Fortuna (2022)


A városi Posta épület előtt kialakított kis téren látható Tóth Valéria Fortuna istennőt megjelenítő alkotása. A szerencse, a sors, és az élet megszemélyesítőjének szobrát 1991-ben avatták fel.

Magyar Királyi Járásbíróság (2022)


Szentesi Magyar Királyi Járásbíróság műemléképülete a városközpontban, a Kurca-folyó partján áll.
A Szentesi Járásbíróság története 1910-es építkezéssel kezdődött, Dobovszky József István helybeli építész tervei alapján. A város lakosainak adományaiból elkészült épületet 1912 nyarán át adták. A szecessziós-eklektikus stílusú épület tervezője az ablakpárkányokba olyan motívumokat is bele csempészett, amelyek akkor a modern építészetre voltak jellemzőek.

I. világháborús emlékmű (2022)


A szentesi Erzsébet tér közepén áll a város I. világháborús emlékműve, amelyet Pásztor János készített el és 1926-ban avattak fel.

Boros-ház (2022)


Szentes egyik legszebb részén, a Kurca kanyarulatánál áll egy több mint 250 éves műemlékház, ahol 1848-ban szállt meg toborzó körútja alkalmával Kossuth Lajos.
A történelmi múltra visszatekintő épületben lakott Boros Sámuel, Szentes főbírája, és első polgármestere. A patinás lak a régi polgárházak mintájár épült, két helyiségét csehsüveges technikával boltozták, a harmadiknál pedig dongaboltozattal. A műemlék ház ma már múltjához méltó módon fogadja vendégeit, ugyanis vendégházként működik. S 2009-es teljes felújítása óta Szin-es Vendégház néven öregbíti a város hírnevét.

Táncoló székely (2022)


A Szentesi Őze Lajos Filmszínházzal szemben, a Görögsarok egyik kis terén van elhelyezve Csíky László, szegedi művész 2009-es alkotása. A Táncoló székely ábrázoló szobor inkább egy emlékműként funkcionál. Avatásakor Szirbik Imre polgármester beszédében kiemelte, hogy székelyek és közöttünk felállított határok nem választhatnak szét bennünket.

Díszkút (2022)


A szentesi Luther tér emblematikus ékessége az a Díszkút, amely főszobra egy kígyós botot (Merkur jelvényét) magasba tartó női alak, körülötte pedig a négy vízöntő gyermekalak (putto) látható.

A volt Megyeháza előtt fúrták az Alföld harmadik, Szentes első artézi kútját 1886-ban, Zsigmondy Béla gépészmérnök irányításával. A kutat már ekkoriban a Franciaországból származó szoborcsoport díszítette, amelyet sokan Auguste Rodin munkájaként emlegetnek. A Díszkutat 1934-ben eltüntették a Kossuth térről, és csak felújítása után 1998-ban helyezték a mostani, új helyére. S ekkor készült a ma is látható talapzat, amely Máté István szobrászművész alkotása.

Evangélikus templom (2022)



A Szentesi Evangélikus Egyházközség nyerstégla burkolatú temploma a főposta és a buszállomás szomszédságában található. Az épület kiváló arányaival, kecses, égbenyúló tornyával hívja magára a városba érkezők figyelmét.

A városban már a 18. század közepén éltek evangélikusok, de az ellenreformációs rendeletek miatt templomuk felépítését csak a századforduló után kezdhették meg. Bár 1820-ban már emeltettek egy vályogból készült istenházat, de az nem bizonyult időtállónak. A ma is látható hegyes tornyos, vöröstégla templomot végül 1905-ben építtetették fel Francsek Imre tervei alapján. A karcsú egyhajós épület ablakai mind csúcsívesek, és a bejárat fölötti rózsaablaka pedig a gótikus építészet legjellemzőbb stíluseleme.

A templom belsejében lépve, a szószékoltárt fölött Hegedűs László festménye látható, amely Jézust és a samariai asszonyt ábrázolja.

Fridrich János Fényírdája (2022)

Az egyetlen megmaradt vidéki fotóműhely a Rózsa Gábor téren található, amely egykoron az edelényi születésű Friedrich Jánosé volt. Az 1905-ben épült műhelyben napjainkban a kort idéző eredeti bútorokon kívül felvevőkamerák, speciális retusasztalok, másoló- és nagyítógépek vannak kiállítva.

A Fidrich Fényírda rekonstrukciós kiállítóhely megvalósítása Rózsa Gábor értékmentő munkájának köszönhető. A muzeológus, városvédő emléktáblája a Fényírda oldalán van elhelyezve.

