Nagybörzsönyi Erdei Vasút (2015)


Ha az ország leghangulatosabb kisvasútját keressük, akkor azt a Börzsöny szívébe kell kutatni. Nagyírtáspuszta és Nagybörzsöny között, végig az árnyasban kanyargó sínpálya Magyarország egyetlen csúcsfordítós vasútvonala. 

A kisvasúthálózat eredetileg az Esztergomi érsekség erdőbirtokai között szállította a kitermelt fát az Ipolypásztó - Nagybörzsöny vonalon. A további sínpályák megépülése után az erdőmélyi Kisírtáspuszta lett a vasút központi állomása. 1531-ben készült el a legendás Kammerhof pálya, amely rekordnak számító mintegy tizenhárom csúcsfordítóval rendelkezett, és a nehézkes termelés miatti sorozatos műszaki hibák okozták vesztét. A szobi kőbánya teherautós szállításra történő áttérése után megszűnt a vasúti közlekedés a teljes szakaszon, a pályát pedig szépen lassan elhordták a „fémtolvajok”. Szerencsére Nagybörzsöny önkormányzata meglátta a turisztikai értéket a vasút újraindításában, ezért 2002 óta újra robog a mozdony a híres vonalon.

Túra: Visegrádi Masni (2015)

„Háromszor repült az korona az égbe,
Háromszor is szállt az Mátyás szép fejére.
Így lett az országnak jó vitéz vezére,
Így lett az magyarnak dicső fejedelme.”

(mesedal)

Szakad mementó

























forrás: openstreetmap.org


Útvonal:

Visegrád, Rév (K+) - Palota - Salamon-torony (KC) - Sibrik-domb (KL) - Fellegvár (K) - Nagy-Villám (K∆) - Fellegvár (K) - Kálvária-hegy - Visegrád, Rév



Táv és szintemelkedés:

7,6 km/ 320 m



Séta a múltba

Viktorin-panorámaösvény (2015)


Visegrádról a Várhegy gerincén a már meglévő kálvária sétányon kívül egy újabb panorámaút létesült.


Jelzettúton tábla mutatja a kilátóhoz induló ösvényt, amelynek utolsó állomása maga az emlékmű. A szobor kompozíciót 1969-ben állították Viktorin József visegrádi papnak, akinek a kezdeményezésére kezdődött meg a fellegvár feltárása.

Keresztelő Szent János templom (2015)


Visegrád szívében áll karcsú tornyával a Keresztelő Szent János plébániatemplom. Sehade Lénárd tervezte késő barokk stílusú műemléképület 1773–82 között épült. A sekrestye főoltárát a budavári Zsigmond-kápolnából származó oltárkép díszíti.

Helyi hagyomány, hogy az Úrnapján virágszőnyeggel borítják el az épületet, mely több hónapig megmarad.

Zsitvay kilátó (2015)


A 377 méter magas Nagy-Villám tetején található egy műemlék kilátó, amely Zsitvay Tibor igazságügyminiszterről kapta a nevét. A Magyar Turista Szövetség fennállásának 20. évfordulójára épített toronyból egyedülálló körpanoráma nyílik a Dunakanyarra, a Börzsönyre és a Visegrádi-hegységre. 

A kilátó a települést átszelő kék jelzésen közelíthető meg, és sajnos csak nyitvatartási időben látogatható.

Kálvária és kápolna (2015)























A Visegrád kálváriája egy szép erdei ösvényen halad, amelyben a  kék sáv vezet. 
A keresztút végét pedig megkoronázza egy a hegyből kinyúló kápolna. A késő barokk épület 1770-ben készült, és igen csak elhagyatott állapotban van.

Szabadidőközpont (2015)


A fellegvártól nem messze, a Nagy-villám tetején többféle extrém szórakozás várja a látogatókat.

A Nagy-Villám kilátó mellett 2 bobpálya is kanyarog a hegyoldalban. A másik adrenalin termelő szolgáltatatás a Fun Extrém Canopy, amely egy 11 oszlopból álló drótkötélpálya. Emellett minigolf és büfék is csalogatják az ide érkezőket.

Fellegvár (2015)

Grafika: latvany-terkep.hu
A 333 méter magas hegyen tornyosul Visegrád híres Fellegvára, a Dunakanyar koronája.
Keletkezéséről annyit tudunk, hogy IV. Béla a felesége hozományából építette. Károly Róbert uralkodása alatt már külső várfallal erősítették meg az 1335-ös híres királytalálkozóra. Mátyás a vár palotaszárnyait teljesen felújíttatta, és az egész erődítményt a magyar reneszánsz udvarházává tette. A török időkben többször cserélt gazdát a vár, de 1684 óta már csak romként díszíti a folyó látképét.
A rekonstruált erődben, napjainkban több kiállítás és egy panoptikum kapott helyet.

