Csatorna-völgy (2017)

Alig pár 100 méterre Mátrafüred központjától érkezik meg lendületesen a Csatorna-patak Kékestető irányából. A patak völgyének felsőrésze, csendes moha lepte sziklákkal szegélyzett, alsó fele pedig zugokkal tarkított vadabb arcát mutatja. A faluból a kék háromszögjelzés vezet a Csatorna-völgy sziklák közt bujkáló, hangulatos patakjához.  

Kozmáry-kilátó (2017)

Mátrafüred üdülőövezetében áll egy több mint 100 éves, patinás kőkilátó, amely a nevét Kozmáry János üdülőtelep-igazgatóról kapta.  A várszerű építményt 1900-ban épült, rakott kőből és legutóbb 2010-ben lett felújítva. Külleme és gyönyörű körpanorámája számít a Mátra egyik jelképének napjainkban.  A kilátó egész évben szabadon látogatható!

Ördög-forrás (2017)

A mátrafüredi vízmű mellett, a kék háromszögjelzésen található a közkedvelt pihenőhely, az Ördög-forrás. 

Kő esőház, padok, sütögető hely és egy kisebb vízesés is található a vízkilépés körül. Itt ível át egy fahíd a mindig mesés Csatorna-patakon. 

Az 1900-as évekig Hertelendy nevet viselte a forrás.

Palóc Néprajzi gyűjtemény (2017)

1983 óta állandó kiállításként üzemel a mátrafüredi a Palóc Néprajzi Magángyűjtemény és Babakiállítás. A gyűjtemény anyagának nagy részét Szakács Józsefné Mészáros Magda gyűjtette Palócföldi látogatásai során.

1996-ban költözött be a gyűjtemény a Mátrafüredi régi általános iskolában, ahol immár 30 a palóc tájegységre jellemző népviseletbe öltöztetett baba díszeleg. Ezen kívül látható itt még középkori királyi pár, gótikus, illetve reneszánszhölgy, késő reneszánsz, barokk, rokokó pár.

Keresztelő Szent János római katolikus templom (2017)

Mátrafüred központjában, egy ki s parkban, az egykori pálos templom helyén áll a mai barokk stílusú kistemplom, amelyet 1766-67 között Quadri Kristóf épített.

Mátrafüreden 1713-tól tartják a Bene-búcsút, ugyan is Gyöngyös város szenátusa arról döntött, hogy a nagy pestisjárványtól való megmenekülés emlékére minden év június 26-án hálaadó búcsút tartsanak a Szent János kápolnánál.

Mátravasút (2016)

A kevésbé fajsúlyos mátrai kisvasutazás történelemé 1906-ra nyúlik vissza, ugyan is ekkor építette ki az Egri Érseki Uradalom első szárnyvonalat. A keskeny nyomtávolságú, lóvontatású pálya, mely Gyöngyössolymostól északra a Nagy-völgyben helyezkedett el és a Nyírjesi vonal nevet kapta.
A mai is használatos pályaszakaszon a húszas évek elején indult meg a teherforgalom és a gyönygsösi Orczy kastély és környékbeli borospincék között ingázott. Persze a világháború és az időjárás viszontagságai nem kímélte az erdei vasutat. 

A Mátravasút mai két megmaradt szakaszát az Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság üzemelteti. Az első, avagy fővonalon Gyöngyös-Mátrafüred között zakatol a dízel vonal, a nevesebb és szebb látnivalókat ígérő vonal azonban a Gyöngyös-Lajosháza között húzódó 18 km-es szakasz. Sőt 2012 óta a vonat már egészen a Szalajka-házig eldöcög, a frissen helyre állított síneken.

Máriácska (2016)

A községtől mintegy két kilométerre található, a sűrű erdőben a híres Mátrafüredi kegyhely, a Máriácska. A zarándokhelyhez szépek kialakított sétaösvény vezet a Somor-patak mentén.

A szakrális hely kultusza 1713-ba nyúlik vissza, ugyan is ekkor tartották itt az első Bene-búcsút. Ennek a körmenetnek az utolsó állomása volt a szenthelyen elimádkozott Loretói Litánia.

Kálló-völgy (2016)

A Kálló-völgy a maga nemében a Mátra egyik legromantikusabb völgye, amely Mátrafüred és Mátraháza között húzódik. A remek klímájú, gyönyörű bükkösökkel tarkított hegyi útmentén ott csordogál a Somor-patak. A helyiek már évszázadok óta hasznosították az itteni patakok vizét. Vízimalmok és úgynevezett kallómalmok működtek a hegység sebes folyású patakjain, erre utal a völgy neve is. Az „aba posztó” – már a középkorban híres volt, török,bolgár és görög kereskedők is megfordultak erre.