Pandúr-falu ökopark és kilátó (2021)


A Nagy-Pandúr-sziget kirándulókat csábitó legújabb létesítménye a Pandúr-falu ökopark és a hozzátartozó kilátó. A fából készült kilátó a Sugovica partján található, a parkban pedig mezítlábas sétaút, és interaktív tanösvény várja a látogatókat.

Nagy-Pandúr-sziget (2021)



A nagyobbik Pandúr-sziget a nevét a középkorban itt álló Pandúr faluról kapta, amelyet a Duna áradásai miatt elnéptelenedet. Az itt található pusztát ezt követően sokáig állattenyésztésre és földművelésre használták, majd a csatorna építésekor az északkeleti sarkát levágták. A második világháború után lassan elkezdett benépesülni a sziget északi és keleti vége, a csodálatos dunai panorámával rendelkező telkekből létre jött a Futrinka sor. De így is a megmaradt a terület nagyobbik részén még mindig a természet az úr. 

A folyók közé beékelődött területen található erdők és a hozzá kapcsolódó zöld környezetben páratlan állat- és növényvilág figyelhető meg. S szerencsére a szigeten körbe vezet bennünket a Pandúr-kör irányított körjelzései, amely egy 8,5 kilométer hosszú sétaút.

Téli kikötő (2021)


A Türr István-átvágás északi végében, a gyalogos és kerékpáros híd szomszédságában található az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság téli kikötője. 

Itt a Nagy-Pandur-sziget ezen a részén több parkoló hajó is látható, de a déli Duna jégmentesítését végző jégtörő flotta is itt állomásozik.

Turisztikai Központ (2021)



A bajai Turisztikai Központ a város „tüdejében” a Petőfi-szigeten, zöldövezetben található.

A Turisztikai Központ a környezetébe simuló modern épülete kiválóan alkalmas rendezvények lebonyolítására vagy konferenciák megtartására. De kiindulópontbak is tökéletes Baja két legszebb szigetének bejárásához.

Petőfi Sándor (2021)


A Petőfi-szigeti Szabadidő ház szomszédságában áll Petőfi Sándor egészalakos szobra, amelyet a Fritz János készített és 1984-ben állították fel a költőről elnevezett szigeten.

Petőfi-sziget (2021)


A Petőfi-sziget vagy régebbi nevén Kis-Pandúr-sziget a város kedvelt üdülőterülete, amely számos kikapcsolódási lehetőségnek ad otthont.


 A zöld területet keleti oldalról a Sugovica, nyugati oldalról a Türr István-átvágás vize határolja, az utóbbit a Baja-bezdáni tápcsatorna építése során (1870-1875) hozták létre, hogy leválasszák a déli részt a nagy szigetről.

A Petőfi-szigeten vendéglátóhelyek, szálláshelyek sokasága várja az ide érkezőket, ezenkívül sportuszoda, teniszpálya, turisztikaiközpont és a szigetet körbejáró sétány is található itt.

Szentháromság-szobor (2021)


A bajai Szentháromság teret előszeretettel hasonlítják a velencei Szent Márk térhez, ugyan is a macskaköves teret csodálatos paloták szegélyezik.

A tér közepén áll az a szoborkompozíció, amelyet pestisjárvány emlékére az 1750-es években állították. A barokk alkotás talapzatán a 4 evangelista, és Mária szobra látható.

Grassalkovich-kastély (2021)

Baja főterének legemblematikus épülete a városháza, vagy is az egykori Grassalkovich-kastély.
Az erdeti barokk kastélyt 1744-ben kezdték el építeni, de megálmodója nem érte meg a kastély befejezését. Gróf Patachich Gábor kalocsai érsek halála után gróf Grassalkovich Antal fejezte be az építtetést, aki nem sokra rá a város birtokosa lett. Baja 1863-ban vásárolta meg az épületet és rögvest ide költöztette hivatalait. A kastélyt 1897 és 1898 között Jeney Mihály tervei alapján neoreneszánsz stílusban alakították át a Millennium ünnepségsorozatra. A napjainkban is szépen felújítva pompázó épületben a bajai Polgármesteri Hivatala üzemel.

Bácskai Kultúrpalota (2021)

2011 óta a város kulturális központja a Bácskai Kultúrpalota, ahol színházi előadásokkal és könnyűzenei koncertekkel várják a nagyérdeműt. Az épület kiállítóterme és galériája pedig a hazai és nemzetközi képzőművészeknek kínál bemutatkozási lehetőséget.

