Gödöllői Királyi Kastély (Grassalkovich-kastély) (2026)

Gödöllő legnépszerűbb turisztikai célpontja a Grassalkovich-kastély, amely az 1740-es években épült, és ma Magyarország legnagyobb barokk palotája.

A kastélyt 1735-ben kezdték építeni I. Grassalkovich Antal gróf számára, Mayerhoffer András tervei alapján tisztán barokk stílusban. Elsőként a belső udvart közrefogó U-alak, a díszterem és a főúri lakosztályok készültek el 1745-ig. 1746 és 1749 között két új szárnnyal és egy Nepomuki Szent János-kápolnával bővült az épület, valamint ekkor még istálló és szénapadlás is helyet kapott a birtokon. 

Mária Terézia királynő 1751-ben látogatta meg Grassalkovichot Gödöllőn, aki ez alkalomból egy márvány hálót építtetett a vendégének.  

A kastély bővítését a gróf leszármazottai is folytattak. II. Grassalkovich Antal nevéhez fűződik az 1782 és 1785 között elkészült színházterem. III. Grassalkovich Antal idejében pedig átalakították tájképi kertté a korábbi franciakertet. Az államosítás után az épületet ugyan műemlékké nyilvánították, de főépületben szociális otthon költözött be.

 Az időközben romossá vált épületegyüttes felújítása 1994-ben kezdődött, és rá két évre készült el a főszárny rekonstrukciója. A híres épület azóta felvette a Gödöllői Királyi Kastély nevet, és ma múzeum működik benne. Napjainkban a kastélyban a barokk időszakot megidéző királyi lakosztályok, és az Erzsébet királyné emlékkiállítás látogatható, valamint az épület legszebb terme, a Barokk Színház.

Az épület mögött egy természetvédelmi területté nyilvánított kastélypark húzódik, amelyet III. Grassalkovics Antalné, Esterházy Leopoldina alakíttatott át 1817-47 között angolkertté. A Rákos-patak völgyében fekvő, kedvező természeti adottságú régebbi barokk kert egyes elemeit ugyan megtartották, de az új park már a romantika és a szentimentalizmus jegyében készült el. Az utakkal tagolt birtokon ligetes facsoportok és gazdag virágágyások váltották egymást. A kastély főhomlokzata előtt pedig a Rákos-patak felduzzasztásával két tavat is készítettek, valamint egy narancsház is helyet kapott itt. Az 1848-49-es szabadságharc katonai hadműveleteit a park is megsínylette: a narancsfákat eltüzelték, és mivel kerítéseket is lerombolták a vadállomány szétszéledt. A kastély és az uradalom szépségének visszaállítását I. Ferenc József idejében, 1870-ben kezdték meg. Ekkor a kert tájképi jellegét igyekeztek megőrizni, a gesztenyefasortól délre alakították ki az előnevelőt, ahol pálmaház és üvegház is épült.

1875-ben már a gesztenyefasor végén egy díszes fapavilon is állt, a Narancsház előtt pedig egy tekepálya kapott helyet. A II. világháború utáni pusztulásnak indult kertet 1994-ben újították fel. A kastélypark ma is egy tájképi kert, amely karakterét a százéves, vagy annál idősebb fák adják. Az északnyugati részen pedig még ma is látható a kert legrégebbi épülete a Királydombon álló pavilon, amelyet még az 1760-as években Grassalkovich Antal emeltetett, és a magyar uralkodók portréit helyezték el.