Túrák: Ménesbirtok nézőben (2024)

„Mikor utolján erre jártam,
A pusztát, haj, de másnak láttam!
Arany kalászok ringtak akkor,
Hangos volt reggel, alkonyatkor.

(Benedek Elek)

Viszlát Pitvaros!
























forrás:openstreetmap.org
Útvonal:

Pitvaros (Z) - Evangélikus templom - Nagyboldogasszony-templom - vadászház - 28-as major - Mezőhegyes, Ménesbirtok - Református templom - Evangélikus templom - Városháza - Szent György-templom - Kocsimúzeum (P) - Mitykó-erdő - Barta-halom - Ambrózfalva, Evangélikus templom - Nagyér


Táv és szintemelkedés:

27 km/ 79 m



Tavasz a Ménesbirtok

I. világháborús emlékmű (2024)


A Dózsa György út és Luther utca találkozásán található parkban áll Ambrózfalva I. világháborús hősi emlékműve, amelyet 1926-ban állítottak fel. Martinelli Jenő alkotása Krisztust ábrázolja, aki egy sebesült harcos felett áll. Később az emlékmű talapzatára a II. világháború ambrózfalvi hősi halottjainak emlékére egy táblát is elhelyeztek.

A napba néző kislány (2024)


Ambrózfalván egy kis park közepén áll Ilyés Anna keramikus Napba néző szobra, amelyet 2000-ben adták át a nagyérdeműnek. Az alkotás egy kislányt ábrázol, amint bal karját felemelve nézi napot, a másik kezében pedig egy virágcsokrot tart.

Evangélikus templom (2024)


Az ambrózfalvi evangélikus templom 1863-ban épült romantikus stílusban, és a község főterén áll. Az egyszerű fehérre meszelt templombelsőben a szószéket magába foglaló aranyozott faoltár található.

Bolondító beléndek (Hyoscyamus niger)


A bolondító beléndek egy olyan gyomnövény, amely nyugtalanságot és hallucinációkat okozó alkaloidokat tartalmaz. A lilán erezett, halványsárga, harang alakú virágű növénnyel gyakran díszítik a kerteket.

Kocsimúzeum (2024)



Egy 1802-ben épült istállóban rendezték be a mezőhegyesi Kocsimúzeumot, amelyben jelenleg 15 darab hintó, szánkó és egyéb kocsi található. Az empire stílusú épületben a kocsik mellett nehézveretes csipkés díszhámok, sallangos díszszerszámok és régi fényképek is láthatóak.

Kozma Ferenc (2024)


Mezőhegyesen Ménesbirtok parkjában áll Kozma Ferenc mellszobra, amelyet Zala György készített el, és 1893-ban avattak fel.

I. világháborús emlékmű (2024)


A mezőhegyesi Hősi emlékművet 1923-ban a Magyar Királyi Ménesbirtok emeltette az I. világháborúban elhunyt négy méneskari tiszt emlékére. A szerényebb kompozíciót 1994-ben és 1996-ban is bővítették egy-egy Bányai József bronzalkotással.

Szent György templom (2024)



Mezőhegyes katolikus templomát a magyar királyi földművelésügyi kormányzat és a ménesparancsnokság építtette 1844 és 1846 között. A dór lizénákkal tagolt, klasszicista stílusú épület terveit Handl Fenrdinánd készítette. 

A templom főoltárképét Pesky József festette, amely Szent Györgyöt ábrázolja. De ezenkívül több klasszicista festő, mint például Molnár C. Pál, Patay László és Udvardi Erzsébet munkái látható az épületben.

Kozma Ferenc emlékhely (2024)

A Mezőhegyes központjában található ligetben áll Kozma Ferenc bronz mellszobra. A hazai lótenyésztés neves szaktekintélyének szobrát 1897. május 23-án leplezték le, és elkészítője pedig Zala György szobrászművész volt. Az alkotás érdekessége, hogy 1945-ben az emlékművet átépítették, és helyére egy szovjet felszabadítási emlékmű került. A szobor másolat 2000-ben került vissza a eredeti helyére.

Hotel Centrál (Városháza) (2024)




A mai Városháza 1885-ben épült eklektikus, neoreneszánsz stílusban, és Hotel Centrál néven kezdte meg működését. A szállóépület a Magyarország területén ritkaságnak számító fachwerkes technikával készült, amely eredetileg zsindellyel volt fedve. 1937-ben tetőszerkezetet azonban piros palára cseréltek. Akkoriban az épület földszintjén étterem, vendéglátó egység üzemelt, a Városháza 2013-ban költözött be ide.

Tiszti lak (2024)


A volt Nőtlen tiszti lak 1912-13-ban épült eklektikus stílusban. A fachwerk (favázas) technikával készült épület egy ideig Tanácsházaként is működött.

Evangélikus templom (2024)


Mezőhegyes evangélikus temploma Ágoston Sándor tervei alapján 1944-49 között épült modern stílusban. A templom megépítését az állami ménesek katonai felügyelője, Petkó Szandtner Tibor szorgalmazta, aki különféle felszerelési tárgyakat is ajándékozott az egyháznak.

Református templom (2024)



A mezőhegyesi református templom 1909-ben épült neogótikus stílusban. A templom megépítésének anyagi feltételeit az akkori földművelésügyi tárca és a ménesparancsnokság biztosította.

