A következő címkéjű bejegyzések mutatása: iskola. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: iskola. Összes bejegyzés megjelenítése

Szent Miklós római katolikus templom és kolostor (2024)


A szegedi Felsőváros legrégebbi műemléke a későbarokk stílusú Szent Miklós minorita templom, amely egy a középkori apátsági helyén épült fel.

Asszonyfalván (mai Felsőváros) már az Árpád-korban egy templommal rendelkező virágzó apátság állt, az 1225-ben írott oklevelek szerint. Ez a templom az apátsággal együtt a tatárjárás idején elpusztult. A második templomot a hajdani apátság romjain a domonkos rendi szerzetesek építették fel. Ez a török uralom alatt semmisült meg. A ma is álló templomot 1754-1767 között az idetelepült minoriták építették fel későbarokk stílusban Lechner Vencel tervei alapján.

forrás: sulinet.hu
A templom klasszicista stílusú főoltára 1806-ból való, amelyet Szent István és Szent György szobra díszít. A templomban Assisi Szent Ferenc, a Páduai Szent Antal, a Szent Kereszt és a fájdalmas Szűz barokk mellékoltárok láthatóak. Értékesek még hajóban található kézi faragású műemlék padok és más díszes faragványok, amelyeket a minorita szerzetesek készítettek.

1747-ben épült fel a minoriták kolostora, amelyet 1950-ig birtokoltak a szerzetesek. Az ezt következő évtizedekben az épületben kollégium, majd a piarista gimnázium kapott benne helyet. Az itteni Szent György téren még állt egy különleges épület, az úgy nevezett „Tornyos iskola”, amely amai Dózsa György iskola helyén magasodott. Ugyanis minoriták nem a középkori Szent György-templom helyén emeleték fel új templomukat, hanem a tér másik végében. A városvezetés azonban mégis a régi épület rendbehozatal mellett döntött, így épült fel a „tornyos” Szent György rendi iskola. De félévszád múlva az épület életveszélyessé vált, ezért elbontották a toronnyal együtt.

Amadé–Bajzáth–Pappenheim-kastély (2023)

Iszkaszentgyörgy az Amádé család birtoka volt a már a 17. században is, az első kastélyt Amadé Antal építtette 1735-ben. 1800-ban az épület Bajzáth József tulajdonába került, aki 1820-ban jelentős átalakíttatta az itt álló kastélyt. A klasszicista stílusú épület 1840 körül új homlokzatot kapott, amely terveit valószínűleg Langmasy Mihály építőmester készítette. 1870-ben házassága révén került a Pappenheim-család birtokába a kastély, és mai kialakítása gróf Pappenheim Siegfried nevéhez fűződik.

 1904 és 1909 között egy emeletes, gazdag kőszobrászati díszítésű barokk épületet emeltek a nyugati mellékszárny helyére, Gabriel Seidl müncheni építészprofesszor tervei alapján. Majd 1906-1909 között készült el a kaputorony és a tornyos istálló is.


A Pappenheim család egészen a második világháború végéig birtokolta a kastélyt, utána kórház, menekültszállás, üdülő és munkásszálló is működött benne. Az 1960-as években hivatal, rendőrőrs, vegyesbolt, gyógyszertár és posta is egyszerre kapott itt helyet. Ezt követően a helyi általános iskola, a hozzákapcsolódó könyvtár és művelődésiház költözött be ide, amelyek a mai napig működnek is a kastélyban.

Az itt húzódó teraszos neobarokk angolkert ma is a látogató, ahol számtalan növénykülönlegességek, geometrikusan nyírt sövények, fasorok, és kerti építmények láthatóak.

Károlyi-Berchtold-kastély (2023)


Árpádhalom klasszicizáló, eklektikus stílusú kastélyát Gróf Károlyi Alajos lánya, Károlyi Ferdinanda építette 1897–1898 között. Az épületet az 1900-as évek közepén államosították, és iskolát alakítottak ki belőle. A kastély napjainkban is ezt a funkciót tölti be a település könyvtára és művelődési háza is itt kapott helyet.

A kastélyt egykoron egy 23 holdas erdő vette körbe, az árnyas egy-két faóriása most is áll az épület körül.

Inkey-kastély (2023)


Palin kastélya közül talán a legkevésbé ismert az Inkey család kúriája, amelyet az 1720-as években építtetett Inkey János klasszicista stílusban. Inkey János akkoriban Zala, Somogy és Vas alispánja volt, aki itt látta vendégül a három megye vezetőit, és befolyásos embereit. Az épülethez akkoriban egy kápolna is csatlakozott, amelyet Szent József pátriárka tiszteletére szenteltek fel. Az angolpark övezte a kastélyt ifijabb Inkey János a 19. század elején felújíttatta és kibővíttette. A kastélyában ma Palini Inkey Boldizsár Általános Iskola és óvoda működik.

Iskolasor (2023)


Mindszent főtere körül egy szép iskolasor látható. A három épületből álló épületegyüttes Pallavicini Sándor anyagi támogatásával készült el. A Károly Óvoda 1902-ben, a Lányiskola 1903-ban, a Fiúiskola pedig 1905-ben épült eklektikus stílusban, s az épületek ma is eredeti funkciójukat töltik be.

