Ország Szíve Emlékhely (2026)

Az elmúlt évtizedekben nyilvánoságra került tudományos mérések megmutatták, hogy Magyarország mértani közepe valójában nem is Pusztavacson, hanem Hernád területén található. A község önkormányzata ennek a ténynek hangot adva végül 2022-ben megjelölte az ország mértani középpontját, Ország Szíve Emlékhely elnevezéssel. S egy pályázat keretében a Dabasi-szőlők és Hernád között egy 19 kilométer hosszú tematikus útvonalat jelöltek ki, amely a helyi nevezetességeket információstáblával is bemutatja.

Roller Kálmán-forrás (2026)

Borsodnádasd környékén a jeles erdőmérnök, tanár dr. Roller Kálmán tiszteletére egy emléktáblával ellátott forrást foglaltak. A szegedi székhelyű civil szervezet, a GEO-ENVIRON Környezetvédő Egyesület egy emlékhelyet alakított ki a forrás mellet, amely felavatására 2017-ben került sor

FÉG-tó (2026)

Makó belterületén, az Aradi utcában található a nyugodt környezetben fekvő FÉG-tó, amely a település egyik ismert és kedvelt horgászvize. A vízfelület parkosított környezete és a könnyen elérhető elhelyezkedés miatt ideális a természet kedvelők és horgászok számára egyaránt. A 1,2 hektáros horgásztavat a FÉG Horgászok Egyesülete kezeli, ahol ponty, amur, kárász és keszegfélék is foghatók.

Mendei Árpád emlékhely (2026)

A zöld jelzésű túraút, a Maros-parti túraösvény egyik kanyarjában található a Mendei Árpád tanár úr emlékére készítette pihenőhely és emlékmű. A kültéri plasztika vándorbotra akasztott tarisznyát formáz. Ennek előterében kapott helyet az emléktábla. A botra rögzített, 12 darab kisméretű emléklap a legendás természetjáró gazdag életújának állomásait idézi fel.

Normafa (2026)

A Normafa már az 1800-as években kedvelt kiránduló hely volt, de akkor még Viharbükk volt a neve . Egy régi monda is kapcsolódik, miszerint a hegység keleti lejtőjének tetején állt egy vén bükkfa, amely Mátyás király születésekor sarjadt. Ezt a méretes óriást több ízben  isvillámcsapás érte, míg 1927. június 19-én ki nem dőlt. A kidőlt fatörzset a margitszigeti artézi forrás medencéjében helyezték el, de nem éppen azt hatást érték el amit szerettek volna, ugyanis a vastag mészbevonat örökre odakötötte a teknő falához a törzset.

Normafa arról híres még, hogy 1840-ben itt énekelte Bellini: Norma című operájának nagyáriáját Schódelné Klein Rozália, európai hírű énekesnő. Ettől kezdve Viharbükk Normafaként lett tovább emlegetve. Egyébként a Norma című opera főhőse egy druida papnő, aki Galliában, sötét sűrű rengeteg mélyén a holdistennőhöz küldi fel imáját.

„Normafa,

Hajdanidőn itt lengett lombod a szélben,

Ünnepi hegymászók vig dala szállt körüled,

Normafa,

Majdanidőn lombod közt éled az ének,

Győzve sivár közönyön, győzve dühös viharon.”

Devecseri Gábor

Három katona sírja (2026)

A Makkosmáriáról Normafára vezető turistaút mentén, a Csacsi-réttől nem messze található egy kövekkel körberakott sírkereszt. A „Három katona sírja” viselő emlékhelyen lévő sírban II. világháborúban elesett honvédek nyugszanak.

Magaskő-kőfejtő (BTSSZ emlékhely) (2026)

A Magaskő-kőfejtő a Budai-hegységben, Makkosmária környékén található, amely napjainkban a Budapesti Természetbarát Sportszövetség emlékhelyének ad otthont. 

A békés, természeti környezetben elhelyezkedő pihenőhely nem csak a természetjárók kedvelt találkozási pontja, hanem a szövetség elhunyt tagjainak is itt állnak kopjafái vagy emléktáblái.

Szűz Mária (2025)

A Keceli út mentén, a kiscsalai buszmegálló mellet áll egy szobor fülke, amelyben Szűz Mária szobra látható.

Magyar Történelmi Nemzeti Emlékhely és a Vértó (2025)

Egyes hiedelmek szerint egy közeli vágóhídról idefolyt vörös színű víz miatt kapta a Rókusi lakótelep paneljeivel körül ölet tó mai nevét. A vízfelület lápos részén szánkódombot alakítottak a ki a 20. század második felében az itt lakó gyerekek nagy örömére. Majd ezen a dombon valósult meg 2009-ben a határon belüli és kívüli összefogásból elsőnként a nyolc különböző székely kapu állítása.

Napjainkban már Magyar Történelmi Nemzeti Emlékhelyként emlegetik az igazán szép tópartot, hiszen itt állítottak fel a Székely himnusz és szerzőinek emlékére egy különleges fából faragott szoborkompozíciót. A fakereszt tövében álló két szobor Csanády György költőt, és Mihalik Kálmán zeneszerzőt ábrázolja. De Analita Istenanya, Szöged vezér, Nekese Fősámán, Deédes Aranyasszony, Koppány és a megvakított Vazul is „lakója” ma már a szoborparknak.

