Szent Bernát templomrom (2025)

Piran Szent Bernát-negyedben található egy ferences kolostor templomának maradványai, amely a harangtoronyból és a szentélyből áll. A Szent Bernardina kolostort és templomot 1452-ben alapította Kapisztrán János, aki kivételes szónoki képességeiről volt híres. A gótikus templom ekkoriban márványoltárokkal és értékes festményekkel díszítve. A kolostort 1806-ban bezárták, majd 1830-ban az osztrák császári hadsereg erődítménnyé alakította át az öböl védelmére. A következő évszázadra a fennmaradt építmény romossá vált, az értékes műalkotások pedig elvesztek vagy áthelyezték őket.

Kisboldogasszony római katolikus templom és kolostor (2023)

A homokkomáromi Kisboldogasszony-templom és kolostor napjainkban a Dunántúl egyik legjelentősebb zarándok központja. A kegytemplom és a körülötte található szobrok, keresztek pedig barokk építészeti szempontból is jelentősek.

Homokkomáromban már 1360-tól éltek pálos rendi szerzetesek, akik kolostor és templomot építettek ez idő tájt. A török megszállás alatt pálosok itteni virágzó zárdájuk és templomuk is teljesen elpusztult. A mai templomot 1703 és 1744 között építette a vidék kegyura, gróf Batthyány Lajos a ferences rend számára. 1722-ben az építkezéskor került elő az a kegykép, amely a kis Jézust tartó Máriát ábrázolja. A 17. századból származó képet csodatevő képként is tisztelik, ugyanis hihetetlen gyógyulások történtek tőle már az évszádok alatt.

A templom őriz még egy szentereklyét is, ugyanis Szent Félix gyermekszent ereklyéjét XIV. Benedek pápa ajándékozta Homokkomáromnak.

1990-ben a Nyolc Boldogság Közösség érkezett a kolostorba, akik újra életet vittek a búcsújáróhelybe, és további épülettel is gyarapították a műemlékegyüttest.

Ferences romkert (2023)

Az Epreskert utcában álló egykori templomot és a hozzátartozó kolostort vélhetően Maróti János vagy Maróti László építtette, akik a pápától engedélyt kapott rá, hogy kolostort emeljen Gyulán. 

A Boldogságos Szűz tiszteletére emelet templom 1420 körül készülhetett el és 1566-ig működött, ekkor a barátok a török támadástól tartva elmenekültek.

1931-ben Implom József gyulai múzeumigazgató végzet ásatást a területen, amely nyomán kerültek felszínre az egykori templom és kolostor romjai. Néhány éve pedig egy archeológiai kutatás során megerősítés nyert, hogy ferences templom alatt a magyar történelem két olyan neves személye nyugszik, mint Corvin János lánya Erzsébet és felesége Beatrix.

Törökzugi templomrom (2023)

Valószínűleg már az Árpád-kor végén állott Gyulamonostora a Körös mentén. Az uradalmat birtokló Maróthy János idejében érkeztek Gyulára a Ferences rendi szerzetesek, és ők építhették törökzugi plébániatemplomot a 13-14. század környékén román stílusban. Később ezt az épületet lebontották, és egy nagyobb gótikus stílusú templomot emeltek a helyére. Ebben az építési periódusában az ország legjelentősebb egyházi épületei közé tartozott a gyulai templom.

A törökzugi templom alapfalait 1979-ben tárták fel, és jelenleg csak az alap egyrészének nyomvonala látható a gyulai lakó telepen.

Nepomuki Szent János római katolikus templom (2022)

A mesztegnyői templom a Hunyady család kegyúri templomaként épült fel 1750-56 között barokk stílusban.

A Nepomuki Szent Jánost védőszentjéül fogadó istenház építésében közreműködtek a gróf által behívott ferences szerzetesek. A barátok a templomot és a kolostort csak 1788-ig használhatták, mert az uralkodó feloszlatta a szerzetesrendeket. 1872-ben a Hunyadyak a Szent Vince rend apácáit telepítették a faluba, akik a település oktatási és leánynevelési feladatait látták el.

A templombelsőt Dorffmeister István freskói díszítik, de különösen értékes a főoltár barokk képe is.

Havas Boldogasszony római katolikus templom és kolostor (2022)

A Szeged található alsóvárosi ferences templom és kolostor a Pannonhalmi Bencés Főapátság után Magyarország második legrégibb ilyen jellegű épületegyüttese.