Türr István Múzeum (2021)

A bajai Türr István Múzeum a város egyik legszebb historizáló épületegyüttesében kapott helyet, ahol többek között a helyi polgári élet gazdag történetét ismerhetjük meg.
A múzeum kiállítótermeiben állandó eleme a település 1696-tól 1990-ig terjedő időszakát bemutató tárlat. Ezen kívül a közel tízezer műtárgyat őrző néprajzi gyűjtemény tekinthető meg az épületben. A látogató bútorok, a kerámiák, a népszokások tárgyai, a gyermekjátékok, a háztartási és gazdasági eszközök, valamint a mesteremberek munkaeszközei, késztermékei ismerkedhet meg a termekben. A múzeum legkülönlegesebb része a Helytörténeti látványtár, amely a Céllövész Társulat 19. századi festett lőtábláit, a céhes ipar bajai emlékeit, valamint a fegyvergyűjteményt foglal magába. Sőt egy kisebb helyiségben „a szocializmus építésének” korát fedezheti fel vagy idézheti vissza látogató.

Neptun szökőkút (2021)


A Roosevelt tér közepén, szépen gondozott környezetben áll a Neptun szökőkút. A vörösmárvány talapzaton álló bronz szobor, szökőkút is egyben.

Gyümölcsoltó Boldogasszony szerb ortodox templom (2021)


A kisebbik bajai szerb templom egy omladozó bérház udvarában áll, egy műemlékhez egyáltalán nem méltó körülmények között.
A Szabadság út és a Batthyány utca sarkán álló teleken 1754-ben építették fel a Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére felszentelt templomot. Az 1840-es évi nagy tűzvész idejében az épület lángba borult, de a tűz okozta károkat kijavították. 1972-ig állt az egyházközösség szolgálatában a templom, ezt követően a város megvásárolta és zeneiskolai kamaratermévé alakíttatta át.

I. világháborús emlékmű (2021)



A Déry kert közepén egy hasáb alakú emlékmű állít emléket az első világháborúban elhunyt embereknek. 
A 23 méter magas emlékmű Padányi Gulyás Jenő építész, Miskolczy László Kossuth-díjas építész és Miskolczy Ferenc festőművész alkotása, és 1933-ban lett felállítva a parkba.

Református templom (2021)


A bajai reformátusok szerény kis temploma 1891-ben épült az egykori imaház telkére. Az eklektikus épület elkészülése Széles Áron lelkipásztornak és az egyházközség tagjainak buzgó fáradozásainak köszönhető.
A belső terek díszítései is puritán egyszerűséget mutatnak, a fából készült szószék 1892-ből való. A süttői vörös mészkő keresztelőmedence pedig 1811-ben készült el.

Szovjet Hősi emlékmű és katonatemető (2021)


A bajai Déri kertben az első világháborús emlékmű mögötti területen több szovjet katonai sírhely található. Valószínűleg itt nyugszanak azok a katonák, akik 1944. november elején felszabadították Baját a náci megszállás alól. A sírkert centrumban egy obeliszk áll, amelyen a hősök nevei olvashatóak.

Evangélikus templom (2021)


A Széchenyi utcában áll Baja evangélikus kistemploma, amelyet 1847-ben építettek fel a leégett imaház helyén. A Berger József  tervei alapján készült épülethez a tornyot csak később, 1907-ben csatolták.

Páduai Szent Antal templom (2021)


Baján már a középkorban is templom állott a mai Páduai Szent Antal templom helyén. A 18. század közepén azonban ezt az épületet elbontották köveit pedig felhasználták az új templom építéséhez. A mai templom hajója 1736-56 között, a tornya 1763-ban, a szentély diadalíve pedig 1764-ben készült el.

A templom belsejében látható Páduai Szent Antalt ábrázoló főoltárképet Wagner József festette 1844-ben. Mellette két neobarokk szobor áll, amelyek Kapisztráni Szent Jánost és Szent Bernardint ábrázolják. 

A torony alsó részében egy kápolna található, amelyben egy 1844-ben készült a Boldogságos Szűz Máriát a gyermek Jézussal ábrázoló oltárkép látható. Az épület korábban egy lorettói kápolna volt, a freskótöredékek még ma is láthatóak.


