Gödöllői Királyi Kastély (Grassalkovich-kastély) (2026)

Gödöllő legnépszerűbb turisztikai célpontja a Grassalkovich-kastély, amely az 1740-es években épült, és ma Magyarország legnagyobb barokk palotája.

A kastélyt 1735-ben kezdték építeni I. Grassalkovich Antal gróf számára, Mayerhoffer András tervei alapján tisztán barokk stílusban. Elsőként a belső udvart közrefogó U-alak, a díszterem és a főúri lakosztályok készültek el 1745-ig. 1746 és 1749 között két új szárnnyal és egy Nepomuki Szent János-kápolnával bővült az épület, valamint ekkor még istálló és szénapadlás is helyet kapott a birtokon. 

Mária Terézia királynő 1751-ben látogatta meg Grassalkovichot Gödöllőn, aki ez alkalomból egy márvány hálót építtetett a vendégének.  

A kastély bővítését a gróf leszármazottai is folytattak. II. Grassalkovich Antal nevéhez fűződik az 1782 és 1785 között elkészült színházterem. III. Grassalkovich Antal idejében pedig átalakították tájképi kertté a korábbi franciakertet. Az államosítás után az épületet ugyan műemlékké nyilvánították, de főépületben szociális otthon költözött be.

 Az időközben romossá vált épületegyüttes felújítása 1994-ben kezdődött, és rá két évre készült el a főszárny rekonstrukciója. A híres épület azóta felvette a Gödöllői Királyi Kastély nevet, és ma múzeum működik benne. Napjainkban a kastélyban a barokk időszakot megidéző királyi lakosztályok, és az Erzsébet királyné emlékkiállítás látogatható, valamint az épület legszebb terme, a Barokk Színház.

Az épület mögött egy természetvédelmi területté nyilvánított kastélypark húzódik, amelyet III. Grassalkovics Antalné, Esterházy Leopoldina alakíttatott át 1817-47 között angolkertté. A Rákos-patak völgyében fekvő, kedvező természeti adottságú régebbi barokk kert egyes elemeit ugyan megtartották, de az új park már a romantika és a szentimentalizmus jegyében készült el. Az utakkal tagolt birtokon ligetes facsoportok és gazdag virágágyások váltották egymást. A kastély főhomlokzata előtt pedig a Rákos-patak felduzzasztásával két tavat is készítettek, valamint egy narancsház is helyet kapott itt. Az 1848-49-es szabadságharc katonai hadműveleteit a park is megsínylette: a narancsfákat eltüzelték, és mivel kerítéseket is lerombolták a vadállomány szétszéledt. A kastély és az uradalom szépségének visszaállítását I. Ferenc József idejében, 1870-ben kezdték meg. Ekkor a kert tájképi jellegét igyekeztek megőrizni, a gesztenyefasortól délre alakították ki az előnevelőt, ahol pálmaház és üvegház is épült.

1875-ben már a gesztenyefasor végén egy díszes fapavilon is állt, a Narancsház előtt pedig egy tekepálya kapott helyet. A II. világháború utáni pusztulásnak indult kertet 1994-ben újították fel. A kastélypark ma is egy tájképi kert, amely karakterét a százéves, vagy annál idősebb fák adják. Az északnyugati részen pedig még ma is látható a kert legrégebbi épülete a Királydombon álló pavilon, amelyet még az 1760-as években Grassalkovich Antal emeltetett, és a magyar uralkodók portréit helyezték el.

Petőfi Sándor Emlékház (2026)

Kiskunfélegyházán a Petőfi Sándor utca 7. szám alatt található a Petőfi Sándor Emlékház, amely a költő családtörténetét, életútját, a helyi Petőfi kultuszt mutatja be a nagyérdeműnek.

