Mátra Múzeum (Orczy-kastély) (2017)

Gyöngyösön a hegység belsejébe vezető út mellett áll az ország egyik legjelentősebb természettudományi gyűjteménye, a Mátra Múzeum.

A múzeum gyűjteményei és kiállításai két épületben láthatóak, amelyből az egyik a híres Orczy kastély. A vidéki, barokk kastély, 1769-70 között Orczy Lőrinc építette. 1826-ban át építették klasszicista stílusban, majd 2007-re teljes felújításon esett át az épület.  A kastélyban 1957-óta tartanak kiállításokat, jelenleg vadászattörténeti, helytörténeti, ásványtani és őslénytani kiállítás tekinthető meg. Nem meglepő, hogy itt kapott helyet a gyűjtemény különlegessége, a hazánkban egyetlen teljes épségben előkerült mamutcsontváza.

A múzeum másik épülete egy új építésű, háromszintes természettudományi pavilon, amely központi eleme egy 15 méter magas kocsánytalan tölgy, mely köré szerveződik a rendszertani egységekben foglalt igen gazdag kiállítás. Az itt található diorámákon tekinthetőek meg a hazai élővilág és környezetének kapcsolata, de más földrészek élővilágával is megismerkedhet a látogató. Tudománytörténeti bemutató, valamint élő trópusi állatokat és növényeket bemutató pálmaház is található itt még.

Mind e mellé, még egy 2 hektáros helyi védettségű természetvédelmi területté nyilvánított „kert”, is tartozik, ahol kicsinyke halakkal teli tó és játszótér is helyet kapott.

Árpád-házi Szent Erzsébet római katolikus templom (2017)

A gyöngyösi Szent Erzsébet templom a város egyik legrégebbi temploma, mely hajdan a Benei-kapun kívül, egymagában állott az öreg ispotály épülettel. Az építményt egykor temető vette körül, és a 16. században már elhagyottan állt. 1775-1779 között Quadri Kristóf tervei szerint barokk stílusban átépítették a szentélyt és a régi nyugati zárófal elé tornyos homlokzat került. 

Napjainkban a nemes stílusú Orczy-kastély és a főgimnázium hatalmas épülete veszik körül. 

Farkasmályi Borpincék (2017)

"1042-ben Saár határában zárdán építettek melyhez szőlőbirtok is tartozik".

A fent említet idézet bizonyítja, hogy a Mátra területén már Szent István király idején is foglalkoztak szőlőműveléssel, borkészítéssel. A Sárhegy lábánál a 13. században már 26 pince állott, amelyek közül több még ma is látható. A phylloxera vész után, 1910 után kezdett felfelé ívelni mátraaljai borászkodás és Gyöngyös szőlő és borkereskedelem központjává vált. Napjainkban Európa egyik legnagyobb KÉZZEL VÁJT pincéje gazdagítja Farkasmályt.

A Kárpátok hegyvonulatai által körbe vett térség klímája kedvez a szőlőtermesztésnek, hiszen a magas hegység védelmet nyújt a zord idő ellen, de nem szorítja ki a napsugarat. A Mátrát uraló, vulkanikus talajon pedig kiváló minőségű borok termeszthetők. A Tarna és a Zagyva által körbefont terület hazánk borvidéke közül nagyság szerinti sorrendben az előkelő második helyen szerepel. 

Mátravasút (2016)

A kevésbé fajsúlyos mátrai kisvasutazás történelemé 1906-ra nyúlik vissza, ugyan is ekkor építette ki az Egri Érseki Uradalom első szárnyvonalat. A keskeny nyomtávolságú, lóvontatású pálya, mely Gyöngyössolymostól északra a Nagy-völgyben helyezkedett el és a Nyírjesi vonal nevet kapta.
A mai is használatos pályaszakaszon a húszas évek elején indult meg a teherforgalom és a gyönygsösi Orczy kastély és környékbeli borospincék között ingázott. Persze a világháború és az időjárás viszontagságai nem kímélte az erdei vasutat. 

A Mátravasút mai két megmaradt szakaszát az Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság üzemelteti. Az első, avagy fővonalon Gyöngyös-Mátrafüred között zakatol a dízel vonal, a nevesebb és szebb látnivalókat ígérő vonal azonban a Gyöngyös-Lajosháza között húzódó 18 km-es szakasz. Sőt 2012 óta a vonat már egészen a Szalajka-házig eldöcög, a frissen helyre állított síneken.