Túra: Őszi Tihany (2012)

„Óh, Tihannak rijjadó leánya!

Szállj ki szent hegyed közül.

Ím, kit a sors eddig annyit hánya,

Partod ellenébe ül.

Itt a halvány holdnak fényén

Jajgat és sír elpusztúlt reményén

Egy magános árva szív.

Egy magános árva szív.”

(Csokonai Vitéz Mihály)

Népszerű panoráma

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Tihany, temető – Ősközség – Apátság (S+) – Belső-tó – Aranyház – Szarkádi-erdő (S) – Gubicza-tető – Csúcs-hegy – Nyereg-hegy – Kőfejtő (Z∆) – Belső-tó – Tihany, temető

Táv és szintemelkedés:

11 km/ 258 m

---

Iddőtlen romantika

Tihanyi szőlők és az Apátsági pince (2012)

A Tihanyi félsziget egyedi mikroklímával és termőhellyel rendelkezik, amely kedvez az itteni szőlőtermesztésnek is. A Balaton tó vizének napfényt visszaverő hatása mellett, a félszigeten, a kráterkúpból kialakult a katlan ideális környezet biztosít az itteni különleges vörösbor számára. A Tihanyi hegység 7 millió éves ásványi anyagokban rendkívül gazdag ősvulkáni tufája pedig a helyi borok érlelhetőségét biztosítja.

A Tihanyi félszigeten vörösborkészítés mindig is meghatározó volt, a mikroklíma lehetőségeit korán felismerték az itt szőlőt művelő földművesek, polgárok és egyházi emberek. A Bencés apátság a 1055-től létezik a félszigeten, és nagyszerepe volt a tihanyi szőlőtermesztés meghonosításában.

Az apátsági birtokon termett szőlőt napjainkban is helyben dolgozzák fel, 1822-ben pedig a Belső-tó északi partján a kettős kereszt alaprajzú, dongaboltozatos pincét, és a klasszicista stílusú présházat építettek a nemes nedűk tárolására.

Bozsai-öböl (2012)

A félsziget partvonalából a természeteshez leginkább hasonló állapotban megmaradt rész a Bozsai-öböl. 

A part a Balaton egyik utolsó, csaknem háborítatlan nádas öblözte, aholritka madárfajok egész garmadája fészkel. Ezen kívül figyelemre méltóak még az öbölben megtelepedett növény ritkaságok is.

Nyereg-hegy (2012)

A Tihányi-félsziget egyik legértékesebb földtani képződménye a Csúcs-hegyet az Apáti-heggyel összekötő keskeny ék alakú hegygerinc.

 Az itteni kovás mészkőlemezek különös formái az egykori víz- és kéregmozgások nyomán alakultak ki. A szikla tetejéről csodálatos panoráma nyílik a Balaton déli medencéjére, és a Bozsai-öböl felé.

Csúcs-hegyi-forrásbarlang (2012)

A Csúcs-hegyen található forrásbarlang egy, a Tihanyi-félszigeten található védett barlangok közül. A legenda szerint a híres bakonyi betyár rejtekhelye volt itt, ezért Sobri Jóska-barlangként is szokták emlegetni. A nemkarsztos üreget a középkorban őrtoronynak is használták.

Tihanyi Levendula Erdei Iskola és kulcsosház (2012)

A Tihanyi-félsziget nyugati felén, az erdőben található a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatóságának kulcsosházként is működő erdei iskolája. 

Tihanyi Levendula Erdei Iskola 37 főt tud egyszerre fogadni, és felszerelt konyha, az udvaron a tűzrakó hely várja a vendégeket.

Szarkádi-erdő (2012)

A félsziget egyik legszebb erdeje a délnyugati oldalon fekvő Szarkádi-erdő. 

A kirándulóerdő jellemző faállománya a tölgy, de megtaláltató itt még a kőris, a juhar és szil is. A gazdag cserjeszint alatt sok értékes növény és állat él, köztük a védett bíboros kosbor és nagy hőscincér. 

A Szarkádi-erdő déli részén található az egykori Újlaki templom romja.

Vörösbegy (Erithacus rubecula)

A vörösbegy nálunk igen elterjedt madárfaj, amely szinte minden élőhelyen költ. Az állat hazánkban a kakukk egyik leggyakoribb gazdamadara. A madár étlapján szerepelnek a rovarok és a pókok, de olykor apró csigákat is elfogyaszt.

Aranyház-gejzírkúp és a Lóczy-gejzír sétaút (2012)

A Belső-tótól indul egy tanösvény, amely első pár állomása a híres tihanyi Gejzírmező sziklaképződményei mutatja be. A megkövesedett kifolyások három millió évvel ezelőtt keletkeztek a vulkáni utóműködés során. Napjainkban ezek a képződmények európai mércével mérve is kimagasló geológiai értékekek, ezért a Tihanyi-félsziget elnyerte az Európa Diplomát. 

A forráskúpok közül a legnagyobb és a legszebb az Aranyház-gejzírkúp, amely a rátelepedett sárga színű zuzmóról kapta nevét.