Sibrik-domb (2015)


A visegrádi Panoráma körúton haladva, a Salamon-toronytól nem messze található a régészeti szempontból értékes Sibrik-domb. A régészek és történészek már sok évtizeddel ezelőtt felfedezték, hogy jelentős régészeti anyag rejtőzik a Sibrik-domb alatt, de mivel itt termett a legjobb bor Visegrádon ezért sokáig váratott magára feltárás.




Sibrik Miklós kuruc kapitányról elnevezett birtokon az 1970-es évek elején Szőke Mátyás vezetésével tártak fel egy Római tábor maradványait, amelyet feltételezhetően I. Konstantin alatt építettek 320 körül. A másik jelentősebb ásatás alkalmával pedig egy Salamon korában épült nagyobb főesperesi templom alapját találták meg a dombon.

Salamon-torony és az Alsóvár (2015)


























A Salamon-torony az alsóvár egyik lakóépülete volt egykoron, és tornyokkal megerősített várfal kötötte össze a Duna partján álló őrtoronnyal. 

A fal 13. századi elrendezését egy esetleges tatár támadás elleni védelem határozta meg, ezért vastagsága néhol a 8 métert is eléri. A torony napjainkban múzeumként működik a Visegrád történelmét és a királyi palota gazdagságát bemutató tárlattal.

A gótikus Salamon-torony völgyzárófal alsó részén található, a kék kereszten.

Mátyás király (2015)



Mátyás király mellszobra a visegrádi palotában található, amely alkotója Török Richárd volt. A 2000-ben felavatott szobor a királyt tekintélyt parancsoló, erős, de megfáradt uralkodókánt ábrázolja.

Királyi Palota (2015)


Visegrád macskaköves utcáin sétálva mindig olyan érzése van a járókelőnek, mintha a királyok korába csöppent volna vissza. A városban sétálva az első utunkba akadó középkori épület Mátyás híres palotája, amely a völgyzárófal alsó részén található.


Az itteni uradalmat az Anjouk építették több lépésben a 14. század utolsó negyedében. A palotához csatlakozott anno dél felől a Zsigmond által 1424-ben alapított Ferences kolostor és annak kápolnája. Mátyás király az épületet később gótikus stílusban felújíttatta, és több különleges, reneszánsz szökőkutat helyezett el a palota udvarában.





Az 1544-es török hódítás után az épület rommá lett, feltárása 1934 óta még napjainkban is tart. A műemlék termei jelenleg kiállításokkal és vetítőszobákkal van teli. A parkjában több reneszánsz szökőkút is újra életre kelt a látogatók legnagyobb örömére. A palota kertjében pedig gyümölcsfákkal és szőlőlugasokkal próbálták az egykori királyi birtok paradicsomi állapotát megidézni.

Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok (2015)




A Dunakanyar szívében elterülő város leginkább azzal tűnik ki a Magyarország ősi települései közül, hogy itt tényleg érezhetően megragadt a középkor. Természetesen egy ilyen régi hangulatú városhoz dukál egy nyári szabadtéri történelmi fesztivál is, amely 3 évtizedes múltra tekint vissza. 


Ha már Visegrád, akkor Nemzetközi Palotajátékok, amely egy 3 napos rendezvény, és az 1335-ös visegrádi királytalálkozó korszakát idézi fel, lovagi tornákkal, várostrommal, és különböző korszakokra jellemző bemutatókkal fűszerezve. Európa nyolc országából, közel 1000 fellépő érkezik ilyenkor a városba, hogy méltóképpen elevenítse fel az ország középkori történéseit. A látványos bemutatók és programok mellett az ide érkezőket egy hangulatos vásári forgatag várja.

Szent Kereszt felmagasztalása templom (2015)

Forrás: netpolgar.network.hu





A nagymarosi Szent Imre téren található a város katolikus temploma, amely a Dunakanyar egyetlen, kiváló állapotban megmaradt középkori egyházi műemléke. A mai templom helyén  már a 16. század elején állott a gótikus tornyos hajó, amely a török pusztítás során jelentős károkat szenvedett. 1771-72-ben újra éíptettk a hajót, a torony tetejére pedig sisak került. 

