A mai Mezőhegyest nem hiába nevezik a „műemlékek városának”, hiszen a településern és környékén található ötvenhárom, országosan védett épülettel Európában egyedülálló agrártörténeti értékkel bír.
A mezőhegyesi Osztrák Császári és Apostoli Királyi Ménesbirtokot 1784-ben alapította II. József császár az akkoriban lakatlan pusztában. Az alapítás követően években készültek a jelenlegi impozáns épületek, amelyek megépítésében olyan neves építészek vetek részt, mint pl. Jung József vagy Hild János. Ma már a városcentrumot alkotó közeli tíz hektáros parkban található a műemlékekben gazdag Ménesbirtok, amelyen át a Kozma Ferenc utca vezet.
Itt található többek között az 1790-ben copf stílusban épült Ménesparancsnoki kaszárnya, az 1807-ben épült a Központi ménesudvar, az empire stílusú Fedeles lovarda és a város jelképének számító két hatalmas diadalív is.
A 19. század elején jelentős hazai lovaskultúra alakult meg Mezőhegyesen, és a hozzá párosuló korszerű mezőgazdaság megteremtésével a Királyi Ménesbirtok virágkorát élte, amely egészen a rendszerváltásig tartott.
A mezőhegyesi Ménesbirtokot napjainkban a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. üzemelteti. A jogutód változatlan célokkal a modern és nyereséges mezőgazdaság meghonosítását szeretné folytatni.