1956-os emlékmű (2022)


A Görögsarok egyik szegletében, a Rózsa Gábor téren áll a város 1956-os emlékműve, vagy más néven Büszkeségpont. Az emlékművet az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából állították fel a téren. Az alkotást Lantos Györgyi készített el Máté Hunor tervei alapján. A bronz női alakot egy kapu előtt megjelenítő alkotás egy szimbólum, amely a „jövő” bizonytalanságát érzékelteti.

Szent Miklós konstantinápolyi ortodox templom (2022)


Harmonikusan illeszkedik a kisméretű Szent Miklós ortodox templom a Görögsarok városi jelentőségű képebe, amelyet a Magyarországra menekült, módosabb görög családok építettek fel.


A Szent Miklósnak szenteltetett szentesi templom a tehetős görög családok támogatásával épült fel 1786-ban. Ekkoriban a környék görögajkú lakossága is a barokk templom környékén élt, hiszen közelben állt a parókia, az iskola, és a kereskedők üzletei is. A templom déli homlokzatának falfülkéjében helyet kapott a még templom védőszentjét, Szent Miklóst ábrázoló freskó is.



A kisméretű templom igazi értéke belsejében látható, ugyanis a héttengelyes, háromszintes, 39 képből álló copf ikonosztázion nyugati építészet egyik műremeke. De szentélyben található még Szent Agatha vértanúnő ereklyéje, amely egyenesen Konstantinápolyból került Szentesre.

Napernyős lány (2022)


A szentesi Kossuth tér túloldalán, a Görögsarok előtt áll a jobb kezében esernyőt tartó lány szobra, amelyet Józsa Lajos alkotott meg. A Kossuth tér 2014-es átalakításakor helyezték el a szobrot a hangulatos kis terecskén.

Tóth József Színház és Vígadó (2022)



A Tóth József Színház és Vigadó Szentes egyik kulturális intézménye, amely nem volt mindig ilyen színpompás, mint napjainkban. Az egykoron virágdíszes szállót és vigadót sokáig csak az enyészet látogatta, továbbá félő volt csak pletyka, hogy felújítják, vagy erdeit állapotába visszaállítják.

A 19. század végén merült fel az igény egy új vendégfogadó megépítésére, és az erre meghirdetett pályázatra érkező tervek közül végül Komor Marcell és Jakab Dezső terveit fogadta el a városvezetés. Az építkezés 1897-ben vette kezdetét, s 1900 őszére készült el a magyaros szecessziós stílusú épület, amely a Petőfi Szálló nevet kapta. A kellemes megjelenésű szálloda fénykorában 33 vendégszobával rendelkezett. Az 1990-es évektől kezdve már nem igazán volt a tulajdonosok hasznára az épület, külseje ekkorra már erősen lepusztult. 

Sokáig csak a város szülöttéről, Tóth Józsefről, a nagy jellemszínészről elnevezett ötszáz személyes színháztermet használták. 2019 és 2021 között a kísérteties épületet a régi tervek alapján rekonstruálták és a 21. századi színpad-, hang-, és fénytechnikával vértezték fel. A megszépült Petőfi Szálló így az évtizedes leromlása után ismét a város dísze lett.

Városháza (2022)


Szentes egyik építészeti dísze a városháza, amely végül hosszas huzavona után 1912-ben épült fel.

Szentesen már a 19. század közepétől szükségessé vált egy központi hivatal megépítése, ekkoriban vendéglőben, iskolában és régi magtárban is működtek közigazgatási egységek. A városi tanács 1881-es határozata mérföldkőnek bizonyult, ugyanis Bohn Alajos aradi születésű építész pályázatra elkészített terveit fogadták el. Az új, központi fekvésű városháza építése folyamatosan haladt, nagyban köszönhetően Bohn Alajos kiváló szervezőkészségének. Az oly régóta várt városházát végül 1912. május 27-én adtak át ünnepélyesen.


Az impozáns késői barokk stílusjegyeket hordozó építmény a Petőfi-szállótól egészen Erzsébet térig beépült. Az épület különlegessége a 37 méter magas saroktorony, és kapukat díszítő elemek pl. a főhomlokzaton látható Szentes ősi pálmafás címere vagy az évi örökváltság tényét megörökítő függőpecsétes márvány emléktábla.

Horváth Mihály (2022)

A volt Megyeháza előtt magasodik Horváth Mihály, az egykori megyés püspök egész alakos bronzszobra.
A Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész által elkészített alkotást 1934-ben avatták fel, de 1974-ben áthelyezték a róla elnevezett gimnázium előkertjébe. A szobor csak 2002. szeptember 14-én a Kossuth tér átadásakor került vissza az eredeti helyére.