A templom belsejét barokk freskók díszítik a jobb oldalán gótikus alakú sekrestye, bal oldalán befalazott, 1504-ből származó kapukeret van. A 18. századi főoltár a Makkosmáriáról került ide.


Julianus-kilátó (2015)




A Julianus-kilátó a Börzsöny-hegységet indító vonulat első magaslatán áll, és csodálatos kilátás nyílik róla a Dunakanyarra.
A 482 méter magasan álló épületet 1939-ben építették az Encián turisták.
Nagymarosról a kék jelzésen egy lankás és egy meredek úton is megközelíthető.

Bárókút Lovastanya és Állatsimogató (2015)



Nagybörzsönyben nem oly régóta lehetőség van egy hegyvidéki hangulatú családias kisállatkerti élményre, ugyanis a falutól pár száz méterre (Magyar-hegy felé a kéken.) található a Bárókúti Lovastanya és Állatsimogató. A nagybörzsönyi tanyán a kikapcsolódni vágyó felnőtt és gyerek egyaránt találhat magának kalandos programot.


A tanyán hazai és egzotikus állatok egyaránt várják a vendégeket, amelyek egy részét meg is simogathatja a látogató. A lovas turizmus és lovaglás szerelmesei is megtalálhatják maguk kikapcsolódását, akár egy vadregényes lovastúra vagy egy lovaskocsizás alkalmával bejárhatják a Nagybörzsöny mesés környékét, és megismerkedhetnek a helyi nevezetességekkel. 

A park tulajdonosa a hagyományőrző helyi szervezetekkel összefogva igyekszik a település hírnevét öregbíteni. Ezért különböző projektek várják megvalósulásukat a farmon, például tervbe van egy új istálló, lovasfogadó, lovarda, gyümölcsös, sztyeppei karám, több kifutó az újabb állatoknak, valamint egy Jurta világ kialakítása. 

Túra: Fel a Nagy-Gallára! (2015)

„Világosítsd meg értelmünket,
ogy a természetben és az emberi életben
felfedezzük a teremtő Atya nagy szándékait!
Nevelj és alakíts bennünket,
hogy egész életünkben alkalmasak legyünk
az igazság szolgálatára
és így kiérdemeljük az örök jutalmat,”

(ima)

Ima a forrásnál

























forrás: openstreetmap.org


Útvonal:

 Ódamásd, szentkút (K) – Misa-réti-patakNagy-Galla (Z∆) – Galla-tisztás (K+) – Őzike (KO) Vasutas-forrás – Ódamásd, Malomvölgy



Táv és szintemelkedés:

10 km/ 333 m



Kék körút

Damásd vára (2015)

Ipolydamásd község északi falutáblájánál található Damásd vára, a márianosztrai Zuvár nagyobb testvére.

1361-ben említik először várat, mivel igen nehezen védhető volt, ezért királyi vadászkastélynak, és az Ipoly menti út ellenőrzésére használták. A vár sorsa a 14. század elején pecsételődött meg, ugyanis ekkor szállta meg a török. 






A többszöri ostrom, és gazdacsere után az ellenség a várkapitány távollétében felgyújtotta az erődöt.

Napjainkban már csak néhány falmaradvány emlékeztet vár mivoltára, 2014-ben a romokat kitakarították, és ismertető táblákat, piknikpadot helyeztek el a környékén.


Zuvár (Ódamásd vára) (2015)

forrás: forum.index.hu
Ódamásd vára, vagy ismertebb nevén Zuvár, Márianosztra külterület egy 318 méter magas hegycsúcson áll, fákkal eltakart környezetben.

A vár keletkezésének idejét, és építőjének nevét nem ismerjük. Feltehetően egy királyi vár volt a középkorban, és valószínűleg a török hódoltság kezdetén pusztulhatott el. A rövid életű vár maradványait a közeli pálos kolostor építéséhez használtak fel.
A Szobról Márianosztrára vezető út mellett található Mária-kút mellől a kék jelzést követve lehet a vár lábához jutni. Szerencsére a közelmúltban a BTHE kialakított egy új, kék rom jelzésű utat, ugyanis az objektum része a Várak a Börzsönyben mozgalomnak.



Nagy-Galla (2015)



A Nagy-Galla a Börzsöny egyik szabályos vulkáni kúpja, amelyről lélegzetelállító a kilátás a Dunakanyarra és a Börzsöny vonulataira. A 479 méteres hegycsúcsra Márianosztráról, Nagybörzsönyből és Nagyírtáspusztáról is több pompás turistaút vezet fel.

