Toursi Szent Márton (2025)

A császártöltési Főkáptalan pincesor egyik dísze a Szent Márton-szobor, amelyet Lőrincz László fafaragó alkotott meg, és eredetileg a Teleház udvarán állt. A Szent Mártont lúddal ábrázoló szobor 2011-ben lett felavatva, azonban napjainkra már az idő vas foga ki kezdte azt.

Toursi Szent Márton római katolikus templom (2025)

Mátraterenye legrégebbi egyházi épülete a Szent Márton-templom vagy más néven „kistemplom”, amely egyes részei a 13. századból maradtak fenn.

A román stílusú kis templom két szakaszban épült: a hajó és a szentély 13. század második negyedében készült el, a karzatot és főhomlokzat tartó pillérek pedig a század a végén. A 15. század elején a község birtokosa temetőkápolnát és csontházat toldott a templomhoz. Ugyanebben az időszakban készült a déli oldal gótikus kapuja, valamint a kőfal is. Az építmény a mai homlokzatát 1801-ben kapta, ekkor a pusztuló oldalépítményeket lebontották le, és ekkor készítettek el a sekrestyét és a huszártornyot.

A temetőben álló templom szentélye síkmennyezetű, déli falában pedig egy középkori ülőfülke látható.

Toursi Szent Márton templom (2025)

A mai Szent Márton templomot 1905-ben építették fel egy 15. századi gótikus istenház felhasználásával. A neogótikus épület tervezője Prof. Friedrich von Schmidt volt, aki a Bécsi Városháza építésze volt. A templom belső kararai márvány kialakítását pedig Josip Vancaš építész álmodta meg. A templom belsejét 1932 és 1937 között freskókkal díszitették, amelyeket Slavko Pengov egyetemi festő készített el.

Toursi Szent Márton római katolikus templom és Főapátság (2024)

A Pannonhalmi Bencés Főapátság a magyar kereszténység bölcsője és fontos szellemi műhelye, amelyet 1996 óta az UNESCO világörökség helyszínei közt tartanak számon. Az apátság épületegyütteseit a kor legkiválóbb építészeti készítették el, ahol ma is olyan részek látogathatók, mint a román kori bazilika, a monostor barokk épületei, vagy a klasszicista könyvtár.

A pannonhalmi monostort Géza fejedelem alapította 996-ban, amelyet Toursi Szent Márton tiszteletére szentelték fel. Az 1541-ben főapátsági rangot kapott kolostort a török háborúk idején végvárrá alakították, majd ezután mintegy fél évszázadig a szerzetesi élet szünetelt benne. III. Ferdinánd engedélyével Pálffy Mátyás indította újra az apátság életét a 17. százában, innentől kezdve indult meg kolostor felvirágoztatása és a szerzetesi könyvtár meglapítása.

A monostor első templomát 1001-ben szentelték fel Szent Márton tiszteletére, amelyet egy tűzvész után építettek át 1137-ben. 1224-ben ezt az épületet késő román és kora gótikus stílusban átalakították az európai kőfaragó-mesterek. 1722-1768 között Witwer Márton építtette fel a ma is látható barokk épületek, amely dísze a Stornó Ferenc által megépített neogótikus stílusú bazilika.

Az épületegyüttesben az alapítás óta volt oktatás, de a világi diákok előtt 1921-ben nyitotta meg kapuit a pannonhalmi gimnázium. 1948-ban az itteni iskolát is államosították, amely a szocializmus idején is működhetett. Ebben az időszakban a szerzetesrendeket ugyan feloszlatták, de a bencések szigorúan megszabott létszámmal megmaradhattak. Pannonhalma a rendszerváltozás után nyerte vissza önállóságát, amelyet az alapításának ezredik évfordulóján II. János Pál pápa is meglátogatott.

A millennium alkalmával pedig az UNESCO a világ kulturális örökségének részévé nyilvánította Pannonhalmát.

Toursi Szent Márton római katolikus templom (2024)

A Gyöngyösfaluhoz tartozó Pösén már a 13. században állt a Szent Márton tiszteletére emelt templom.

A leromlott állapotú épületet 1905-ben az új templom építésekor bonttatta el Miklós herceg. A ma is látható elegáns, tekintélyes megjelenésű istenház terveit és a német születésű osztrák építészt, Ludwig Schön készítette el. A kései neogótikus épület felszentelésekor Szent Mártont kapta titulusául. A középkori épület néhány faragványát is beépítették a templomba, továbbá Josef Veiter jól ismert Szent Márton festménye is onnan került át a szentélybe.

Toursi Szent Márton-emlékoszlop (2024)

A Nádasdi Rotundához szomszédságában áll egy Szent Márton-emlékoszlop, amelyet a Szent bizonyított itt tartózkodása után állítottak. Az oszlopon látható bronz domborművet a helyi művész, Marosits József készítette el.

Toursi Szent Márton római katolikus templom (2024)

A Gatal-nemzetség által birtokolt Lugos-patak völgyében már a 13. században állt egy templom, amely a mostani elődje volt. A mai temető területén álló istenházat a törökök 1588-ban elpusztították, a köveit 1654-ben őriszentpéteri templom javításához használták fel. Az új templomot 1887 és 1905 között építették barokk stílusban. A templom főoltárképe a 18. századi katonai viseletbe öltözött Mártont a lován ülve ábrázolja, aki megosztja köpenyét egy koldussal.

Toursi Szent Márton (2024)

A hegyhátszentmártoni templom előtt áll Szent Márton életnagyságú, fából készült szobra. Bálint József alkotása a szentet a megszokott módon pásztorbottal, könyvel és libával ábrázolta. A szobrot Szent Márton születésének 1700. évfordulóján, 2016-ban állították fel.