A hagyomány szerint az alsóvárosi templomot Mátyás király építtette, erre enged következtetni, hogy a király 1465-ben országgyűlést tartott a templom kertjében és a ferenceseknek adta palástját, melyből később miseruha lett

A mostani templom elődje egy Árpád-kori román stílusú ispotálytemplom volt, amelynek a Szent Péter volt a védőszentje. E templom falainak felhasználásával épült a 14. század közepén a maival nagyjából megegyező háromhajós csarnoktemplom és a torony. Az építkezések befejeztével, 1509-ben szentelték fel a templomot a – római Santa Maria Maggiore nyomán – Havas Boldogasszony tiszteletére.

A török hódoltság alatt nem volt könnyű a templom és a környékbeli keresztények élete. A viszontagságok ellenére az alsóvárosi templom volt a török birodalom legszebb keresztény temploma egy 17. századi feljegyzés szerint. Ekkori időkhöz kapcsolódik a rend egy legendája, miszerint az oszmánok elöl menekülő szerzetesek a Csöpörke-tóba rejtették a Segítő Boldogasszony főoltárképet és csaknem száz esztendeig rejtőzködött itt, még rá nem találtak.

A rendszerváltás után újjáalakult rend napjainkban is lakja az épületet, sőt egy látogatóközpontos is kialakítottak a 1713–1772 között készült barokk épületben. A csak vezetéssel látogatható kolostor külső udvarban egy gyógynövénykertben található, ahol megismerkedhetünk az itt termesztett növényekkel. A szerzetesrend rendszeres szervez hagyományőrző foglalkozásokat is a szegedi családok számára. A kolostor és a templom közötti kerengőn kicsiny kőtár várja a látogatókat. Az emeleti részen pedig egy kincstár található, amelynek egyik különlegessége Marchiai Szent Jakab 15. századból való széke.

A sekrestye kétszintes főoltára a leghangsúlyosabb kora barokk jegyeket magán hordozó hazai alkotás. Szobrai a Máriának behódoló szentek udvarképét ábrázolják. Az alsó sorban balról jobbra Szent Gellért püspök, Szent László és Szent István királyok, valamint Szent Adalbert püspök van. Fölöttük Szent József, Szent Antal, Szent Rókus, Szent János, Szent Ferenc, Szent Imre.

Ball felöl a bejáratnál található a templom második leghíresebb oltárképe, a Fekete Mária. Morvai András alkotása egy másolat másolata, az eredeti képet Nagy Lajos király küldte 1382-ben Czestochwaba, hogy Hedvig leányának az új hazájában lelki támasza legyen. Az idők folyamán sajnos a kép elsötétült és kultusza is alábbhagyott. 1924-ben Juhász Gyulát is megihlette és azonos című versével rótta le a tiszteletét az alkotás előtt.

Székelytámadt vár (2022)

A régi olasz bástyákkal szegélyezett Székelytámadt várat vagy más néven Csonkavárat reneszánsz stílusban építették az egykori székelyudvarhelyi kolostor felhasználásával.

forrás: hrmuzeum.ro

A jelenleg romos állapotban lévő vár valószínűleg a 15. század végén, a volt ferences és domonkos rendházak helyén, annak köveiből épült fel. Az itt élő székelyek a várépítés ellen hevesen tiltakozni kezdtek, ezért II. Ulászló Báthory István vajdától elvette az épületet, és visszaadta a szerzeteseknek. János Zsigmond fejedelem azonban 1561-65 között leverte a székelyek és megerősített az erődöt, amely ekkor nyerte el mai formáját. A Szatmári-békét követően a várfalak egyrészét visszabontották, ezért kapta a mai, Csonkavár nevet.

Végül a Habsburg birodalom idején, 1706-ban az utolsó kuruc vezér, Pekry Lőrinc leromboltatta a várat. 1852-ben a város megvásárolta a romos erődöt és az épületek felhasználásával megépítette a ma is álló neoklasszicista stílusú Állami Főreáliskolát, amely tervezője Meiner Károly budapesti műépítész volt.

 

Szent Péter és Pál apostolok római katolikus templom (2022)

A székelyudvarhelyi ferences templom építési munkálatai 1730-ban kezdődtek Johann Conrad von Weiss tervei alapján. A korábbi kápolna helyére emelt barokk stílusú épületet az 1780-as évekig fokozatosan bővítették, és melléje egy kolostor is készült. A rend az elmúlt 245 éven át a város lelki fejlődését szolgálta. 1951. augusztus 20. éjszakáján azonban a ferenceseket elhurcolták, akik csak 2000-ben állhattak vissza szolgálatukba.

A ferences templom belsejének főoltárát a két főapostol, Szent Péter és Szent Pál életnagyságú szobra díszíti. Ezenkívül Szent István Király a párnára fektetett szent koronával és Szent László király bárdot tartva látható a központi fülkében álló Mária-szobor két oldalán.

