Hosszú-völgyi-patak (2026)

A Heves–Borsodi-dombságban kanyargó Hosszú-völgyi-patak Váraszó településtől északra, a Vörösvár aljában fakad. A patak ma is szabályozatlan, természetes mederben folyik, és néhol meredeken leszakadó partfalakkal övezi. A vízfolyás völgyét bükkösök és gyertyános-égeresek övezik, de néhány szakaszon pangóvizes láperdő is létrejött. 

A vízfolyás a halak számára megfelelő élőhelyet nyújt, amely faunája a középhegységi és dombvidéki patakokéhoz hasonló.

Szalajkaház (2026)

A Szalajkaház Váraszó külterületén, az erdő által körülvett tisztáson található. 

Az erdei ház elődje valószínűleg az 1800-as években épült, amelyet az erdei munkások használtak szállóként. A területet a rendszerváltás után a Pétervásárai Erdészet kapta meg, akik vendég- és vadászházzá alakították át a Szalajkaházat.

Napjainkban az erdei lak magánkézben van, és szálláshelyként funkcionál. A vendégházban két öt ágyas hálószoba, valamint nagy étkező és társalgó várja a pihenni vágyókat.

Váraszói keresztek (2026)

Termplom előtti kereszt

Szabadság úti kereszt

 

Váraszói halastavak (2025)

Váraszó határában három festői környezetben megbújó horgásztavat találunk. A Hibás-tó, a Ngoro Goron-tó és a Forrás-tó ugyan magánkézben vannak, de a mellette haladó erdei útról gyönyörködhetünk bennük. A Hosszú-völgy patakjából duzzasztott, egymástól kis távolságra fekvő tavak területileg a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzethez tartoznak. Külön engedéllyel viszont lehetőség van az itteni horgászásra, ugyanis ponty, amúr, busa, kárász, compó, süllő és csuka is él a vizekben.

Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom (2025)

A falu legismertebb történelmi emléke az 1200 körül épült románkori templom, amely a barokk átépítések után 1963-ban román stílusban lett helyreállítva.

A környező falvak központjában álló templomot elsőként egy 1332-1337 között keletkezett pápai tizedjegyzékekben említ. 1845-re az épület állapota annyira megromlott, hogy a helyi plébános be is záratta. 1891-ben ugyan átépítették a templomot, de 1912-re megint éltveszélyessé vált, sőt egy gondatlanságból előidézett tűz esett után a tetőszerkezete porig is égett.

1963-ban kezdődtek meg templom renoválási munkái, amely során újratervezték az épületet, és a románkori köveket visszaépítették a falba. Ekkor még feltárásra került a sekrestye és a csontház is, de ezek rekonstrukciója nem valósult meg. 1998-ban a templomot újra szentelték, de az eredeti Szent Péter és Pál apostolok helyett Magyarok Nagyasszonya titulus kapott.

II. világháborús emlékmű (2025)

A falu központjában, a templomkertben álló világháborús emlékmű 1920-ban épült adományokból. Az egyszerűen kivitelezett obeliszkre az elesett háborús áldozatok nevei vannak felvésve.

Szent Péter és Pál apostolok római katolikus templom (2025)

A település központjában álló Szent Péter és Pál apostolok római katolikus templom adományokból, társadalmi munkával épült 1965-1966-ban. 

A Makovecz Imre által tervezett, lekontyolt, nyeregtetős épület bejárat előtt harangtorony látható, berendezésének egy része pedig a román-kori templomból való.

A templomkertben áll még egy kőkereszt is, amelyet Pál János és neje állítatott 1984-ben.