Ferences rendház (2021)



A Ferenc-rendi szerzetesek Baja felszabadulását követően, 1687-ben érkeztek a városba. Első rendházuk 1708-ig élte fénykorát, ugyanis a kurucok ekkor pusztították.
A mai rendház építése 1722-ben kezdődött el eredetileg későbarokk stílusban, de az épületet többször átalakították. A ferencesek már a kezdetektől a bajai ifjúság nevelésével és oktatásával foglalkoztak. A mai III. Béla Gimnázium elődjében eleinte elemi oktatást folyt, majd 1757-től az úgynevezett kisgimnázium lett a bajai szellemi oktatatás központja. Martinovics Ignác természettudós, a magyar jakobinus mozgalom vezéralakja 1773-tól 1774-ig a kolostor falai közt vendégeskedett.
A rend feloszlatását követően a kolostort lezárták, és 1952-ben államosították, majd szolgálait lakásokat alakítottak ki benne. Az üresen álló épületet 1989-ben kapta vissza a plébánia, ezt követően megkezdődtek a helyreállítási munkálatok, a tervek szerint a refektóriumot, az oratóriumot, és könyvtárat újítják majd fel.

Tóth Kálmán tér (2021)



A Baja Sétáló utcájának is nevezett Tóth Kálmán tér, a település központjában helyezkedik el.
A tér központjában áll, város híres szülöttjének, Tóth Kálmánnak az egész alakos szobra. 
A teret egy szökőkút és egy virágóra teszi igazán hangulatossá. 

Szent Péter és Szent Pál templom (2021)


Baja második temploma 1728-ban épült fel, amely egy kisebb Szent Péter és Szent Pál tiszteletére felszentel vályog épület volt, deszka mennyezettel.

A ma is látható hatalmas barokk templomot 1742-ben kezdte építeni Fabcsics Mihály plébános a hívek adományaiból, és 1764-ben szentelték fel. Az 50 méteres templomtorony 1791-ben készült, hajót pedig a 19. században bővítették. 
Az épület belsejében lépve balra a Szent Rita-kápolna látható, jobb oldalt Ranics István apátplébános emlékköve áll. A szentély barokk márvány főoltárát gróf Grassalkovich Antal adományozta a gyülekezetnek, a felette lévő képet Kessler osztrák festő 1857-ben Bécsben festette.

Szent Flórián (2021)


A város plébániatemploma mellett, egy szoborfülkében áll Szent Flórián klasszicista stílusú szobra. 

A szentet római katonai öltözékben, baljában zászlóval, jobbjával égő házra vizet öntve ábrázolta Domenico Berti kőfaragó 1827-ben.

III. Béla (2021)


A bajai Szent Imre téren áll III. Béla méltóságteljes alakja egy szobor formájában. A szobor mögötti templom kicsinytett mását a kezében tartó királyt 1986-ban készítette Kő Pál, szobrászművész.

Bajai yacht-kikötő/ víziszínpad (2021)



A Sugovicán lévő Bajai yacht-kikötőben kapott helyet a páratlan szépségű víziszínpad, ahol nyaranta könnyűszenei koncerteket szoktak tartani.

Kagyló Kávézó (2021)


A Sugovica melletti sétányon áll egy elsőránézésre is s fura épület, amely egy hatalmas kagylót formáz.
Az érdekes épületben kapott helyet egy kávézó, ahol csapolt sör, koktélok, és ízesített limonádék várják vendégeket, és a kutyusokat is be lehet vinni.

Borbíró Ferenc-sétány (2021)

A Sugovica mellet haladó, a hídtól egészen kilátóig vezető sétány Baja legszebb kirándulóhelye.

A sétaút az egykori polgármester, Borbíró Ferenc nevét viseli, aki meghatározó szerepet töltöttbe a város életében. A korzó áthalad a közkedvelt Sugovica strandon, majd az ártér fái között érkezük meg rajta a Türr-kilátóhoz. A sétaút mentén olyan érdekes látnivaló kapott még helyet, mint a Bajai Víziszínpad vagy a kagylót mintázó kávézó.

Türr István-kilátó (2021)




Baján több építmény állít emléket a város híres szülöttjének, Türr Istvánnak. A város első kilátóját a Szabadságharcos halálának 30. évfordulóján adták át a nagyérdeműnek.

A Duna és a Sugovica összefolyásánál álló kilátó 1938-ban készült el és Miskolczy Ferenc és Nagy András alkották meg az impozáns épületet.

A szép kilátásnak helyet adó épület a Borbíró Ferenc-sétány felől közelíthető meg, a Sugovica mentén haladva.

Halászati Mini Skanzen (2021)

A Türr István-kilátó szomszédságában, a település egyik legrégebbi városrészében található a Halászati Mini Skanzen.

