Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok (2024)

A mai Mezőhegyest nem hiába nevezik a „műemlékek városának”, hiszen a településen és környékén található ötvenhárom, országosan védett épülettel Európában egyedülálló agrártörténeti értékkel bír.

A mezőhegyesi Osztrák Császári és Apostoli Királyi Ménesbirtokot 1784-ben alapította II. József császár az akkoriban lakatlan pusztában. Az alapítás követően években készültek a jelenlegi impozáns épületek, amelyek megépítésében olyan neves építészek vetek részt, mint pl. Jung József vagy Hild János. Ma már a városcentrumot alkotó közeli tíz hektáros parkban található a műemlékekben gazdag Ménesbirtok, amelyen át a Kozma Ferenc utca vezet.

Itt található többek között az 1790-ben copf stílusban épült Ménesparancsnoki kaszárnya, az 1807-ben épült a Központi ménesudvar, az empire stílusú Fedeles lovarda és a város jelképének számító két hatalmas diadalív is. 

A 19. század elején jelentős hazai lovaskultúra alakult meg Mezőhegyesen, és a hozzá párosuló korszerű mezőgazdaság megteremtésével a Királyi Ménesbirtok virágkorát élte, amely egészen a rendszerváltásig tartott. 

A mezőhegyesi Ménesbirtokot napjainkban a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. üzemelteti. A jogutód változatlan célokkal a modern és nyereséges mezőgazdaság meghonosítását szeretné folytatni.

Toursi Szent Márton római katolikus templom (2022)

Kunszentmárton híres temploma művészi díszítésével, berendezésével és 62 méter magas kecses tornyával kiemelkedik az alföldi barokk templomok közül.

Kunszentmárton első kápolnáját a IV. Béla király által a Tiszántúlra betelepített kunok emelték. Erről az épületről nem sok információ maradt fenn, ellenben a 1722 körül emelt templomról már tudjuk, hogy Szent Márton tiszteletére szentelték fel. A kis templom azonban nem tudta kielégíteni az egyre növekvő lélekszámú település igényeit, így 1781 és 1784 között egy új istenház építése kezdődött meg. De ez az épület még sokáig torony nélkül maradt, ugyanis ezt az épületrészt csak 1763-ban toldották a hajóhoz. A templom a következő 30 évben gyors romlásnak indult, ezért Jung József tervei alapján új templomot építettek a régi köré. Az építkezés érdekesség, hogy a munkálatok végeztével a régi templomot egyszerűen kihordták az újból. Az új barokk templomot 1784. november 11-én, a Szent Márton-búcsúkor szentelték fel. 2016 óta pedig egy Szent Márton-ereklyét is őriznek az épületben.

A templom belsejében látható szentély főoltár építményét és a két mellékoltárt Rabl Károly készítette el. A Szent Mártont ábrázoló főoltárképet az egri Czirkler János festette 1788-ban. Az oltár melletti 2,5 méter magas Szent Péter és Szent Pál szobrok 1892-ben készültek. Az épület állagának megerősítésére és megnagyobbítására Aigner Sándor tervekei alapján 1909-10 között a templom kibővítették két mellékhajóval. Itt kaptak helyet a Szent István, a Szent Kereszt, a Jézus Szíve, a Mária, az Assisi Szent Ferenc és Páduai Szent Antal mellékoltárok.

Református templom (2018)

A gombai reformátusok 1600 körül kapták meg a régi katolikus templomot (rácztemplom). Ezt az épületet többször átépítették, de nem bizonyult elég stabilnak, ezért 1774 Mária Terézia engedélyével, Jung József és Haber József új templomépítésbe kezdet. Így készült el ma is látható, falu közepén álló egyhajós, késő barokk stílusú templom, homlokzat elé épített toronnyal.

A szentélyben látható kőből faragott szószék copf elemeket díszített klasszicizáló alkotás, a műemlék orgonát Komornyik Ferdinánd építette 1859-ben..