Keresztelő Szent János templom (2025)

A Zasipban található Keresztelő Szent János templom elődjét valószínüleg a 11. század végén a brixeni püspökök építettek, akik ekkoriban a birtok urai voltak. Később a Lamberg grófoknak adományozták a templomot, akik tiszteletére a 16. században reneszánsz kriptát alakítottak ki az épületben. 1778-ban a templomot barokk stílusban átépítették, de belsejében lévő összes műalkotást megőrizték. 

A templom belsejében álló főoltár és a mellékoltárok festményeit Leopold Layer szlovén festő festette. A 17. század végéről származó középső oltárfestmény Szent János keresztelését ábrázolja. A főoltár bal oldalán Szent Péter szobra áll, aki kulcsokat tart a kezében, míg a jobb oldalon Szent Pál szobra látható egy könyvvel. A templom szobrai még Szűz Máriát, Szent Antalt, Szent Miklóst, Szent Joachimot és Szent Annát ábrázolják.

Keresztelő Szent János templom (2025)

A hatalmas hegyek közé szorított, csodálatos fekvésű Bohinji-tó partján áll a képeskönyvbe illő, kívül-belül középkori freskókkal díszített, apró gótikus templom.

A Bohinji-tó szomszédságában, közvetlenül a folyó partján álló templom egyes feltételezések szerint a 11. században épült. Ezt bizonyítja a hajó román kori kialakítsa, míg a szentély egyértelműen gótikus alkotás. Az egész épületet körül vevő védőfal is a középkorban készült, amely valószínüleg az itteni kőhíddal egy idős. A környékre jellemző zöld kővel díszített harangtorony pedig már a barokk korban épülhetett.

A templom legnagyobb értékei a kívül és belül egyalánt megtalálható freskó töredékeke. A legrégebbi alkotást hajó déli falán láthatjuk, amely Szent Kristóf ábrázolja, a vállán a kisded Jézussal. De az épület belsejét is találunk régi festményeket, amelyek közül a legérdekesebb a Keresztelő Szent János lefejezését illusztráló középkori alkotás. A templom aranyozott főoltára 1668-ban készült, a szószék pedig 1711-ből való alkotás. 

Keresztelő Szent János római katolikus templom (2025)

Az 1860-asévekben került kialakításra Újszentiván első katolikus imaháza a helyi iskola egyik termében. Bő egy évszázad múlva a kápolna átköltözött az akkori paplak épületében, de ezt egy idő útán kinőtte a helyi katolikus közösség.

2009-ben Kiss-Rigó László püspök úr állt az újszentiváni katolikus érdekek élér,e és 2012-es év közepére felépült a minden igényeket kielégítő modernista templom.

Keresztelő Szent János római katolikus templom (2023)

Kiskundorozsma egyik büszkesége a dombon álló, várszerű kőfallal körülvett impozáns templom, amely 52 méter magas tornya már messziiről jelzi a településrész közeledtét.

A Durusma család által alapított dorzsmai monostort már 1237-ben említik a források. Akkoriban már állt egy kéttornyú román stílusú kőtemplom, amelyet feltehetőleg bencések birtokoltak. Ezt a tényt alátámasztja a mai templom szentélyének falába beépített román kori faragvány is. A monostort előbb tatárok dúlták fel, majd a török az épület köveinek felhasználásával erősítették meg a szegedi várat. A helyi katolikus közösség 1726-ban egy új kis kőtemplomot épített Nepomuki Szent János tiszteletére, amelyet 1752-53-ban kibővítettek. 

A ma is látható, főútvonalak találkozásánál álló dombon épült késő barokk római katolikus templom régebbi templomok helyén 1793 és 1822 között épült Fischer Ágoston tervei alapján.

A templomban látható főoltárt 1800-ban készítette Christened József tiroli szobrászmester, és a szószék is az ő munkája. A templomban három darab mellékoltár található még, a Boldogságos Szűz Mária és Szent István oltár a templommal egy idős, viszont a Szent Anna oltár csak 1861-ben készült el.