Mártonszállási iskola (2023)

A mártonszállási tanyai iskola a Klebelsberg iskolaépítési program keretében készült a 19. századi. 

A népiskolához akkoriban egy iskolakápolna is tartozott, amely Toursi Szent Márton kapta védőszentjéül. Napjainkra ugyan bezárta az iskola kapuit, de a kápolnába néha még miséznek például a Márton-napi búcsúkor vagy ha zarándok csapat érkezik a bajai településrészre.

Toursi Szent Márton római katolikus templom (2022)

Kunszentmárton híres temploma művészi díszítésével, berendezésével és 62 méter magas kecses tornyával kiemelkedik az alföldi barokk templomok közül.

Kunszentmárton első kápolnáját a IV. Béla király által a Tiszántúlra betelepített kunok emelték. Erről az épületről nem sok információ maradt fenn, ellenben a 1722 körül emelt templomról már tudjuk, hogy Szent Márton tiszteletére szentelték fel. A kis templom azonban nem tudta kielégíteni az egyre növekvő lélekszámú település igényeit, így 1781 és 1784 között egy új istenház építése kezdődött meg. De ez az épület még sokáig torony nélkül maradt, ugyanis ezt az épületrészt csak 1763-ban toldották a hajóhoz. A templom a következő 30 évben gyors romlásnak indult, ezért Jung József tervei alapján új templomot építettek a régi köré. Az építkezés érdekesség, hogy a munkálatok végeztével a régi templomot egyszerűen kihordták az újból. Az új barokk templomot 1784. november 11-én, a Szent Márton-búcsúkor szentelték fel. 2016 óta pedig egy Szent Márton-ereklyét is őriznek az épületben.

A templom belsejében látható szentély főoltár építményét és a két mellékoltárt Rabl Károly készítette el. A Szent Mártont ábrázoló főoltárképet az egri Czirkler János festette 1788-ban. Az oltár melletti 2,5 méter magas Szent Péter és Szent Pál szobrok 1892-ben készültek. Az épület állagának megerősítésére és megnagyobbítására Aigner Sándor tervekei alapján 1909-10 között a templom kibővítették két mellékhajóval. Itt kaptak helyet a Szent István, a Szent Kereszt, a Jézus Szíve, a Mária, az Assisi Szent Ferenc és Páduai Szent Antal mellékoltárok.

Toursi Szent Márton római katolikus templom (2022)

Tiszapüspöki Fő utcáján áll a község katolikus temploma, amely 1769-ben épült barokk stílusban, Franz József egri építész tervei alapján. A korábbi kápolna helyén emelet új templom megrendelője a település akkori földesura, Eszterházy Károly püspök volt.

Toursi Szent Márton püspök-kápolna (2021)

Egy fehérre festett Szent Márton tiszteletére felszentelt kápolnácska látható Mecsekrákos északi végében.

A paplakkal egybeépített kápolna valószínűleg a 19. század végén készült eklektikus stílusban. Az építmény berendezése szerény, oltárképén Szent Márton püspök áll, a feje körül két angyallal. A kápolnával összetoldott egytengelyű, tornácos parasztház egykoron kántorlakás, iskola, orvosi rendelő és szolgálati lakásként is működött. Napjainkban az orfűi Tájház kapott helyet az épületben.

Kis-Orfűi Toursi Szent Márton püspök-kápolna (2021)

Az orfű kistemplom a Kossuth Lajos utcában található, mellette áll a kulcsosház, amely egykoron tanítólakás volt.

Az épület tornyos része 1880.ban épült, az oltára pedig 1926 körül készült. Az épület berendezéseinek nagyrészét Id. Ulmer András készítette ajándékba. A kápolna falán az Amiens-i jelenetet ábrázoló festmény van, amelyen Szent Márton látható lovon ülve és a botjára támaszkodó koldus.

A kápolna előtt egy kereszt is látható, amelyet 1913-ban állítottak. 

Toursi Szent Márton római katolikus templom (2021)

A település főterén áll a Szent Márton püspök tiszteletére felszentelt templom, amelyet mostani és egykori Németbányai lakosok adományiból építettek fel.

1998-ban készült el a modern templom, az egykori iskola helyén, tervezője pedig Lohrmann Márta egyházi építész volt. A templom belsejében látható oltárkép, a Szűz Mária és a Jézus szobor a lebontott iskolaépületből került át mostani helyére.

Toursi Szent Márton római katolikus templom (2019)

A Balaton-felvidéki népi templom építészet egyik szép példája Óbudaváron található. A Szent Márton tiszteletére felszentelt templom 1836-ban készült el klasszicizáló, későbarokk stílusban.

A templom belsejében álló oltárképe Szent Márton ábrázolja
imádkozásközben, mellette pedig a szenthez több szálon kapcsolódó lúd látható.

Nem véletlen, hogy eme épület pontos mása látható a Szentendrei skanzen Balaton-felvidéki részében is.

Toursi Szent Márton római katolikus templom (2017)

Buják első templomát 1542-ben már említik, azonban ennek az épületnek helye ismeretlen.

A mai egyhajós, enyhén előreugró homlokzati tornyos, barokk stílusú templom 1752-57 között épült. Az átépítés után a templom új berendezést kapott, ekkor került ide a templomba a ma is látható főoltár, a szószék és a két mellékoltár: Jézus Szíve a Szentsírral és a Betlehemi oltár, amelyet a Károlyi család adományozta a községnek. A szentély főoltárképe Szent Mártont és a koldust ábrázolja.