Református Nagytemplom (2022)


A város főterén, a Kossuth Lajos téren pompázik a város legnagyobb egyházi épülete, a helyi reformátusok műemléktemploma.
A kora klasszicista stílusú nagytemplom Fischer Ágoston tervei alapján épült 1770 körül, és a város két régebbi templomának nyomát is őrzi, hiszen a toronyban helyezték el a böldi templom harangját. A régi téglatemplom Mária Teréziát és II. Józsefet dicsőítő vörösmészkő tábláját pedig hajón helyezték el. Az utóbbi évtizedekben az épület állaga sokat romlott, ezért 2008-ban teljes felújításon esett át az épület. A renoválás részeként sikerült feltérképezni a korábbi építési fázisok sorrendjét, és ez megkönnyítette a munkálatokat.

A templom felszerelésének egy része 18. századi iparművészeti tárgyakból áll, különlegességei az ónlámpák, ónkannák és az úrasztali pohár.

Kossuth Lajos (2022)


A szentesi Református Nagytemplom előtt áll Kossuth Lajos jellegzetes bronzszobra, amelyet Tóth István szobrászművész alkotott meg. A Magyar kormányzó szobrát 1934. október 21-én avatták fel azon a helyen, ahol 1948 októberében a nagy hatású toborzóbeszédét mondta.

Városi Könyvtár (zsinagóga) (2022)


Szentes főutcájának lezárásánál áll az impozánsan felújított egykori zsinagóga, amely napjainkban Szentes kulturális életének egyik meghatározó központjának, a Városi Könyvtárnak ad helyet.
A városba már a 18. századtól érkezetek a zsidó vallási közösségek, akik számára templom építésétbe fogott a helyi vallási felekezet. A régi imaház mellé 1868-71 között épült fel a környék egyik legnagyobb zsinagógája, amely terveit Knábe Ignác, a budai zsinagóga megálmodója készített el. A romantikus stílusú épület homlokzata akkoriban mór stíluselemeket tartalmazott, a belsőtérben pedig az adományozó zsidó családok jelképeit megörökítő színes ólomüveg ablakok voltak. A II. világháború után a helyi családokat deportálták, akik nem tértek vissza, ezért a zsinagóga évtizedekig üresen állt, és állapota folyamatosan romlott. Végül az épület a város tulajdonába került, és Terney László helyi építészmérnök vezetésével 1998-ban felújították.
A város egyik legékesebb épületébe a városi könyvtár költözött be, olvasótermek és egy imaszobát alakítottak ki benne. Az épületben az utóbbi időkben rendszeresen rendeznek kiállításokat, irodalmi esteket, könyvbemutatókat, de neves hazai előadók is megfordulnak itt.

Jézus Szíve templom (2022)


Szentes katolikus népességének növekedése miatt Felsőpárton is templomot építettet a helyi katolikus felekezet. Az új templom 1942-43 között készült el, az épület terveit pedig Fábián Gáspár készítette el. A neoromán stílusban épült modern küllemű templom főbejárata felett egy Jézus Szent Szívét ábrázoló bronzszobor látható.

A templom belsejében egy kararai márványból készült főoltár látható, mögötte lévő falat pedig egy monumentális festmény ékesíti, amely címe „Szentes város hódol Jézus Szent Szívének”. A festmény megalkotója Márton Lajos budapesti festőművész volt.

Felsőpárti református templom (2022)


1871-ben indított gyűjtést a szentesi református egyház presbitériuma, hogy Felsőpárton új templom épülhessen fel. A Futó Zoltán temesvári lelkész által felkarolt templomépítés 1912 elején gyorsult fel, és 1914. május 24-én fejeződött be. Az elkészült felsőpárti református templom a századforduló szecessziós építészetét egyik műremeke lett, amely tervezője Dobovszky József István szentesi építész volt. A népi díszítőművészetből kiemelt motívumrendszert felvonultató téglaépület érdekessége, hogy tornyának magassága megegyezik a belvárosban található Nagytemploméval.


A négyszög alakú főhajóba lépve félkör alakú apszisban elhelyezett, faragással díszített szószéket, az úrasztalt és a keresztelőmedencét láthatunk. Figyelemre méltó még a karzat mellvédjén található ízléses majolikadíszítések. A színes ólomüveg ablakokat és az úrasztali felszerelést pedig tehetős szentesi családok adományozták a templomnak. A gyülekezet orgonáját a pécsi Angster József készítette1928-ban.