A bajai apró skanzent a helyi Hajómalom Egyesület hozta létre, hogy bemutassa az egykori halásztanyákban leggyakrabban használt halászati eszközöket, és a tanyasi élet egyéb tárgyait. Emellett kézműves foglalkozásokkal és a dunai gasztronómiai hagyományok felelevenítésével is várják az ide érkezőket.

Nepomuki Szent János-kápolna (2021)


Baja legszebb kápolnája a Duna szomszédságában található, a település egyik kisebb kerületében.
A Nepomuki Szent Jánosról elnevezett városrészt egykoron vízimolnárok, hajóácsok, és facsiszárok lakták, akik munkájukkal nagy szerepet vállaltak Baja iparosodásában. Az itt élő emberek először egy haranglábat, majd vesszőből és sárból készült apró templomot emeltek a Szentnek. A ma is látható huszártornyos téglaépületet 1876-ban készítette a Bajai Molnáripari Társulat, elődje helyén. A templomalapító okmánya ma is ott lóg a kápolna falán bekeretezve.
A kápolna belsejében eredetileg Lotz Károly festménye volt látható az oltár felett, napjainkban azonban Szentgyörgyváry Mária Palládia rajztanár által készítette Szent Jánost ábrázoló festmény díszíti.

Nepomuki Szent János (2021)


Baja egyik városrészében, Szentjánoson található a vízen járok védőszentjének barokk kőszobra. 

A Szent János-kápolna előtt magas talapzaton álló homokkő szobor 1855-ben készült, amely korhű, csipkés, fehér miseruhában ábrázolja a szentet.

Sugovica (2021)



Baja városának egyik meghatározó tájképi eleme a Sugovica, a csendesen folydogáló vízisportolásra is kiválóan alkalmas, de a folyó szabadstrandja a helyiek és a turisták kedvelt nyári fürdőhelye is.

A Sugovica, más néven Kamarás-Duna a Duna egyik mellékága, amely Baja belvárosát színesíti. Az egyik legenda szerint a folyóág egy gazdag vízimolnár Súgó Vica nevű lányáról kapta a nevét. De valószínűbb, hogy a szláv „sugava voda” (romlott, piszkos víz) után ragadt rá, mivel összeköttetésbe van Dunával ezért minden szemét és korhadék átvonult rajta.

Napjainkban a Sugovica a város lakói és turisták számára nyújt számos szabadidős lehetőséget, a partján lévő sétányokon pedig kellemes sétákat is tehetünk.

Gábor Áron-ágyú (2021)


Egy Gábor Áron-féle ágyú másolata áll a Sugovica partján, amely az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik eseményének állít emléket. Ugyanis 1849. május 6-án hajnalban a Herkules gőzhajó a város elfoglalására érkezett meg a Sugovicára. De Baja soknemzetiségű lakossága a városuk védelmére kelt és visszaverte a császáriakat. Ennek a csatának emlékére készült el az ágyú másolat Prokk József műhelyében 2015-ben.

Túra: Magyar Szent Család Zarándoklat (2021)

Legyen áldás az úton, amit ma kezdesz el,
Öröm kísérjen végig, amíg úton leszel.
Legyen boldog életed, és mindig az övé.
Szívünkből szeretünk, imában kísérünk,
Életed célja felé. ”

(keresztény ének)

Áhítat

























forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Lakitelek, Népfőiskola - Lakiteleki Jézus Szíve-templom - Lakiteleki templomrom - Világoshegyi iskola - Nyárjasi erdészház - Nyárlőrinci templomrom - Szent Lőrinc templom - Szentkirály, Millenniumi park - Szent István templom - temetőReformátus templom - Lakitelek, Népfőiskola


Táv és szintemelkedés:

32 km/ 111 m




Télapósegédek járják a határt


Fakereszt (2021)


A szentkirályi temetőben egy különleges kereszt látható, amely tipusa Ausztria hegyvidékein gyakori.
A rombuszformájú fakeretes feszületet valószínűleg valamelyik német származású helyi lakó állíttatta.

Szent Lőrinc templom (2021)


A település nevezetessége a Sugár úton álló katolikus templom, amely 1924-1938 között épült fel jobbára eklektikus stílusban. 

Az épület belsejében látható oltárkép a templom védőszentjét, Szent Lőrincet ábrázolja. De Nyárlőrinc templomának is van ereklyéje a többi környékbeli templomhoz hasonlóan a Szent Családtól, ugyanis Boldog Gizella királyné csontjának egy darabját őrzik itt. A szentereklye a hajó jobb oldalán, a mozaikfestmény közepén kapott helyet egy vitrinben.