Szarkádi-erdő (2012)

A Tihanyi-félsziget egyik legszebb erdeje a délnyugati oldalon fekvő Szarkádi-erdő. 

A kirándulóerdő jellemző faállománya a tölgy, de megtaláltató itt még a kőris, a juhar és szil is. A gazdag cserjeszint alatt sok értékes növény és állat él, köztük a védett bíboros kosbor és nagy hőscincér. 

A Szarkádi-erdő déli részén található az egykori Újlaki templom romja.

Ősközség (2012)

A tihanyi Ófalu nagy része az eredeti állapotában maradt meg, és büszkén hirdeti a helyi népi építészet remekműveit. Az itteni házak jellegzetes anyaga a félszigeten bányászott szürke balzattufa, valamint a nád, amellyel a tetőket fedték. Több szép parasztház szabadtéri néprajzi múzeumként üzemel, korabeli berendezéssel.

Református templom és harangláb (2012)

Szépen felújított harangláb és egy egyszerű templom áll a Tihanyi református temetőben. 

A 19. századi műemlékek barokk stílusba épültek.

Szent Mihály főangyal templom (2012)

A Badacsonytördemic kisközség központjában hatalmas 19. századi klasszicista templom áll.

Szigligeti vár (2012)

Szigliget fölé magasodó vulkánkúpján álló várat a Bencések emelték birtokuk védelme érdekében a tatárjárás után. A vár többszöri átépítések, és tulajdonosok váltások után is fontos szerepet játszott a török elleni háborúban. A Balaton környéki várak feladata ekkor az ellenséges flotta figyelése volt. Végül az erőd végzete egy villámcsapás lett, amely felrobbantotta az tt tárolt puskaport. Ezek után az erődött már nem újították fel, jelentőségét elvesztette.

A romok napjainkban az év minden időszakába látogathatóak, és egy állandó kiállítás rendeztek be az egyik megmaradtt épületben.

Szűz Mária Szent Neve templom (2012)

A Szigligeti vár alatt áll az egykori várkápolnából lett templom. Az eredeti építményt valószínűleg az 1200-as évek derekán építették, mai barokk formáját a 18. századi felújítása során nyerte.

Eszterházy-pince (2012)

Szigliget egyik legnagyobb birtokosa, az Eszterházy család korán felismerte a borászat itteni jelentőségét. Ezért a helyi kiváló borok tárálolására a vár alatt pincét átalakítottak ki, és szerteágazó pincerendszert hoztak létre benne. 

A grófok egykori borpincéjében napjainkban a helyi borkultúra teljes körű bemutatásával várják a látogatókat.

Kamon-kő és tanösvény (2012)

A szigligeti templomtól induló Kamon-kő tanösvény a helység főbb nevezetességeit fűzi fel egy kellemes sétára. A sétaút nevét a vulkanizmus emlékeit őrző, telpülés feletti sziklavonulatról kapta. 

A tanösvény 9 ismertető táblái segítségével egy 6 kilométeres út során ismerkedhetünk meg a helyi népi építészet, a hagyományos szőlő- és nádgazdálkodás történetével, a terület növény- és állatvilágával, valamint az egykori tűzhányók világával.

Fekete-kereszt (2012)

A szigligeti Rókarántói utca 1 szám alatt található a község egyik legrégebbi feszülete, a Fekete-kereszt. Az 1805-ben készült homokkőalkotást a sötét szín emiatt a helyiek "Fekete-keresztnek" nevezik. 

A kereszt két oldalán a Szűz Anyja és Mária Magdolna szobrai láthatóak.

Szőlőhegyi Szentháromság kápolna (2012)

Szigliget leggyönyörűbb helyén, a Rókarántó-hegy nyeregén található egy közel 170 éves zarándokhely, a Szőlőhegyi Szentháromság kápolna. A fehér falú klasszicista stílusú templomocska a 19. század közepén a szőlősgazdák adományaiból épült.

A dombon, a Szentlélek-kápolna mellett egy 1942-ben állított feszület és egy emlékmű is látható. Az utóbbit az 1944-ben itt lezuhant bombázógép személyzetének emlékére állították 2000-ben.

Balaton (2012)

A „Magyar tenger” Közép-Európa legnagyobb egybe függő vízterülete, típusát tekintveszikes tó. A Balaton homokos sekély partja kiválóan alkalmas strandolása, északi oldalán található a felvidék  vulkanikus tanúhegyei pedig a túrázásra ingerlelnek. Az egyik ékessége a mind történelmi és mind geológiai szempontból is a Tihanyi-félsziget. 

A vízben és közvetlen közelében, mint egy 1200 állatfaj él. A terület védelmén a Balaton-felvidéki nemzeti park fáradozik, ugyanis madártani szempontból kiemeltem védett területrész a Kis-Balaton.