Árvaház (Don Bosco Kollégium) (2023)


A Kossuth Lajos utca 26. szám alatt található egykori árvaház Wenckheim Krisztina grófnő közbenjárása után került megépítésre. A neoreneszánsz-eklektikus épületet maga Ybl Miklós tervezte, és 1874 októberében vette birtokba az intézmény irányítását a helyi nőegylet. Az egykori árvaház épülete ma a Göndöcs Benedek Középiskola székhelye, és a Don Bosco Kollégium működik benne.

Véssey-kastély (2022)



A Somogyzsitfához tartozó Szőcsénypusztán áll a Véssey Sándor által építettet eklektikus kastély, amelyben ma a Szécshenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája működik.

Szőcsénypusztát a 19. század közepén gróf Széchenyi Pál birtokolta, akitől Véssey Sándor vásárolta meg és 1891-ben kastélyt épített ide. Ekkoriban a Véssey család által felvirágztatott birtok a vármegye legjobb gazdaságai között tartották számon. Az államosítás követően az épületbe a Szécshenyi Zsigmond Szakközépiskola költözött be, amely így az egyik legfestőibb környezetbe fekvő iskola lett. Ugyanis az intézményhez tartozik üvegház, vadaspark, csemetekert és egy 1786 hektáros tanerdő.


A 14 hektárnyi területű, különleges fákból álló kastélypark is figyelemre méltó, amely minden évszakban csodálatos élményt nyújt. A parkot járva érdemes megcsodálni az ámbrafát, a jegenye- vagy piramistölgyet, a mogyorós hólyagfát, és a 25 méter magas szilfát. A vadaskertben pedig ezüstfácán, törpetyúk, japánréce, szirtifogoly, muflon, őz és vaddisznó látható.

Krisna-völgy (2022)


Aki ellátogat a somogyi dombok között megbúvó Krisna-völgybe az bepillantást nyerhet a Krisna-hívők különleges életébe. Az ide érkező turistának lehetősége van bebarangolni a festői völgyet, megtekinteni a „Mandírt”, amely egy india templom, és ezen kívül a vegetáriánus étteremben megismerni a kelet ízeit.

A Fonyód és Kaposvár között fekvő Krisna-völgy 1993-ban nyitotta meg kapuit azzal a céllal, hogy bepillantást engedjen a Krisnások mindennapi életébe és elősegítse a természetes életmód megismerését. Az elmúlt években így létrejött az Európában is egyedülálló Indiai Kulturális Központ és a Biofarm. A Krisna-völgyben napjainkban a templom mellett még a kézműves stúdióba, a méhészetbe, és az itteni tehenészetbe is van lehetőség betekintést nyerni. Utóbbi különlegesége, hogy a tehén egy szent élőlény a Krisna-tudat kultúrájában.


A csaknem 260 hektár területű völgy egyik fő bevétel forrása a turizmus, ezért a hívők életét programokon keresztül mutatják be az egyéni vagy csoportos látogatóknak. De több nagyobb rendezvényt is szerveznek a völgyben, ilyen például a Krisna-völgyi Búcsú, amely egy változatos és vidám fesztivál, ahol a hagyományos értékeket és India kultúráját ismerhetik meg a látogatók.



Baghy-kúria (2022)


A Kengyelhez büszkesége a Baghy-Major, ahol a századfordulón itt élő főurakhoz és a parasztsághoz kapcsolódó több érdekes műemlék is megmaradt az utókor számára.
A Baghy család a 19. században alakította ki uradalmát a Szolnoki-síkon, ahol két nagyobb kastélya is állt. Ezeket az épületeket sajnos már teljesen elbontották, vagy széthordták, csak a majorban található kúriát sikerül megmenteni. A Gazdaházként is emlegette műemléképületet a település önkormányzat hozatta rendeben egy pályázat keretében, és napjainkban a kosárfonás, seprűkészítés és a szőnyegszövés mesterségék megismerésére van lehetőség a kúriában.

Kis-Orfűi Toursi Szent Márton püspök-kápolna (2021)



Az orfű kistemplom a Kossuth Lajos utcában található, mellette áll a kulcsosház, amely egykoron tanítólakás volt.

Az épület tornyos része 1880.ban épült, az oltára pedig 1926 körül készült. Az épület berendezéseinek nagyrészét Id. Ulmer András készítette ajándékba. A kápolna falán az Amiens-i jelenetet ábrázoló festmény van, amelyen Szent Márton látható lovon ülve és a botjára támaszkodó koldus.

A kápolna előtt egy kereszt is látható, amelyet 1913-ban állítottak. 

Falumúzeum (2021)


Farkasgyepűn az egykori elemi iskola épületében napjainkban iskola- és falumúzeum működik. A múzeum állandó kiállításának anyagát egy német nemzetiség néprajzi gyűjtemény adja.