Szentesi szivattyútelep (2022)


A Szentesi szivattyútelep Szentes-Csongrádi főút mellett található, és fő feladat a Kurcai belvizeinek elvezetése és átemelése a Tiszába.

A Szentesi szivattyútelepet 1924 és 26 között építették, és eredeti funkciójaként 1971-ben üzemelt utoljára. Ekkoriban a csiga alakú öntöttvas centrifugál szivattyúkat compaund gőzgépek üzemeltették, amelyeket a GANZ és Társa-Danubius gyár készített el. Bár a szivattyútelepet 1989-1991 között korszerűsítették, de inkább csak a gépek megóvásra került sor az utókor számára.


Napjainkban az ipari műemlékben vízügyi múzeumot rendeztek be, a széntárolóban és az udvaron közel száz vízgépészeti berendezés látható. A gépészeti gyűjteményben kazánok, szivattyúk, hajtóművek, zsilipszerkezetek, és régi úszó munkagépek kaptak helyet. A szabadtéri kiállítás fő látványossága pedig egy üzemen kívüli vontatóhajó.

Túra: Ahol a zugok összeérnek (2022)

Ki vagyok? A Napisten papja,
Ki áldozik az éjszaka torán.
Egy vén harang megkondul. Zúghatsz.
Én pap vagyok, de pogány pap, pogány.

(Ady Endre)

Napisten papja


forrás: openstreetmap.org
Útvonal:

Csongrád, Kereszt tér - Pontonhíd (P) - Árvizi emlékmű - Ellésparti Holt-Tisza - Monostorrom - Mámairéti Holt-Tisza - Mámia-réti iskola - Mámia-réti pihenő - Várhát - Rácz Holt-Körös - Pontonhíd - Csongrád, Kereszt tér


Táv és szintemelkedés:

33 km/ 22 m




Ahol a zogok összeérnek

Várhát (2022)




A Várhát vagy más néven Várháti domb a Csongrádról Csépára vezető műút 5 kilométerénél található, amelyet az út megépítésekor kettévágtak.

Várháti dombnál régebben az 1910-ben megépült általános iskola állt, de ezt az épületet már lebontották miután 1978-ban befejeződött itt a tanítás. Ma már csak a Várhát-harangláb és 1928-ban felállított kereszt emlékezik meg az egykori tanyasi iskoláról. 1936-ban az út megépítése során kemencéket, és szarmata eredetű cserépedény maradványokat találtak itt. 

Egy legenda szerint Várhát és Elléspart között egykoron alagút is vezetett, de egy másik feltételezés szerint itt állt Csongrád híres cölöpvára is. Sőt egyesek odáig is elmerészkedtek, hogy Attilát, a hunfejedelmet itt a dombon ravatalozták fel, miután a Tiszaágyi kriptába, az „Aranyszigetre” (ma holtág) vitték eltemetni.

Csongrádi kersztek (2022)

Perce-Kozma-kereszt, 1901
Szent Rókus-templom keresztje, 1912


Szent József-zemplom keresztje, 2015
Kovács-kereszt, 1886

Megyehatár kereszt



Vincze-kereszt

Árvízi emlékkereszt

Mámai-réti kilátó és pihenőhely (2022)


A 2009-ben uniós forrásból kialakított Tisza-Köröszugi gyalogtúra útvonal legfrekventáltabb részén, a mámai holtág mellett áll egy 12 méter magas kilátótorony. 

A kilátó szomszédságában táborhely található padokkal, asztalokkal, szalonnasütő helyekkel és egy szociális blokkal.

Mámai-réti iskola és keresztje (2022)

A Mámai-réti iskolát 1901-ben építették, de a 60-as években már csak alsó tagozatos diákok tanultak itt. Az itteni földek államosítását követően megszüntették a Mámai-réti iskolát is a többi külterületi társával együtt.
Az elhordott iskola romjai mellett még napjainkban is található egy repedezett állapotban lévő kereszt, amelyet közadakozásból emeletek a körzetben élők 1929-ben. A feszület szomszédságában még egy harangláb is áll, de már sajnos a harang hiányzik, feltehetően ellopták.

Mámairéti Holt-Tisza (2022)


A Mámairéti Holt-Tisza a leghosszabb és legnagyobb szabad vízfelszínnel rendelkezik az anyafolyó holtágai közül. 

A jellemzően nádasokkal körülölelt holtág környéke igen változatos állatvilággal büszkélkedhet, azon belül is a védett madár állomány a jelentős. A vízfelületen többnyire a horgászati lehetőség adott, de más elfoglaltságot kedvelőeknek is kedvez az önkormányzat, ugyanis kilátót és strandot is kialakítottak a víz mentén.