csapatok többször ostromolták az erődöt, de bevenni nem tudták, csak a települést gyújtotta fel. 

A következő évszádban is többen ostromolták a hermányi templomerőd sikertelenül, s még Báthory-aknak is beletört a foguk a szász fészekbe. Az erősség a 19. század második felétől kezdve fokozatosan elvesztette katonai fontosságát, a vizesárkot feltöltötték, a kamrák egy részét pedig lebontották.

A templomudvar keleti részén áll az erődtemplom legjelentősebb épülete, ugyanis a keleti torony aljában egy keresztboltozatos Mária-kápolna található. A kápolna valószínűleg része volt 13. századi templomnak. Ez az épületrész rejti azokat a jó állapotban fennmaradt középkori freskókat, amelyek 1430–1440 körül készültek. 

Napjainkban a Szászerőd látogatható, a benne található néhány szoba úgy van berendezve, mint a múlt századi szászhermányi házak voltak.

Református erődtemplom (2022)

A Bálványos alatti Feltorja település értékes építészeti emléket őriz, ugyanis református erődtemplomának hajója román kori jegyeket őríz, míg szentélye gótika idejében készült.

A középkori Feltorján már állt egy templom, amelyet a 13-14. század fordulóján építettek és Szent Márton tiszteletére szenteltek fel. A Havasalföld felől egyre súlyosabb török támadások ellen az épületet erős kőfalakkal vették körbe a 15. században. Az erőd faragott faoszlopokon nyugvó zsindelyes-árkádos kapuzata 1770-ben készült el, amelyet napjainkban harangtoronyként használnak. A 1914 -1918 között jelentősen átalakították az egyházi épületet, de egyes részein megmaradt román, és a gótikus építészeti stílusjegyek.