Belső-tó (2012)

A Belső-tó a falu közelében található, a félsziget közepén.

Az egykori vulkáni működések során a lesüllyedt kalderában rétegvíz gyülemlett fel és így alakult ki gazdag növény- és állatvilágáról híres vízfelület. Az elmúlt évtizedekben viszont az amur betelepítésével az eredeti növényzetet teljes egészében kipusztult, a halállomány pedig apadásnak indult.

A Belső-tó ma kedvelt horgászterület, és a gondozoásnak hála a tó lassú vegetációja kezd ismét megerősödni.

Levendula ház (2012)

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság új létesítménye a Levendula Ház Látogatóközpont. 

A Belső-tó partján ultra modern épületben, interaktív kiállításokkal várja a látogatókat a nemzeti park. Itt minden korosztály számára élményt nyújtó módon mutatja be az egykori vulkánok szigetét és környék egyik érdekes kultúráját, a levendulatermesztést.

Ősközség (2012)

A tihanyi Ófalu nagy része az eredeti állapotában maradt meg, és büszkén hirdeti a helyi népi építészet remekműveit. Az itteni házak jellegzetes anyaga a félszigeten bányászott szürke balzattufa, valamint a nád, amellyel a tetőket fedték. 

Több szép parasztház szabadtéri néprajzi múzeumként üzemel, korabeli berendezéssel.

Nepomuki Szent János (2012)

Nepomuki Szent János barokk szobra az Apátság melletti dombon, a Prisky-sétányon találtató.

A szobor ismeretlen aradi szobrász gyönyörű alkotása.

Forrás-barlang (2012)

A Forrás-barlang az apátsági templommal szemben, a ligetben található. A rácsos vasajtóval lezárt üreg abban a forráskúpban található, amelyre a tihanyi vár is épült. Ideépítették az erőd egyik bástyáját, a barlangot pedig a várőrség használta.

Szűz Mária és Szent Ányos Apátsági templom (2012)

Tihany híres templomának jellegzetes tornyát minden hazánkfia egyből felismeri.

Az itteni apátságot maga I. András királyunk alapította a 11. században, az oklevele tanulsága szerint. A monostort elkészülte után a Bencések birtokolták a rend feloszlatásáig, amely később fontos erődítménnyé vált. A rendház templomát a 18. század közepén építették, és kívül belül igaz barokk remekmű a katedrális.

A rend manapság is itt él a falak között, és az ő életükbe is bepillantást nyerhet a látogató. 

Az épületben múzeum és könyvtár is működik, és itt őrzik az alapító koporsóját.

Református templom és harangláb (2012)

Szépen felújított harangláb és egy egyszerű templom áll a Tihanyi református temetőben. 

A 19. századi műemlékek barokk stílusba épültek.

Szent Mihály főangyal templom (2012)

A Badacsonytördemic kisközség központjában hatalmas 19. századi klasszicista templom áll.

Szigligeti vár (2012)

Szigliget fölé magasodó vulkánkúpján álló várat a Bencések emelték birtokuk védelme érdekében a tatárjárás után. A vár többszöri átépítések, és tulajdonosok váltások után is fontos szerepet játszott a török elleni háborúban. A Balaton környéki várak feladata ekkor az ellenséges flotta figyelése volt. Végül az erőd végzete egy villámcsapás lett, amely felrobbantotta az tt tárolt puskaport. Ezek után az erődött már nem újították fel, jelentőségét elvesztette.

A romok napjainkban az év minden időszakába látogathatóak, és egy állandó kiállítás rendeztek be az egyik megmaradtt épületben.

Szűz Mária Szent Neve templom (2012)

A Szigligeti vár alatt áll az egykori várkápolnából lett templom. Az eredeti építményt valószínűleg az 1200-as évek derekán építették, mai formáját a 18. századi felújítása során nyerte.

Eszterházy-pince (2012)

Szigliget egyik legnagyobb birtokosa, az Eszterházy család korán felismerte a borászat itteni jelentőségét. Ezért a helyi kiváló borok tárálolására a vár alatt pincét átalakítottak ki, és szerteágazó pincerendszert hoztak létre benne. 

A grófok egykori borpincéjében napjainkban a helyi borkultúra teljes körű bemutatásával várják a látogatókat.

Kamon-kő és tanösvény (2012)

A szigligeti templomtól induló Kamon-kő tanösvény a helység főbb nevezetességeit fűzi fel egy kellemes sétára. A sétaút nevét a vulkanizmus emlékeit őrző, telpülés feletti sziklavonulatról kapta. 

A tanösvény 9 ismertető táblái segítségével egy 6 kilométeres út során ismerkedhetünk meg a helyi népi építészet, a hagyományos szőlő- és nádgazdálkodás történetével, a terület növény- és állatvilágával, valamint az egykori tűzhányók világával.

