Szent Klára templom (2019)





A központban található a város katolikus jelképe, a Szent Klára templom. A copfstílusú műemlék 1812-ben épült a Bolza család hathatós támogatásával. A templom 200 éves jubileumán új toronysisak készült az addig csonka toronyra.

A belsőtér egyik különlegessége a hívek adományából készült üvegablak, amely az I. világháborúban elesett szarvasi katolikus vallású katonák nevét örökíti meg.

Evangélikus Ótemplom (2019)


Szarvas második legrégebbi műemlék épülete az Evangélikus Ótemplom, amely a város legszebb részén a holtág hídfőjénél áll. A város jelképévé váló templomot a 18. században egy pozsonyi mester tervei alapján emeltették a helyi evangélikusok. Az épületet Tessedik Sámuel templom néven is szokták emlegetni, mivel a felépítéséhez nagyban hozzájárult az egykori püspök. Tessedik Sámuel, amellett hogy Szarvas evangélikus lelkésze volt, nagy szerepet vállalt a város felzárkóztatásában ipari és mezőgazdasági területeken.

Víziszínház (2019)

A szarvasi Holt-körösön átívelő modern híd túloldalán, a hangulatos mocsári ciprusok társaságába, az országban is egyedülálló Víziszínház épült. A különleges színház nyaranta nyitja meg kapuit, hogy elkápráztassa nézőit élőzenés musicalekkel, operettekkel és különleges, páratlan atmoszférájával. A vízre kinyúló színpad látképe sem utolsó, ugyanis a nézőtér egy amfiteátrumra, a fogadóépület pedig egy várkastélyra hasonlít legjobban

Evangélikus templom (2019)



A többnyire szlovákok lakta település 1792-ebn fogott neki a templomuk felépítésének. A három évig tartó munkálatokban az egész evangélikus közösség részt vett, a faanyagot pedig a Maroson úsztatták le Aradig, és onnan szekerekkel szállították Tótkomlósra. Az impozáns copf épület bélletes ívpillérsoros homlokzattal, hét boltszakaszos hajóval és egy 57 méteres toronnyal rendelkezik.


A templombelsőben látható faragások Dunajsky Lőrinc alkotásai, oltárképe Krisztus mennybemenetelét ábrázolja.

Szent István megkoronázása (2019)


Az Istvánt koronázása közben ábrázoló alkotás 2001 augusztusában, a millenniumi év eseménysorozatakor került a főtérre. 
A bronzból és andezitből készült szobor Mihály Gábor Munkácsy-díjas művész keze munkája.

Szálló a Komlóhoz (2019)


Tótkomlós első emeletes háza, a “Szálló a Komlóhoz” nevet viselő épület 1881-ben épült a település központjában. Hosszú ideig a szálloda meghatározó színtere volt a tótkomlósi életnek, étteremként és különböző kulturális funkciókat is betöltött. A jelenleg a műemléképület használaton kívül áll.

Szlovák Néprajzi Gyűjtemény (2019)


A városházával szemben álló egyemeletes épületben tekinthető meg a szlovák néprajzi gyűjtemény, mely Koppány János evangélikus lelkész országos magángyűjteménye.
A helyi szlovákság életéhez, mindennapjaihoz kapcsolódó tárgyak gazdag tárháza az elmúlt évtizedek során nemzetközi hírűvé vált. A népi bútorzat mellett, a különböző cseréptárgyak és eszközök, valamint festett kemencetévő, faragott mángorlófák, kerámiák, porcelán faliórák, citerák, s más eszközök, használati tárgyak láthatóak a múzeum szobáiban.

Rózsa fürdő (2019)

A csendes, tiszta levegőjű kisváros fő idegenforgalmi központja a Rózsa fürdő, mely a strandszolgáltatás mellett fő tevékenységi köre a gyógyászat. A 46 oC-os, magas kovasav tartalmú alkáli-hidrogénkarbonátos termálvíz fürdőkúraként ízületi- és lágyrész reumatizmus, gyulladásos reumatikus, elfajulásos betegségek, mozgásszervek posttraumatikus és postoperatív rehabilitáció, s a mozgásszervi deformitások kezelésére alkalmas.



A 1942-ben nyitott fürdő területén számos wellness szolgáltatás, egy álló szolárium, többféle masszázs, egy szauna, egy gőzfürdő és egy 36 fokos merülő-és termálmedence vehető igénybe. A nyári szezonban nyitva tartó strandon pedig egy 33 méteres úszómedence és egy gyermekmedence található.

