Mikes-kastély (2024)

A Zabolán található Mikes-kastély a háromszéki nemesi udvarházak egyik szépen megmaradt példája, ahol ma is a századforduló vidéki életét honol. A történelmi Mikes család által működtetett birtok épületeiről és óriási angolkertjéről nem túlzás azt állítani, olyan mintha egy Monet festmény látnánk.

A Mikes birtok története egészen a 15. századig nyúlik vissza, ugyanis akkor már állt itt egy kaputoronnyal megerősített erődszerű épület. A ma is látható legrégebbi kastélyt ennek az erődnek a helyén a 17-18. század környékén építették. De a háromszintes, tornácos, magas sátortetővel fedett négyzetes épület mai formáját gróf Mikes Benedek idejében, 1867-ben kapta. A kastély fénykorában a bolthajtásos termei miatt az erdélyi reneszánsz egyik legszebb tanúbizonysága volt.

1910-1912 között gróf Mikes Ármin egy új, kétemeletes kastélyt építtetett, amelyben a külföldi vendégei kaptak szállást. Az épületet a régi kastéllyal ma is egy alagút és egy kétszintes híd köti össze. A II. világháború idején a kastélyt kirabolták, majd az épületeket államosították, a családot pedig kilakoltatták. Ezt követően a zabolai kastélyban az állami mezőgazdasági vállalat székhelye működött, majd szakszervezeti nyaraló, árvaház, és iskola is volt itt.

A birtokot a Mikes család leszármazottjai, a Roy-Chowdhury-ok 1999-ben visszaigényelték, akik az épületegyütteseket és a parkot is felújíttatták.

A Mikes birtok másik nagy ékessége a kastély körül fennmaradt hatalmas, gyönyörű park. A nagy méretű, patakkal, tavakkal, sétányokkal, teniszpályával, teraszokkal és virágágyásokkal díszített angolkertben sétálva a 20-as évekbe miliőjében érezhetjük magunkat. 

A területen ma is megtalálhatóak olyan eredeti épületek, mint a Gépház, Régi nyeregház, Kertiház, vagy a Luxusistálló, amelyek a kastélyszálloda részeként nyújtanak különleges szolgáltatásokat.

Amadé–Bajzáth–Pappenheim-kastély (2023)

Iszkaszentgyörgy az Amádé család birtoka volt a már a 17. században is, az első kastélyt Amadé Antal építtette 1735-ben. 1800-ban az épület Bajzáth József tulajdonába került, aki 1820-ban jelentős átalakíttatta az itt álló kastélyt. A klasszicista stílusú épület 1840 körül új homlokzatot kapott, amely terveit valószínűleg Langmasy Mihály építőmester készítette. 1870-ben házassága révén került a Pappenheim-család birtokába a kastély, és mai kialakítása gróf Pappenheim Siegfried nevéhez fűződik.

 1904 és 1909 között egy emeletes, gazdag kőszobrászati díszítésű barokk épületet emeltek a nyugati mellékszárny helyére, Gabriel Seidl müncheni építészprofesszor tervei alapján. Majd 1906-1909 között készült el a kaputorony és a tornyos istálló is.

A Pappenheim család egészen a második világháború végéig birtokolta a kastélyt, utána kórház, menekültszállás, üdülő és munkásszálló is működött benne. Az 1960-as években hivatal, rendőrőrs, vegyesbolt, gyógyszertár és posta is egyszerre kapott itt helyet. Ezt követően a helyi általános iskola, a hozzákapcsolódó könyvtár és művelődésiház költözött be ide, amelyek a mai napig működnek is a kastélyban.

Az itt húzódó teraszos neobarokk angolkert ma is a látogató, ahol számtalan növénykülönlegességek, geometrikusan nyírt sövények, fasorok, és kerti építmények láthatóak.

Zirci Arborétum (2020)

A Zirci Arborétum hazánk legmagasabban fekvő élőfa-gyűjteménye, hiszen 400 m-rel a tenger szintje felett található. Az országos jelentőségű védett természeti terület 1951 óta minden évszakban pompás látványt, kellemes felüdülést nyújt az ide látogatók számára.

A fás kertet 18. század második felében kezdték el telepíteni, 1803-ban a zirci apát Gregorius Mayer „angolkertészt” fogadta fel a munkálatokra. Ebben az időszakban telepítették a közel 400 méter hosszú híres hársfasort is. A kert bejáratnál található középkori eredetű halastavat 1720 körül létesítették. Az arborétumot átszelő Cuha-pataknak pedig új medret ástak, kő- és fahídjai, a lépcsős vízesései 1759-re készült el. A műemléki védelem alatt álló filagória is ekkor épült.