Kék Keszeg sétaút (2025)

Szentes külterületén, a Tisza mentén egy új ösvény került kialakításra, amely a Kék Keszeg sétaút nevet kapta és az ártér hangulatos természeti világába enged bepillantást. Vadregényes hangulata és a keszegre emlékeztető vonalvezetése miatt a 16 kilométer hosszú sétaút hamar a futók, terepkerékpárosok és természetjárók kedvelt útvonala lett. Az itteni séták során termetes fákkal, vízparti homokpadokkal, meredek partfalakkal, ártéri kaszálókkal és kubikgödrök madaraival egyaránt találkozhat az ide látogató.

Festők dombja (2025)

Mártély külterületén, a Tisza töltésének oldalánál van egy kis föld kupac, és rajta több emléktábla, tetején pedig egy emlékmű. A település vezetősége itt állított emléket az egykor Mártélyon alkotó elhunyt művészeknek.

Lourdes-i Szűz Mária (2025)

Istenmezején a Közösségi Ház szomszédságában levő parkban található egy lourdes-i barlang, amelyben Szűz Mária szobra áll. 

Kegyeleti Park (2025)

A Zákányszéki Kegyeleti Park 2010-ben nyerte el végleges formáját, amely az 1961-ben lezárt ó-temetőből lett kialakítva. Az évtizedek során a növényekkel beszőtt temetőt később a Vidékfejlesztési Terv keretein belül alakították parkká. Napjainkban a régi temető fejfái, keresztjei és névtáblái a park végén található egységes, rendezett környezetbe.

A kegyeleti park különleges értéke még egy historizáló stílusú kripta, amelyben a Csányi-család tagjai nyugszanak.

Délvidéki Határőr Múzeum (határőrizeti emlékhely) (2025)

A tiszaszigeti szabadtéri Délvidéki Határőr Múzeum a „hidegkorszak” határőrizeti tevékenység mindennapjait eleveníti fel, a lövészárkokon, őrtornyokon, és védősáncokon át. A határőrizeti emlékpark a Magyarország–Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében jött létre, amelyhez a Kiskunhalasi Határőr-igazgatóságtól, a Szegedi Határrendészeti Kirendeltségtől és a budapesti HM Hadtörténeti Intézet Múzeumtától is kaptak szakmai segítséget.

A park területén lehetőség van a csoportos táborozásra és az air-soft kipróbálására is.

Mélypont Emlékhely (2025)

A település legkedveltebb kirándulóhelye a Mélypont Emlékhely, amelyet Magyarország legmélyebben fekvő pontjaként tartanak számon. Bár a későbbi mérések azt támasztották alá, hogy a tiszaszigeti pontnál van mélyebb fekvésű terület is a környéken, pl. a 75,8 méter „magas” gyálaréti Lúdvár. 

1984-ben bronz emblémával díszített, fából készült oszlopot helyeztek el Tiszasziget külterületén. A Csongrád Megyei Természetbarát Szövetség kezdeményezésére 1992-ban a megyében tartott Kelet-Magyarországi Megyék Természetbarát Vezetőinek tanácskozása alkalmával a kopjafa mellett minden megye elültetett egy nyírfát, ezek azonban már az első télen nyomtalanul eltűntek.

Ezt követően a terület "Csipkerózsika álmot" aludt, míg nem 2004-ben Tiszasziget önkormányzata rendbehozatta, és szalonnasütőhelyet, esőbeállót is létesített a földrajzi nevezetesség mellé.

Református templom (2025)

Az első írásos emlékeink szerint Szabadszállásnak már 1628-ban állt egy kisebb, festett kazettás temploma, amelynek akkori szószékfeljárója ma is látható kiállítva az épületben. 

A régi templom nagyobb ünnepeken a kicsinek bizonyult, az anyaga elöregedett és az összedőlés is fenyegette. A ma is látható istenház 1756-1757 között épült át Mária Terézia engedélyével. A templomot ekkor teljesen felújították és kibővítették, valamint 1770-ben új tornyot építetek. A torony akkoriban a templomtól kissé távolabbra építették, de később csak összetoldották az építményket. 1772-ben fejeződött be ez az építkezés, a templom pedig ekkor nyerte el a mai barokk stilusú formáját.

1857-ben készült el a templom barokkos jellegű orgonája, amely elkészítését Mooser Lajos salzburgi orgonakészítő mestervégezte.

A református templomban egy Petőfi Sándorhoz köthető relikviákból álló kiállítás is látható.

I. világháborús emlékhely (2024)

A Kálvária temetőben található egy I. világháborús emlékmű, amely körül több katonai sírhely is látható.A világháborús parcellában azok az elesett katonák kerültek végső nyughelyükre, akik személyazonosságát nem sikerült beazonosítani. A hősi halottak emlékművét 2023-ban újíttatta fel a város vezetése.

I. és II. világháborús emlékhely (2024)

A hódmezővásárhelyi Kincses temetőben található a Hősök parcellája, ahol az I. és II. világháborúban elhunyt hősök nyugszanak. A fejfákból és egy emlékfalból álló műemlékegyüttes 1989-ben készült el. Az emlékhelyet 2013-ban felújították, és tovább bővítették a Honvédelmi Minisztérium, a helyi honvéd alakulat és a város önkormányzatának támogatásával.

Lourdes-i Szűz Mária (2024)

Döröskén a Fő utcán, egy magán telken lourdes-i barlang látható.

Szűz Mária (2024)

Egyházasrádócon a Dózsa György utcába egy Szűz Máriás szoborfülke fogadja az arról érkezőket.