Száraz-ér (2019)

Tótkomlós
Békéssámsonnál



A térség egyik legszebb természeti kincse a Száraz-ér, amely a Maros egykori mellékága. A Körös-Tisza-Maros által határolt területeken kanyargó vízfolyás a nevét onnan kapta, hogy az 1840-es években teljesen kiszáradt, sőt akkoriban még burgonyát is termesztettek a medrében. 
Az ér Romániában, Aradnál csatlakozik le folyótól és Békés és Csongrád megyében számtalan vargabetűt leírva végül a Tiszába ömlik.

Erzsébet-liget (2019)

Tótkomlós egyik legkedveltebb közösségi helye a város belterületén található Erzsébet-liget.
A védett növényeket rejtő hangulatos ligetben helyi védettségű kocsányos tölgyek és kőrisek találhatóak. Emellett 2014 óta emlékhellyé vált a park, ugyan is egy budapesti építészmérnök Mária szoborba is itt kapott helyet.
Ugyancsak a liget ad otthont azoknak a kopjafáknak, melyek a magyar történelem egy-egy fontosabb állomásaira emlékeztetnek.

Szent István király templom (2019)

A város első katolikus templom 1938-ban készült el a helyi gyülekezet kívánságára. A modern épületben a szentmisék nem csak magyar, hanem szlovák és német nyelven is folytak az idők folyamán.

Református templom (2019)

Tótkomlós református temploma a település főutcáján található. Az imaházhoz külön fatorony tartozik, amely harangját 1948-ban öntötték. A Békéssámsonhoz tartozó gyülekezet magját a 1947-48-as deportálás során ide került felvidéki magyarok alkotják.

Páduai Szent Antal templom (2019)


A Makóhoz tartozó tanyavilágban már a 19- században élénk vallásiélet folyt. Ezért bogárzón élő népesség vallási igényei kielégítésére 1892-ben „körösztöt” állítottak.

A mai tanyasi templom megépülésesben fontos szerepet játszott Kayser Lajos prépost és Huber Ferenc tanító, akik közbenjárásának köszönhetően 1907-ben elkészült a vallási épület. Az épület egyszerű külleme a szentélyben is tovább folytatódik, a Páduai Szent Antalt ábrázoló oltárképet Dehény Lajos festette.

A II. világháború előtti bogárzói Nagybúcsú hagyományait a templom fölszentelésének 100. évfordulóján, 2007-ben élesztették föl a környéken élők.

Szent László király templom (2019)


1256-ban már a városnak ezen a részén egy templom állt, amely a török időkben teljesen elpusztult. A helyi katolikus előbb miséző helyet alakítottak ki, majd 1912-13-ban Dessewffy Sándor közbenjárásával megépült a mai templom. A neogótikus stílusú épület tervezője Bánszky Mihály műépítész volt, védőszentje pedig Szent László lett.
Az épület belsejében Szent Antal, Szent Teréz, Assisi Szent Ferenc és Szent Anna Mária szobra látható.

Isteni Irgalmasság-kápolna (2019)


Az újvárosi Szent László-templom szomszédságában áll az Isteni Irgalmasság-kápolna, amelyet 1996-ban szenteltek fel.

Református templom (2019)



Makó Újváros részében épült fel a helyi reformátusok második számú temploma 1882-ben.
A romantikus stílusú épület tervezője Bassenbach Aladár volt.
A templom érdekessége, hogy a nyitott főbejárat tetejét négy korintoszi oszlop tartja.

Istenszülő oltalma görög katolikus templom (2019)





Makóra az 1740-es években érkeztek az első ruszinok az úgynevezett Orosz fertályba, ami a mai Városközpont része. Első templomuk 1777 és 1778 között, Mária Terézia segítségével készült el. A barokk stílusú, egytornyú épületet 1786-ban szentelték föl, Istenszülő Oltalmába ajánlva.

A templombelső igen díszes, rokokó stílusú ikonosztázt rejt, amelyet fából faragtak. Az épület mennyezete viszont sokáig festetlen volt, 1928 óta azonban Torma Imre neobarokk stílusú freskói díszítik.

A templom különlegessége még, hogy itt keresztelték meg 1794-ben Erdélyi Vazult, a Makón született nagyváradi görögkatolikus püspököt.

Szeged Eye (2019)





A szegedi önkormányzat minden évben törekedik arra, hogy valamivel feldobja a lassan ellaposodó karácsonyi vásárát. 

2018-ban azonban valami igazán nagy dobással készült a városvezetés, ugyanis egy 10 emelet magas óriáskerék épült advent idejére, a Széchenyi térre. A Városháza és Bíróság közötti téren felállított monstrum 144 embert tud egyszerre a magasba repíteni és fenséges panorámát kínál az amúgy is csodálatos városról.

Napjainkban az óriáskereket ideglensen áthelyezték a Dóm térre.