Fekete-kereszt (2012)

A szigligeti Rókarántói utca 1 szám alatt található a község egyik legrégebbi feszülete, a Fekete-kereszt. Az 1805-ben készült homokkőalkotást a sötét szín emiatt a helyiek "Fekete-keresztnek" nevezik. 

A kereszt két oldalán a Szűz Anyja és Mária Magdolna szobrai láthatóak.

Szőlőhegyi Szentháromság kápolna (2012)

Szigliget leggyönyörűbb helyén, a Rókarántó-hegy nyeregén található egy közel 170 éves zarándokhely, a Szőlőhegyi Szentháromság kápolna. A fehér falú klasszicista stílusú templomocska a 19. század közepén a szőlősgazdák adományaiból épült.

A dombon, a Szentlélek-kápolna mellett egy 1942-ben állított feszület és egy emlékmű is látható. Az utóbbit az 1944-ben itt lezuhant bombázógép személyzetének emlékére állították 2000-ben.

Balaton (2012)

A „Magyar tenger” Közép-Európa legnagyobb egybe függő vízterülete, típusát tekintveszikes tó. A Balaton homokos sekély partja kiválóan alkalmas strandolása, északi oldalán található a felvidék  vulkanikus tanúhegyei pedig a túrázásra ingerlelnek. Az egyik ékessége a mind történelmi és mind geológiai szempontból is a Tihanyi-félsziget. 

A vízben és közvetlen közelében, mint egy 1200 állatfaj él. A terület védelmén a Balaton-felvidéki nemzeti park fáradozik, ugyanis madártani szempontból kiemeltem védett területrész a Kis-Balaton.

Verőköltő bodobács (Pyrrhocoris apterus)

A verőköltő bodobácsot a nép igen sokféleképpen nevezi, például hívhatják katonabogárnak, tűzoltóbogárnak, szabóbogárnak, tűzi poloskának, napféregnek, vagy esetleg papbogárnak is.

A poloskafajjal általában kőfalakon vagy fatörzseken találkozhatunk, ahol előszeretettel sütkéreznek, akár százas csoportokban. Nevüket onnan kapták, hogy a legelső tavaszi rovarok közé tartoznak, már a tavaszi nap elsősugaraira előbújnak, azaz a verőfény hírnökei.

Lampionvirág (Physalis alkekengi)

A lampionvirág napjainkra kiszabadult a kertekből, és a száraz erdőkben, cserjésekben, néha nitrogéndús ligetekben is találkozhatunk vele. A növény gyümölcse kis mértékben fogyasztva vizelethajtó, vesetisztító.

Vadász panzió (2012)

Tetszetős Vadász Panzió áll a Doboz külterületén lévő Marói-erdő szélén.

 Az egykor felkapott szálláshely mára már elhagyatottnak tűnik. Kíváncsi lennék, kilehet-e bérelni ezt a nyugalmat sugárzó épületet!(?)

Tuskó-tó és Digó-tó (2012)

A Kettős Körös Dobozi hídján áthaladva két bányagödör tárul szemünk elé, amelyet a helyiek Tuskós- és a Digó-tónak neveztek el.

A dobozi Petőfi Horgász Egyesület kezelésében álló Tuskós-tó a horgászok paradicsoma. A Digó-tóban viszont az évtizedek alatt kiemelkedő vizesélőhely alakult ki, ahol védett madarak, ízeltlábúak és kétéltűek élnek.

Református templom (2012)

A település központjában áll a 18. századi barokk stílusban épült Református templom.

A műemlék jellegű épület építészeti különlegessége a külső falakat díszítő íves záródású falfülkék. Ezen felül a templom kézi faragású tölgyfa berendezése is különösen értékes. Az orgonája szintén műemléki védelem alatt áll.

Izraelita temető (2012)

Doboz határában szépen rendbe tartott, kisebb izraelita temető található.

Sámson vára (2012)

Doboztól délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában áll a Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár. A sáncvárat feltehetően a 10-11. században építettek és fából épült tornya is volt. A valószínűség a lakótoronnyal is rendelkező vár a 13. századra megsemmisült.

Az erődítmény nagyobb hányadát az egykori folyó ölelte körül, a kisebbik részét pedig a gátépítések során belefoglalták a töltésbe. A sáncon vonulata mentén azonban még ma is találni kívül-belül vörösre égetett rögöket.

A népmonda szerint Sámson két fogsorral született talált, táltos gyermek volt. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította.

Szanazugi tanösvény (2012)

A Doboz tartozó Szanazug üdülőövezetéből indul egy különleges tanösvény. A séta út haladási irányát nem jelöli külön jelzés, ezért a piros turistajelzést kell követni. Az utunkba akadó információs táblák többek között ismertetik a Sámson vár történelmi tudnivalóit és a Doboz környéki erdők történetéről is olvashatunk.

Az erdőben pedig számos helyen ott kanyarognak az egykori Fekete-Körös vízzel telt, gyönyörű meanderei.

Kápolna (2012)

A Békés megye legrégebben lakott térségei közé tartozik Szanazug.

Az üdülőövezetben található helység egyszerű kápolnája.