Batsányi János Gimnázium (2019)

 Az ország legszebb szecessziós épületeinek egyike Csongrád található, amely 1913–1914 között épült Ybl Lajos tervei alapján. Az egyszerre színes és visszafogott, de monumentális épület állami polgári fiúiskolaként kezdte meg működését.  
A Kossuth térre néző, színes mázas majolikabetétekkel díszített műemléképület a magyar szecessziós stílusirány és a nemzeti romantikus építészeti stílus képviselője, és a csongrádi városkép meghatározó eleme.  Az épületet belsőterei az országos érvényű miniszteri előírásoknak megfelelően lett kialakítva.

Az első világháború idején vöröskereszt kórház működött az épületben, így csak 1920-tól folyik gimnáziumi oktatás az épületben.
Ma Batsányi János Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium néven emlegetik az 1957-ben nagyobb felújításon át esett intézményt.

Református kollégium (2019)




Magyarország talán leghíresebb iskolája, az 1538-ban alapított debreceni Református Kollégium, hiszen számos híres növendék került ki innen. Ugyanis falai között nevelkedett például Csokonai Vitéz Mihály, Kazinczy Ferenc, Arany János, Kölcsey Ferenc és Móricz Zsigmond is. Ezenkívül történelmi jelentőséggel büszkélkedhet az iskola. 

A jelenlegi korai klasszicista stílusú oktatási intézmény a nagy tűzvész után 1803 és 1816 között épült, Péchy Mihály tervei alapján. Az épület falán Nagy Sándor János reliefjei láthatók, melyek a két nagy hitújítót, Zwinglit és Kálvint, valamint a Kollégium leghíresebb diákjait ábrázolják.


A ma is aktív tanintézmény látogatható, az itt található állandó kiállításokon az iskola történetével, a diákok életével, a Tiszántúli Református Egyházkerület kincseivel ismerkedhetünk meg. Az épületben kapott helyet a világ legszebb könyvtárai közé választott, több mint hatszázezer kötettel rendelkező Nagykönyvtár is. Emellett egy Csokonai emlékszoba, és az 1849-ben az országgyűlésnek otthont adó Oratórium is része a megtekinthető kiállításnak.

Szegény Iskolanővérek-kápolna (2015)


Petőfitelep első iskolája Somogyi-telepi Római Katolikus Zárda népiskolaként kezdte meg működését.
Az 1928-ban felépült iskolát maga Klébelsberg Kunó kultuszminiszter adta át a Miasszonyunk Szegény Iskolanővérek rendjének. Az államosítás után állami elemi iskolává alakult az intézmény, és Gera Sándor nevét vette fel. A következő évtizedekben az épület átalakították, amely 1991-től egészen 2011-ig Hunyadi János Általános Iskola néven működött. A nagy múltú iskola napjainkban zárva tart, de mai is látható a Lidicei tér felöli kis szeglettorony, amely az iskola egykori kápolnáját rejti.

Wenckheim–Merán-kastély és parkja (2014)


A körösladányi klasszicista kastélyt Wenckheim-család építette 1803-tól 1813-ig a Nadányiak középkori várkastélyának falai felhasználásával.

Az épület tervezője Czigler Antal volt, aki több 19. századi uradalmi épület készítettet a környéken a báró kérésére. Az építmény gyöngyszeme az intarziás biedermeier ajtókeret, amely valószínűleg a pesti Steinl Ferenc munkája. A szép állapotban lévő épületben jelenleg iskola működik.


A körösladányi 8 holdas kastélyparkot a Körös ártérből választották le a 19. század elején, amelyből Schambach Károly készített angolparkot.

Jezsuita kollégium és szobrai (Dobó István Gimnázium) (2013)

A Széchenyi és Csiky Sándor utca sarkán lévő jezsuita gimnáziumot 1750-54 között építették. A XIX. század végén egy tűzvész következtében átépítették és csak a Csiky Sándor utcai homlokzatot hagyták meg az eredeti barokk pompát. A rokokó stukkókeretes szoborfülkében három szobor maradt meg, középen Mária, két oldalt Szent Ignác és Szent Alajos alakja láthatóak.

József Attila Gimnázium (2013)


A makói József Attila Gimnázium eklektikus épülete ma is a városközpont egyik meghatározó építménye.
A város 1894-ben rendelte el az új főgimnázium megépítését, amelyet Dessewffy Sándor csanádi megyéspüspök támogatott. A volt sóház helyén épült impozáns gimnáziumot Gerle Lajos tervezte, a berendezésének költségeit a város vállalta magára.
A Makón működő iskola jelenleg is város és térségének legrangosabb és legnagyobb hagyománnyal bíró intézménye.

Bethlen Gábor Gimnázium (2012)




A Bethlen Gábor Gimnázium Vásárhely kapujában 1822-ben épült fel, és kezdetben Református Nagyoskola volt a neve. A háromszintes épület Sándy Gyula tervei alapján préstéglából készült, stílusát tekintve pedig keveredik az eklektika a korai reneszánsszal. Az épület szecessziós homlokzatát magyar népi motívumok s díszítik. Az iskola két és fél évszázados könyvtára a város egyik büszkesége.

Az iskola névadójának domborműve egy gótikus ablak-kompozícióban került elhelyezésre az épület falán.