Az emlékház helyén állt az a nádtetős, vályogfalú épület, amelyben a Petrovits család élt egykoron, és a kis Sándor ott töltötte korai gyermekéveit. Ezt a házat azonban 1840-ben elbontották, és helyré egy múzeumi célokat szolgáló épületet húztak fel. Napjainkban az épületben költő és korának helyi vonatkozású emlékeit bemutató kiállítások láthatóak. Ezenkívül Fekete János helytörténeti kutató emlékszobája és a MŰVÉSZ TÉR tekinthető meg az emlékházban, az utóbbi egy félegyházi kötődésű alkotók munkáit bemutató tárlat.

Tömörkény-ház (Bűbáj birtok) (2026)

Az egykor balástyai határban álló épületet, Tömörkény István író szüleinek tanyáját az ásotthalmi önkormányzat építette újjá ezen az új helyen az eredeti anyagok felhasználásával. A Tömörkény-ház napjainkban múzeum, ahol a két világháború közötti paraszti életforma tárgyi emlékeivel ismerkedhetünk meg. A múzeum a Harkály Vendégház közvetlen szomszédságában található, és része a Bűbáj Birtoknak is.

Rózsa Sándor Élményház (Bűbáj birtok) (2026)

A Rózsa Sándor Élményház Ásotthalom kiemelkedő turisztikai látványosságai közé tartozik, amely 2014 óta várja a látogatókat.

A múzeum az Alföld legnagyobb betyárjának életével és a hozzákapcsolódó történelmi korszakkal foglakozik. A házban helyet kapott egy börtöncella is, amely panoptikumként funkcionál.

Tájház (2026)

A település Fő utcáján található a Tájház, amely 2001-ben nyitotta meg kapuját a látogatók előtt.

A gyűjteménynek helyet adó épület az 1920-as években készült, és berendezése is ezt a korszakot idézi meg. Az itt lévő bútorokat, ruhákat és egyéb használati eszközöket pedig a helyi lakosok gyűjtötték össze. 

A műemléképületben még közösségi rendezvényeket is szoktak tartani.

Tokaji Múzeum (2026)

A Bethlen Gábor utcában található a Karácsony-Sasarát-ház, amely 1790 körül épült copf stílusban. Napjainkban a palota szerű épületben a Tokaji Múzeum kiállításai láthatóak, amelyek Hegyalja élővilágát és a Béres Gyűjtemény egyházművészeti tárgyanyagát tárják a látogató elé. Ezen kívül egy külön tárlat foglakozik Tokaj várának régészeti feltárásai során előkerült tárgyegyüttesek bemutatásával. Valamint a padlástérben néprajzi látványtárat is találunk.

Világörökségi Bormúzeum (2026)

A Tokaji Múzeum tagintézménye, a Világörökségi Bormúzeum a Serház u. 55 szám alatt található, amely hazánk egyetlen világörökségi borvidékét, Tokaj-Hegyalját mutatja be.

A valamikori Serház épületében létrehozott kiállítás nemcsak a borról, hanem annak készítésének folyamatáról, a tájról és az emberekről szól. A bor, az ember és a táj kapcsolatát különböző vizuális módszerekkel mutatják be. Hiszen a tárlaton Tokaj és környéke autóval, biciklivel, és még léghajóval is bebarangolható. Ezenkívül Illattéka, Fűszertár és Borpatika található még a patinás épületben.

Rákóczi-ház (2026)

Az elpusztult tarcali Zeleméri-kúria helyén épület meg Rákóczi-ház 1775 körül, amely pinceként létesült a királyi szőlőbirtokhoz. A téglalap alaprajzú barokk stílusú épületről az a legenda járta, hogy össze van kötve a sárospataki és a szerencsi várral. A műemlék épületben ma a borászathoz kapcsolódó rendezvényeket tartanak, valamint az emeleten egy interaktív kiállítás bortörténeti érdekességeket, a Rákócziak helyi tevékenységét és Tarcal egykori történelmét mutatja be a látogatónak.