Felhőlovak (2024)


A Kossuth utca körforgalom közepén áll egy a négy mezőhegyesi lófajtát szimbolizáló alkotás.
A 2023-ban felavatott szobrok készítője Kotormán Norbert volt, a megrendelő pedig a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.

Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok (2024)

A mai Mezőhegyest nem hiába nevezik a „műemlékek városának”, hiszen a településen és környékén található ötvenhárom, országosan védett épülettel Európában egyedülálló agrártörténeti értékkel bír.


A mezőhegyesi Osztrák Császári és Apostoli Királyi Ménesbirtokot 1784-ben alapította II. József császár az akkoriban lakatlan pusztában. Az alapítás követően években készültek a jelenlegi impozáns épületek, amelyek megépítésében olyan neves építészek vetek részt, mint pl. Jung József vagy Hild János. Ma már a városcentrumot alkotó közeli tíz hektáros parkban található a műemlékekben gazdag Ménesbirtok, amelyen át a Kozma Ferenc utca vezet.
Itt található többek között az 1790-ben copf stílusban épült Ménesparancsnoki kaszárnya, az 1807-ben épült a Központi ménesudvar, az empire stílusú Fedeles lovarda és a város jelképének számító két hatalmas diadalív is. 

A 19. század elején jelentős hazai lovaskultúra alakult meg Mezőhegyesen, és a hozzá párosuló korszerű mezőgazdaság megteremtésével a Királyi Ménesbirtok virágkorát élte, amely egészen a rendszerváltásig tartott. 

A mezőhegyesi Ménesbirtokot napjainkban a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. üzemelteti. A jogutód változatlan célokkal a modern és nyereséges mezőgazdaság meghonosítását szeretné folytatni.

Mezőhegyesi keresztek (2024)


Ménesbirtok kereszt

Templom előtti kereszt

Pitvarosi Vadászház (2024)



Pitvaroson a Széchényi utcában áll a Petőfi Vadásztársaság 4 napraforgós Vadászháza, ahol 4 szobában 10 fő számára tudnak szállást biztosítani. A szálláshelyhez egy takaros park is tartozik, szalonnasütő hellyel és padokkal.

Szlovák tájház (2024)


A Kossuth Lajos utcában található a pitvarosi tájház, amely az itteni a szlovák kultúrát mutatja be. Az épületben kiállításra kerültek népviseletek, babák, bútorok, edények, kézimunkák és mezőgazdasági szerszámok.

Nagyboldogasszony templom (2024)



Pitvaros római katolikus templomát 1948 és 1950 között építették fel, amelyen csak helyi iparosok és mesterek működtek közre. A templombelső tárgyainak egy része a szegedi Karolina Gimnázium megszűnt kápolnájából került át, az orgonát pedig 1964-ben kapta a gyülekezet.

Pitvarosi keresztek (2024)

Templom előtti kereszt, 1991


I. világháborús emlékmű (2024)


Az evangélikus templommal szemben áll Pitvaros I. világháborús emlékműve, amelyet a község Martinelli Jenőtől vásárolt meg. A fegyverét kezében tartó sebesült katonát ábrázoló szobros emlékmű felavatására 1925-ben került sor.

Tanösvénytúrák: Madárerdő tanösvény (2024)



A zalaegerszegi Alsóerdő ad otthont a 2014-ben kialakított Madárerdő tanösvénynek, amely hazánk fészkelő és vonuló madarait mutatja be. Az idős tölgyerdőben kanyargó hangulatosan sétaút mentén a különböző madárfajok odútípusai figyelhető meg.

A tanösvény adatai:
Táv: 1,2 km
Állomások: 11
Üzemeltető: Zalaerdő Zrt.
Füzet: van

Mária-emlékhely (2024)

Zalaegerszeg kedvelt kirándulóhelyén, az Alsóerdőben állt az „ezeréves fa”, vagy más néven „képes fa”, amely törzsén egy Mária-kép volt látható. A Madonna képe bár többször cserélődött, de mindig nagyon népszerű volt a látogatok körében, ezért padot ácsoltak a fa köré, s később pedig kis tetővel igyekeztek megóvni a képet. A híres fát végül a vihar döntötte ki, de a pad és a kép egy ideig még megmaradt. 2023-ban egy Mária-emlékhely létesült a képes-fa helyén, amely mellett az alsóerdei túraútvonalak is elhaladnak.

Azáleás-völgy (2024)


A Zalaegerszeg határában található Azáleás-völgyben a tavasz második felében a virágzó távol keleti cserjék kivételes látványában gyönyörködhet az ide látogató. A völgy hivatalosan is Zala megye természeti csodái közé tartozik, ugyanis 2010-ben szavazta meg ezt a titulust a nagyközönség a terület számára.




A zalaegerszegi Alsóerdő helyén a 70-es években még egy nagy akácos volt, amit aztán kivágtak és a helyén Fatalin Gyula erdőmérnök ötlete nyomán különféle örökzöldeket ültettek. Többek között vörösfenyők, simafenyők, kaukázusi jegenyefenyők és különböző tuják kerültek ide. De az arborétum-jellegű területre akkoriban kezdtek el rododendronokat is ültetni, amelyeket a híres Jeli Arborétumból hoztak át. A sajátos hűvös, párás mikroklímájú völgyet kedvelő idősebb cserjék otthonra leletek itt, egyrészük már 50 éves is elmúlt.

A völgy egész évben szabadon látogatható, a bejárását pedig információstáblák is segítik.