A templombelső értékei még a kora klasszicista szószék, padok, és a sekrestyeszekrény.

Szentháromság-szobor (2023)

A Közpintipark déli lezárásánál áll az 1877-ben készült barokk Szentháromság-szoborcsoport ábrázolás. 

Az oszlop talapzatán még négy egész alakos szobor látható, amelyek Szűz Máriát, Szent Imrét, Keresztelő Szent Jánost és Szent Józsefet ábrázolják.

Keresztelő Szent János román ortodox templom (2019)

A 28 ezer lakosú, gazdasági és szociális problémákkal küszködő Fogarasban található a „Keresztelő Szent János” ortodox székesegyház, amelyet 1995-ben kezdték el megépíteni és 2014-re készült el. A bizánci stílusú székesegyház méretei szinte minden jelentést tartalmaznak Jézus életével kapcsolatban. Az istentiszteleti hely szélessége 30,5 méter, hosszúsága pedig 33 méter. A fogarasi templom büszkélkedik Románia egyik legnagyobb ikonjával is, ugyanis 14 méter széles és 10 méter magas az oltár előtti építmény.

A katedrális építése nem volt botránytól mentes, sokan az elhelyezését kifogásolták, ugyanis a vár közvetlen közelében húzták fel. Az aranyozott kupoláját pedig sok ortodox is vérlázító pazarlásnak tartja. 

Keresztelő Szent János római katolikus templom (2017)

Mátrafüred központjában, egy ki s parkban, az egykori pálos templom helyén áll a mai barokk stílusú kistemplom, amelyet 1766-67 között Quadri Kristóf épített.

Mátrafüreden 1713-tól tartják a Bene-búcsút, ugyan is Gyöngyös város szenátusa arról döntött, hogy a nagy pestisjárványtól való megmenekülés emlékére minden év június 26-án hálaadó búcsút tartsanak a Szent János kápolnánál.

Keresztelő Szent János római katolikus templom (2017)

A falu Árpád-kori temploma 1270 és 1290 között épült román stílusban. A fazsindelyes épülethez a 14. században tornyot építettek hozzá. 

A templombelső északi falán értékes freskómaradványok láthatóak, amelyek valószínűleg 13. században készülhettek. A falon az apostolok sorakoznak, akik a három királyokat követik Jézus köszöntésére. Alul a szenvedő Krisztus látható és Szent Mihály, aki kardot és mérleget tart. 

Az oltár mögött van a névadó Keresztelő Szent Jánost ábrázoló kép található. A barokk stílusú sekrestyét Prokop Péter festőművész Kálvária című alkotása díszíti.

Aranyos-kút (2016)

Hunyadi út és a Káptalan utca kereszteződésénél álló kutat 1942-ben készítette Lux Elek. A kőmedence szélén álló alak az ifjú Keresztelő Szent Jánost ábrázolja, aki a katolikus keresztség szimbóluma. A kút felirata: „Aki szomjas, jöjjön hozzám és igyék.”

Keresztelő Szent János római katolikus templom (2015)

Visegrád szívében áll karcsú tornyával a Keresztelő Szent János plébániatemplom. Sehade Lénárd tervezte késő barokk stílusú műemléképület 1773–82 között épült. A sekrestye főoltárát a budavári Zsigmond-kápolnából származó oltárkép díszíti.

Helyi hagyomány, hogy az Úrnapján virágszőnyeggel borítják el az épületet, mely több hónapig megmarad.

Keresztelő Szent János születése római katolikus templom (2012)

A domboldalon álló, egyhajós templomot 1840 és 45 között építette Pyrker János érsek. Az épület stílusát tekintve klasszicista és Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték fel.

Keresztelő Szent János római katolikus templom (2009)

Bakonyoszlop egyik nevezetessége a barokk fatornyos templom, amelyet Keresztelő Szent János tiszteletére építetek az Eszterházyak 1746-ban.

Az épület nem élvez védettséget, pedig a templom alatti kriptákban a grófi család több tagja is nyugszik.