Szürkeöves szemeslepke (Hipparchia fagi)

A Szürkeöves szemeslepke főleg erdőkkel váltakozó félszáraz gyepekben, erdőtisztásokon gyakori, mivel hernyóik füveken táplálkoznak. A lepkék szívesen pihennek, különösen kánikula idején, a meleg déli órákban árnyas fák törzsein. Az állat hátulsó szárnyának fonákján a sárgásfehér szalag belső határát erősen zegzugos fekete vonal alkotja.

Vasutas-forrás (2015)



A Márianosztrához közeli Misa-réti-árokban található a szinte mindig csobogó Vasutas-forrás. 
A patakot tápláló, szépen kiépített vízkilépés nagy múltra tekint vissza, a foglalásánál megemlékezéseket is szoktak tartani.

Misa-réti-árok (2015)


Ódamásd (Malom-völgy) egykoron virágzó bányásztelepülés volt, napjainkba viszont már csak egy ház látható a Mirsa-rét mellett. A rétet átszeli a Misa-réti-patak, amely völgyében egykoron a kőszállításra használt kisvonat robogott. A hajdani kisvasút romantikus kis hídja még ma is ott álla szurdok bejáratánál. A Vasutas-forrás által is táplált, amúgy meglehetősen kis vízhozamú patak völgye igazán szemet kápráztató természeti képződményekben gazdag, és kellemes sétára hívogató börzsönyi turistaút szakasz.

Mária-kút (2015)


A márianosztrai szentkút a Szob felé vezető országút Mária-kút nevű kisvasút megállójában található.
A forrás első kiépítői a helyi bányászok voltak, akik az 1900-as év elején a malmok völgyében található források vizét összegyűjtötték, és levezették az alsó bányába. A kőfejtés megszűntével a kisvasútmegálló feledésbe merült, és szinte teljesen betemetődőt a vízkilépés. 2007-ben aztán a Márianosztraiak szépen felújították, így miután az erdei vasút is megint járni kezdet, újra felkapott pihenőhely lett a környék.

A Mária-kúthoz tartozik egy képes fa is, amely históriájai közül talán a legszebb történet a Juhász Ferenc bányászé, aki Szűz Máriának a segítő keze mentette meg életét. Ugyanis Feri bácsi épp egy nagy fa alatt álldogált, amikor a házban megszólalt a telefon. Ő beszaladt, hogy felvegye és alig ért be a házba, amikor hatalmas villám csapott az öreg tölgybe, mely alatt egy perccel korábban ő állt.

Túra: Nagybörzsönyi kerülő (2015)

„Az Ipolyon túl – látom – ott a rét,
aztán kék hegyek, és aztán az ég…
A réten csorda és liba legel,
mindenfelé száll a fehér pehely:
egy folt liba, tizedik, huszadik,
ez sziszeg, az békén tollászkodik…”

(Szabó Lőrinc)

Tölgysor a piroson

























forrás: openstreetmap.org


Útvonal:

 Nagybörzsöny (K) – Farkas-völgyHomoki-kút  Koppány-nyereg (P) – Róth-erdő – Halas-tó – Nagybörzsöny


Táv és szintemelkedés:

11 km/ 350 m



Róth-erdő

Pincesor (2015)

Nagybörzsöny körül nagyobb szőlőterületek húzódtak, ezek neveivel a régebbi kataszteri térképeken vagy a mai turistatérképeken találkozhatunk. A halastó feletti hegyen még a mapi napig kivehetőek a régi teraszok, ahol valamikor szőlő zöldellt.

Az Esterházy család irataiból tudjuk, hogy a 18. század elején „veres és fekete török szőlőt” termesztették itt. Később az uraság ezt a szőlőfajtát betiltatta, és helyette a „magyar fehér” fajta telepítését szorgalmazta. A 19. századtól már több fajta is megjelent itt, Keleti Károly feljegyezte a fehér és fekete tökszőlőt, az ökörszemet, a polhost, de megtalálható volt a vidéken még a dinka, frankus, fehér góhér, Margit fajták, valamint a sárfehér, a kadarka, a juhfark és a pákota. A filoxéravész után a direkttermő fajták kerültek túlsúlyba Nagybörzsönyben. A nemes fajtákat Pongrácz gróf majorságából hozták a nagybörzsönyiek. Így jelent meg először a furmint, majd a rizling, a saszla, a muskotály és az oportó. A környéken is ezek a fajták terjedtek el, de megjelent továbbá a kecskecsöcsű, a kövidinka, a pozsonyi fehér és fennmaradt a juhfark és a kadarka.