Rabbiház (2026)

A „Mádi Rabbiház Fogadó” épületébren egy berendezett kiállítás fogadja a látogatót, amely az egykor itt élő zsidó családok történetét, a mádi zsidó legendáját, és a zsidó folklór elemeit mutatja be. Az interaktív kiállítási tárgyak és az innovatív grafikai megoldások a mádi élet hajdanvolt sokszínűségét is feltárják a látogató előtt. A zarándokház legkülönleges kiállítótere a rabbiszoba, amely a korabeli bútorokkal és a zsidó vallási élethez kapcsolódó könyvekkel eleveníti fel a 19. századi zsidó életmódot.

Az egykori rabbiházban ma zarándokszállás is működik, ahol a különböző kialakítású vendégszobákban összesen 32 fő részére tudnak biztosítanak szálláshelyet.

Rákoczi-vár (2026)

A „Hegyaljakapujának” is nevezett Szerencsen található Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfiatalabb vára, amely impozáns késő reneszánsz stílusával és hangulatos parkjával elvarázsolja a városba érkezőket.

A szerencsi vár eredetileg a Bogát-Radvány nemzetség birtokán bencés kolostornak épült. A vizenyős terület egyik kiemelkedő magaslatán álló apátságot később Némethy Ferenc, a tokaji várnagy foglalta el. Szerencs akkori birtokosa 1557-ben az itteni szerzeteseket elűzte, és erődöt épített a kolostor köveiből. 1565-ben aztán Schwendi császári generális zsoldosaival harc nélkül foglalta el az erődöt. Később Habsburg Rudolftól Rákóczi Zsigmond vásárolta meg, aki reneszánsz stílusban átalakíttatta várat. Ebben az időben erősítették meg a várfalat sokszögű bástyákkal. 

1644-ben Esterházy Miklós nádorispán csapatai foglalták el a várost, de az később ismét Rákóczi tulajdonba került. A végvár ezután már nem képviselt hadászati értéket, a 18. század második felében le is bontották egyrészét, csak a déli torony maradt meg. A II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharc utáni még az Illésházy, Grassalkovich és a Szirmay grófok is birtokolták az épületet, akik szépen lassan egy kényelmes lakóépületté alakíttatták át az erődöt.

Napjainkra a várat a Zempléni Múzeum foglalta el, termeiben pedig a „Rákóczi Zsigmond és kora” és a „A szerencsi csokoládé története” című kiállítások láthatóak, valamint az itteni képeslapgyűjtemény népszerű még a turisták körében.

Tájház (2026)

A település központjában áll egy szépen karbantartott park közepén a település tájháza. Az 1920-30-as évek környékén épült, tornácos lakóházban régi használati tárgyak láthatóak.

Galamb József Veteránjármű Kiállító Központ (2026)

A makói Galamb József Veteránjármű Kiállító Központ Galamb József munkásságának állít emléket, aki a híres Ford T-modell egyik megalkotója volt.

A kiállítás alapját adó járműparkot a makói sportegyesületet hozta létre, amely évről évre bővül és jelenleg közel 200 járműből áll. Az egyesület és a kiállítás legbecsesebb „ékkője” egy eredeti állapotban lévő Ford T-modell, amelyet pályázat útján sikerült az megvásárolni.

 

Szirbik Miklós Emlékház (2026)

A Szirbik Mikló a város első történetírója volt, aki összegyűjtötte a város régmúltjára és jelenére vonatkozó adatokat. A neves református lelkészről elnevezett Emlékház Makó református emlékeit őrzi, és a korábbi parókia épületében található. A házban kb. 100 tárgyat, és korabeli dokumentumot állítottak ki, s a tárlat része többek között egy 1760-tól datálódó születési anyakönyv, de itt őriznek egy háborús mementót is, a lyukas Bibliát.

 

József Attila Múzeum és skanzen (2026)

A makói József Attila Múzeum1950-ben nyitotta meg kapuit, amely azóta is gyűjti és mutatja be a várost és annak környékét. A múzeumban ma a város történetét bemutató kiállítás tekinthető meg, emellett Galamb József Ford T-modellével is megismerkedhet itt a látógató. A múzeum udvarán pedig egy skanzen található, amelyben az egykori paraszti gazdálkodás épületei és tárgyai láthatóak.