Verőköltő bodobács (Pyrrhocoris apterus)

A verőköltő bodobácsot a nép igen sokféleképpen nevezi, például hívhatják katonabogárnak, tűzoltóbogárnak, szabóbogárnak, tűzi poloskának, napféregnek, vagy esetleg papbogárnak is.

A poloskafajjal általában kőfalakon vagy fatörzseken találkozhatunk, ahol előszeretettel sütkéreznek, akár százas csoportokban. Nevüket onnan kapták, hogy a legelső tavaszi rovarok közé tartoznak, már a tavaszi nap elsősugaraira előbújnak, azaz a verőfény hírnökei.

Lampionvirág (Physalis alkekengi)

A lampionvirág napjainkra kiszabadult a kertekből, és a száraz erdőkben, cserjésekben, néha nitrogéndús ligetekben is találkozhatunk vele. A növény gyümölcse kis mértékben fogyasztva vizelethajtó, vesetisztító.

Vadász panzió (2012)

Tetszetős Vadász Panzió áll a Doboz külterületén lévő Marói-erdő szélén.

 Az egykor felkapott szálláshely mára már elhagyatottnak tűnik. Kíváncsi lennék, kilehet-e bérelni ezt a nyugalmat sugárzó épületet!(?)

Tuskó-tó és Digó-tó (2012)

A Kettős Körös Dobozi hídján áthaladva két bányagödör tárul szemünk elé, amelyet a helyiek Tuskós- és a Digó-tónak neveztek el.

A dobozi Petőfi Horgász Egyesület kezelésében álló Tuskós-tó a horgászok paradicsoma. A Digó-tóban viszont az évtizedek alatt kiemelkedő vizesélőhely alakult ki, ahol védett madarak, ízeltlábúak és kétéltűek élnek.

Református templom (2012)

A település központjában áll a 18. századi barokk stílusban épült Református templom.

A műemlék jellegű épület építészeti különlegessége a külső falakat díszítő íves záródású falfülkék. Ezen felül a templom kézi faragású tölgyfa berendezése is különösen értékes. Az orgonája szintén műemléki védelem alatt áll.

Izraelita temető (2012)

Doboz határában szépen rendbe tartott, kisebb izraelita temető található.

Sámson vára (2012)

Doboztól délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában áll a Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár. A sáncvárat feltehetően a 10-11. században építettek és fából épült tornya is volt. A valószínűség a lakótoronnyal is rendelkező vár a 13. századra megsemmisült.

Az erődítmény nagyobb hányadát az egykori folyó ölelte körül, a kisebbik részét pedig a gátépítések során belefoglalták a töltésbe. A sáncon vonulata mentén azonban még ma is találni kívül-belül vörösre égetett rögöket.

A népmonda szerint Sámson két fogsorral született talált, táltos gyermek volt. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította.

Szanazugi tanösvény (2012)

A Doboz tartozó Szanazug üdülőövezetéből indul egy különleges tanösvény. A séta út haladási irányát nem jelöli külön jelzés, ezért a piros turistajelzést kell követni. Az utunkba akadó információs táblák többek között ismertetik a Sámson vár történelmi tudnivalóit és a Doboz környéki erdők történetéről is olvashatunk.

Az erdőben pedig számos helyen ott kanyarognak az egykori Fekete-Körös vízzel telt, gyönyörű meanderei.

Kápolna (2012)

A Békés megye legrégebben lakott térségei közé tartozik Szanazug.

Az üdülőövezetben található helység egyszerű kápolnája.

Fekete-Körös (2012)

A Fekete-Körös a romániai Rézbánya közelében ered, vízét több forrás és patak gyarapítja, köztük a Köves-Körös is. A folyó szabályozás előtt egy kanyargós vízfolyás volt, amely a Dobozhoz tartozó Szanazúgnál találkozik a Fehér-Körössel. Napjaikban a Fekete-Körös egy gyönyörű, holtágakkal tarkított vizes terület, mely horgászok, fürdőzők és a vízi sport kedvelők paradicsoma.

A folyón van hajókirándulásra is lehetőség, ezeken a szervezett kirándulásokon résztvevőket kisvonat szállítja a kiinduló állomásra és egy kocsmalátogatás is benne van a programban.

Mályvádi árvízi szükségtározó (2012)

A  szélsőséges időjárási helyzetek gyakorisága miatt és a vízgyűjtő területeken végzett emberi beavatkozások nyomán az 1970-es évektől több töltésszakadás történt Körös-­vidéken. 

