Battonya külterületén Tompapusztán terül el az egykori Purgly-birtok, amely központját egy kastély állott.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kastélykert. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kastélykert. Összes bejegyzés megjelenítése
Purgly-kastély (2024)
Sigray-kastély (2024)
A Vas megyei Iváncon található egy barokk stílusú műemlékkastély, amely megépítése a Sigray család nevéhez fűződik. A ma is szépen rendben tartott angol kertek mintájára kialakított parkja pedig az itt élő értékes növények miatt 1986 óta védettség alatt áll.
Az ivánci kastélyt báró Sigray Károly 1767-ben építette barokk stílusban, amely a híres surányi kastélyának mintájára készült el. 1870 körül az épületet eklektikus stílusban átépítették, majd 1920-ban a belsőterek szecessziós stílust kaptak. Az épületegyüttes 1950. augusztus 3-a óta szociálisotthonként működik, de a külsőjében ma is a régi állapotokat idézi. A kastély belsejében azonban csak a könyvtár és a kápolna, valamint a grófi fürdőszoba maradt meg eredeti állapotában.
A kastély parkja napjainkban is angol-kínai kerthatás mutat, de gyűjteményes kertnek is tekinthető, mert az őshonos növények mellett jelentős számban élnek itt egzóta fajok.
Latinovits-kastély parkja (2024)
![]() |
| forrás: gallery.hungaricana.hu |
Katymár első és egytelen kastélyát Geramb Etel bárónő, Latinovits Sándor özvegye építette család a már meglévő itteni birtokán. De a munkálatokat már fiuk, Latinovits Illés fejezte be 1840-es években. A kastély akkoriban a hazánkban álló néhány romantikus stílusú épületek egyike volt. A szabadon álló, megközelítően téglalap alaprajzú épületet a két oldalát tornyok díszítették. Latinovitsok 14000 kötetből álló könyvtára is a kastélyban kapott helyet, ahol francia, német, latin és magyar könyvek is megtalálhatóak voltak.
Nagybányai vitéz Horhy István felesége, Latinovits Margit révén örökölte meg a kastélyt, de a kormányzó halála után az épületet államosították. A helyi állami gazdaság kapta meg a kastélyt, amelyet több éven keresztül üzemi konyhaként működtettet. De később az omladozó főépületet lebontották, az uradalmi épületekből napjanikban csak magtár áll még, és a szarvas díszes kapu.
A kastélyt fénykorában százholdnyi park vette körül, és magas és rövid növésű növények tették egyedivé. A kertet egy tó is színesítette, amely keresztben vonult végig a területen. Ma már csak a kastély helyéül szolgáló domb emlékeztet az egykori fényűző épületre, a parkot már a gyom felverte, és sűrű bozót takarja el.
Amadé–Bajzáth–Pappenheim-kastély (2023)
Iszkaszentgyörgy az Amádé család birtoka volt a már a 17. században is, az első kastélyt Amadé Antal építtette 1735-ben. 1800-ban az épület Bajzáth József tulajdonába került, aki 1820-ban jelentős átalakíttatta az itt álló kastélyt. A klasszicista stílusú épület 1840 körül új homlokzatot kapott, amely terveit valószínűleg Langmasy Mihály építőmester készítette. 1870-ben házassága révén került a Pappenheim-család birtokába a kastély, és mai kialakítása gróf Pappenheim Siegfried nevéhez fűződik.
1904 és 1909 között egy emeletes, gazdag kőszobrászati díszítésű barokk épületet emeltek a nyugati mellékszárny helyére, Gabriel Seidl müncheni építészprofesszor tervei alapján. Majd 1906-1909 között készült el a kaputorony és a tornyos istálló is.
Az itt húzódó teraszos neobarokk angolkert ma is a látogató, ahol számtalan növénykülönlegességek, geometrikusan nyírt sövények, fasorok, és kerti építmények láthatóak.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)