Espersit-ház (2026)

A makói Espersit ház a Dél-Alföld egyik legjelentősebb szellemi központjának számított a századfordulón.

Dr. Espersit János hajdani lakásában a magyar irodalom három kiemelkedő személyének - Juhász Gyula, József Attila és Móra Ferenc - makói életében nyerhetünk bepillantást, korabeli kéziratok, könyvek, fényképek, festmények és berendezési tárgyak formájában.

Ké(s)z csodák néprajzi magángyűjtemény (2025)

A Daru utcában található egy szentesi néprajzi magángyűjtemény, ahol megtekinthető többek között egy népi konyhasarok régi konyhai eszközökkel, egy népi szoba korabeli bútorokkal, és egy festett háromszéki szobamakett. 

A kilátóhelyhez tartozik egy nyári nyitott festőműhely, ahol a saját készítésű kisbútorok kapják meg megnyerő szépségüket.

Dél-Alföldi postatörténeti kiállítás (2025)

A szentesi Kossuth utcai posta- és távközlési modern épületegyüttes megépítése 1984-ben kezdődött, és mintegy 5 évig tartott. A Dél-Alföldi postatörténeti kiállítás 2003-ban néhány szentesi postás dolgozó alapította meg az épület egyik üresen álló szárnyában, ahol ma a Magyar Postához kapcsolódó tárgyakból, okiratokból és nyomtatványokból áll. A múzeumban öt teremben található kiállítás, az egyikben egy múlt századbeli kisposta berendezési tárgyait és felszerelését tekinthetjük meg.

Vasúttörténeti park (2025)

A szegedi székhelyű Vasúttörténeti Alapítvány szentesi gyűjteménye a vasút gazdag múltjának emlékeit mutatja be egy nagyobb parkban. 

A Vassúttörténeti park az egykori építési főnökség telephelyén található, amely főépületében egy szakmai gyűjtemény látható. A múzeum parkjában pedig egy mozdonymatuzsálem, egy katonai sínautó, és kézihajtány is található.

Robinson Retro (2025)

A Robinson Retro vagy más néven „retrómúzeum” Hódmezővásárhelyen, a Lázár utcában található, amely Konyecsni Sándor évtizedes gyűjtőmunkájának eredmény képpen jött létre.

A szépen felújított vásárhelyi épületben több száz híradástechnikai, számító- és háztartási gép, üveg, porcelán, két- és négykerekű jármű, valamint használati tárgy idézi fel a huszadik század mindennapjait. A látogatók nemcsak a hétköznapi tárgyakat, hanem órákat, bakelitlemezeket, kazettákat, walkmaneket, ütős- és fúvóshangszereket, játékkonzolokat, valamint filmes és digitális fényképezőgépeket is szemügyre vehetnek.

Múzeumposta (2025)

Mártély múzeumpostája 2024-ben nyitotta meg kapuit, ahol a 20. századi postai hangulata fogadja látogatót.

Hollókő után hazánk második múzeumpostája az önkormányzat által megvásárolt egyik Csete-házban létesült a Postakürt Alapítvány és az önkormányzat összefogásával. A múzeumposta kettő az egyben ugyanis nem csak hagyományos posta üzemel itt, hanem kis múzeum is. A postára érkező sorban állás közben megcsodálhatja a korabeli eszközöket, a múltat idéző fotókat és egy régi telefonközpontot is. A postán található telefonfülkében pedig ismert művészek hangján irodalmi művek szólalnak meg.

A múzeumposta előtti téren egy régi postakocsi látható, amely egy lóvontatta cariol kocsi, és Tótvázsonyból érkezett Mártélyra. A park sétánya mellet pedig információstáblák kerültek kihelyezésre, amelyeken a település történetéről és a magyarországi postákról olvashatunk.