Ezért a Vízügyi Igazgatóság 1977-ben a Fekete-Körös mellett létrehozta a Mályvádi árvízi szükségtározó. A kor akkori színvonalának megfelelően készült el a tározó, de napjainkra az egykori robbantásos technológia elavult és számos hátránnyal is járt. Ezért szükségvolt a mályvádi műtárgyak fejlesztésére, amely 2000-es évek tervezése nyomán valósult meg. 

Az elkészült nyílások lehetővé teszik a szabályozható elzárását, a mozgatását pedig elektromechanikus berendezések végzik. Ezzel a fejlesztéssel a Fekete-Körös veszélyes árhullámai mérsékelhetőek és a folyó többi Körösre gyakorolt hatásai is csökkenthető.

Gyulavári Wenckheim-Almásy-kastély és kápolna (2012)

Gyulavári egyik büszkesége a központban álló, feltehetően 1794 körül épült Wenckheim-Almássy-kastély. A romantikus elemekkel díszített, eklektikus stílusú épületegyüttes egy gondozott parkkal rendelkezik, kápolnájában pedig rendszeresen tartanak esküvőket.

Református templom (2012)

A 19. század végén épült fel a gyulavár református temploma  az elődje helyén. A gyülekezet első lelkipásztora a neves fizikus Bay Zoltán édesapja, Bay József volt. 

Gyulai tűs gát (2012)

A Fehér-Körösön rendszeresen levonuló árhullám igen csak megnehezített a Gyulaiak és a környéken élők életét. Ezért a nagyváradi Helytartó Tanács javaslatára 1858-ra elkészült az a ma is látható új meder.

Az egykori folyóág, a mai Élővíz-csatorna vízpótlására épült meg a Gyulai tűs gát 1896-ban. Az akkoriban modernek számító létesítmény 102 évig üzemelt, ezután elbontásra került és helyére egy újabb gát épült. Az országosan is egyedülálló műszaki emlék egy része a tömlős gát mellé került kihelyezésre. A parton álló kis házban pedig bemutatószobát rendeztek be, melyben tablók, makettek mutatják be a létesítmény múltját.

Unitárius templom (2012)

Hódmezővásárhelyen az Erdélyből eredő unitáriusoknak már 16. század óta voltak hitvallói.

1910-ben épült fel a kisméretű eklektikus templom a Völgy utcai telken. 

2012-ben felújításon esett át az épület, azóta inkább hasonlít egy mesebeli kastélyra, mint egyházi építményre.

Zsinagóga (2012)

A 20. század elején a szegedi Müller Miksa tervei alapján épült fel a vásárhelyi zsinagóga. A a Kálvin téren található építmény mór stíluselemeket is felhasználó eklektikus, impozáns térhatású, és jellegzetes szecessziós díszítésű. A legutóbbi felújítás óta a város egyik ékköve.

Református Újtemplom (2012)

II. József türelmirendeletének kiadása után épült a város második református temploma. 

A jellegzetesen barokk építmény Fischer Boldizsár tervei alapján készült és monumentalitásával kitűnik Kálvin János tér épületei közül.

Nagy András János-kút (medencés artézi kút) (2012)

A Kálvin János tér ékessége a körforgalom közepén álló szökőkút. A kút története a 19 századik nyúlik vissza, amikor is a Nagy család ártézi kútja köré homokkő medencét faragtak, és mészkőoszlopot állítottak a közepébe, hogy függönyszerűen folyjon a víz.

Evangélikus templom (2012)

A vásárhelyi evangélikusok 1811-ben építették fel templomukat a Márton utcában, amely Klauzál Gábor reformkori politikus adományaiból készült.

Majolikagyári emlékmű (2012)

A Majolikagyár fennállásának 60. évfordulóján, 1972-ben a Belvárosi katolikus templom parkjában állították fel Probstner János iparművész alkotását.

Szentháromság templom (2012)

A kálvinista többségű Hódmezővásárhely első katolikus temploma már 1200-ban már áll, és a feltételezések szerint a város mai belterületén állt.

A ma is látható belvárosi Szentháromság-templom elődjét 1750-ben építették fel barokk stílusban. Az egyhajós épületet Ybl Miklós tervei szerint 1860-ban háromhajósra bővítették. és 1886-ban szentelik fel. A templom főbejárata fölött az építtető a gróf Károlyi-család címere látható.

A templom főoltárán látható Szentháromság képet Iznám János készítette, oltárépítményt pedig az 1873-as bécsi világkiállításon vásárolta a gyülekezet. A hajóban álló mellékoltár Jézus Szíve tiszteletére készült 1889-ben. A belsőben található barokk szószék és főoltár is az eredeti.

Merkúr (2012)

A pásztorok, a kereskedelem, az utazás, a tolvajok, az ékesszólás istenének szobra Rubletzdy Géza kiváló munkája 1907 óta áll a Nagytakarék kupolájának tetején, azóta vált a város egyik jelképévé.