Napjainkban az Arborétum nem csak a Damjanich utcai bejáraton keresztül látogatható, hanem az apátsági díszudvaron keresztül is megközelíthető.

Czóbel-kúria (2019)

Anarcs híres „kastélyát” Czóbel László 1826-ban építtette klasszicista stílusban. A földszintes, nyomott manzárd tetőszerkezetű, tégla alakú, szabadon álló épület eredeti funkciója nemesi lakóház volt. Az úrilak egykor értékes régi tárgyak őrzőhelye volt, hisz itt őrizték Luther és Kálvin korabeli képmásait, Simonyi óbester kardját, Mednyánszky és Büttner festményeket és több értékes történelmi ereklyéket. Napjainkra a kúria állami támogatással megszépült, de szinte majdnem teljesen újjá is épült. Az épület falai között helyet kapott Czóbel Minka életét, munkásságát bemutató emlékkiállítás és Hajnal Mihály festőművésznek az állandó kiállítása. Az épület szalonja közösségi térként szolgálja a lakosságot, ünnepi rendezvények színtere.

A kúria körüli egykoron 14 hektáros park állt, amelyet Czóbel Albert telepíttetett. A páratlan szépségű kert tulajdonosa pénzét nem kímélve gazdagította a parkot különleges fafajokkal. A kertben állt egy filagória is, melyet a Czóbel család állítólag Kossuth Lajos 1849-es kormányzóvá választásának emlékére építtetett. A mai, felére apadt angolkert évszázados fái alatt, kedvenc üldögélő helyén alussza örök álmát a Czóbel Minka  költőnő.

Schossberger-kastély (2014)

A turai Schossberger-kastély egy az országban is egyedülálló építészeti látványosság még romos állapotában is. Ugyanakkor a Pest megyei épület impozáns külsőjével jelentős építészeti emléke a historizmus korának.

A Tura települ központjában található kastély megtervezéses többen Ybl Miklós alkotásaként tartják számon, ugyanis sok hasonlóságot mutat a vele egy időszakban emelt budapesti Operaházéval. De ez hamis állítás, mert építtetője az Esterházy családtól bárói rangot kapó Schossberger Zsigmond volt, aki Bukovics Gyulát kérte fel a csodálatos építmény megtervezésére. A palota 10 éven át épült, és végül 1883-ra készült el a megrendelő kívánságára franciás neoreneszánsz stílusban. Schossberger a kastély megrendelésekor feltehetőleg mintának a hasonlóan polgári sorból származó Rotchild család angliai birtokát ajánlotta. Az építész a kastélyban alkalmazta a kor minden technikai vívmányát (vízvezetékrendszer, angol wc, központifűtés, villanyáram, étellift). Főépületének hosszúkás alaprajza és a hozzá kapcsolódó pálmaház egyedi a magyar kastélyépítészetben. A belsőterek groteszk díszítőfestését az Operaház belsőn is dolgozó Scholz Róbert készített, ezért „kis operaháznak” is szokták nevezni egyes termei miatt. A birtokhoz tartozó tájképi parkját korának egyik legnagyobb mestere, Jámbor Vilmos alkotta meg.

A kastély örököse a II. világháború idején disszidálni kényszerült, így az épületben előbb orosz katonai szállást és kórházat rendeztek be, majd ezután a helyi iskolának adott otthont. Napjainkban a műemlék egy része és a parkja nyitva áll a látogató közönség előtt, termeibe időszakos kiállítások tekinthetőek meg.

 Az ódon hangulatú villa igazi filmbe illő díszlet, forgatott már itt kiváló honi rendezőnk Csupó Gábor vagy a hollywoodi híresség, Angelina Jolie.

Lamberg-kastély (2011)

A Fellner Jakab által 1762-1766-között épített kastély, a magyar barokk kastélyépítészet egyik legkiválóbb alkotása. 

Az épülethez tartozó angol parkban három, szintén barokk oromzatos gazdasági épület áll. A kastélyparkot szobrok díszítik, a Zenepavilon mellette található az ország legnagyobb francia juharfája. A gyerekek kedvence a díszhalastó, amely nyaranta nyíló Tündér rózsákkal telik meg, illetve a park másik oldalán lévő kovácsoltvas madárház, amiben egy pávapár él.

Napjainkban Kulturális központként üzemel a móri kastély,