Szent Miklós Minorita templom és kolostor (2024)

A szegedi Felsőváros legrégebbi műemléke a későbarokk stílusú Szent Miklós minorita templom, amely egy a középkori apátsági helyén épült fel.

Asszonyfalván (mai Felsőváros) már az Árpád-korban egy templommal rendelkező virágzó apátság állt, az 1225-ben írott oklevelek szerint. Ez a templom az apátsággal együtt a tatárjárás idején elpusztult. A második templomot a hajdani apátság romjain a domonkos rendi szerzetesek építették fel. Ez a török uralom alatt semmisült meg. A ma is álló templomot 1754-1767 között az idetelepült minoriták építették fel későbarokk stílusban Lechner Vencel tervei alapján.

forrás: sulinet.hu

A templom klasszicista stílusú főoltára 1806-ból való, amelyet Szent István és Szent György szobra díszít. A templomban Assisi Szent Ferenc, a Páduai Szent Antal, a Szent Kereszt és a fájdalmas Szűz barokk mellékoltárok láthatóak. Értékesek még hajóban található kézi faragású műemlék padok és más díszes faragványok, amelyeket a minorita szerzetesek készítettek.

1747-ben épült fel a minoriták kolostora, amelyet 1950-ig birtokoltak a szerzetesek. Az ezt következő évtizedekben az épületben kollégium, majd a piarista gimnázium kapott benne helyet. Az itteni Szent György téren még állt egy különleges épület, az úgy nevezett „Tornyos iskola”, amely amai Dózsa György iskola helyén magasodott. Ugyanis minoriták nem a középkori Szent György-templom helyén emeleték fel új templomukat, hanem a tér másik végében. A városvezetés azonban mégis a régi épület rendbehozatal mellett döntött, így épült fel a „tornyos” Szent György rendi iskola. De félévszád múlva az épület életveszélyessé vált, ezért elbontották a toronnyal együtt.