Ferences rendház (2021)

A Ferenc-rendi szerzetesek Baja felszabadulását követően, 1687-ben érkeztek a városba. Első rendházuk 1708-ig élte fénykorát, ugyanis a kurucok ekkor pusztították.

A mai rendház építése 1722-ben kezdődött el eredetileg későbarokk stílusban, de az épületet többször átalakították. A ferencesek már a kezdetektől a bajai ifjúság nevelésével és oktatásával foglalkoztak. A mai III. Béla Gimnázium elődjében eleinte elemi oktatást folyt, majd 1757-től az úgynevezett kisgimnázium lett a bajai szellemi oktatatás központja. Martinovics Ignác természettudós, a magyar jakobinus mozgalom vezéralakja 1773-tól 1774-ig a kolostor falai közt vendégeskedett.

A rend feloszlatását követően a kolostort lezárták, és 1952-ben államosították, majd szolgálait lakásokat alakítottak ki benne. Az üresen álló épületet 1989-ben kapta vissza a plébánia, ezt követően megkezdődtek a helyreállítási munkálatok, a tervek szerint a refektóriumot, az oratóriumot, és könyvtárat újítják majd fel.

Ferences kolostor- és templomrom (2021)

Budapesten, a Margitsziget közepén áll az egykori ferences kolostor és templomának romja. A hatalmas fákkal körül vett ligetben nem csak a gótikus templomhomlokzat és oldalfal látható, hanem a kolostori temető és a temetőkápolna maradványai megbújnak az árnyasban.

A Nyulak szigetén (ma Margit-sziget) az egykori ferences kolostort IV. Béla alapította, és lányának Margitnak szánta. Az épülethez egy nagyobb gótikus templom is kapcsolódott, amelyet Szent Klára tiszteletére szentelték fel. 

1796-ban kolostor romjainak nagy részét beépítették a készülő nádori villába, így tulajdonképpen akaratlanul konzerválták a romokat. A későbbi szállót 1945 után lebontották, és ekkor tárultak fel a kolostor régebbi részei.

Szent Anna római katolikus templom (2021)

Dunaföldvár belvárosában, a vár szomszédságában áll a Szent Anna templom, amelyet Ferences Plébániatemplomnak, és Barátok Templomának is szoktak nevezni.

A barokk templomot 1736-ban kezdték el építeni a Dunaföldvárra érkező ferencesek, amely végül az 1780-ra készült el. A templom valószínűsíthetően egy középkori bencés apátság alapjaira épült, ezt a tényt a történészek még napjainkban is próbálnak bizonyítani.

A templom főoltárképe Szent Annát ábrázolja, a berendezése pedig jórészt az itteni szerzetesek munkái.

Ferenc-rendi halottak síremléke (2021)

Szegen az Alsóvárosi temetőben látható a Ferencrend halottainak emléket állító szobor.

A síremlék Bicskei Karle István alkotása, és 1940-ben készült el.

Angyalos Boldogasszony római katolikus templom (2019)

A nyírbátori minorita templomot és a kolostort is Báthory István építette, szintén a kenyérmezei győztes csata után. Valószínűleg a töröktől szerzett zsákmányból tehette meg, hogy két templom emeltetett ugyan abban az évszádban. 

1480 körül emelt késő gótikus kolostortemplomot az erdélyi vajda a ferenceseknek adományozta. A Rómához hű maradt szerzetesek 1587-ig lakták az épületet, amelyet ez idő tájt feldúltak, a kriptákat kirabolták, a csontokat szétszórták, az épületeket felgyújtották. A templom ezt követően 130 évig romokban állt, senki se használta. 1717-ben Erdődy Gábor egri püspök oda adta a romos telket a minorita rendnek, akik Kelemen Didák tartományfőnök irányításával, 1717-1725 között felépítették a mai gótikus-barokk templomot.

 

A templomban található oltárok és a szószék, mind a hazai barokk fafaragás legszebb darabjai. A késő gótika hagyományit követő Passió- vagy Krucsay-oltáron például Jézus szenvedéstörténetéből láthatunk tíz jelenetet, harminc gótikus stílusú szoborral. De nagyon szép barokk munka az 1751-ben készült Szent Anna és Pietá-oltár is. A szentélyben található oltárképen pedig Assisi Szent Ferenc látható.

Nagyboldogasszony római katolikus templom és kolostor (2019)

A vasútállomás szomszédságában, a hajdan Róka-városnak nevezett negyedben található a barokk stílusú, impozáns ferences templom és rendház.

A 18. század elején több bolgár család és szerzetes érkezett Dévára ők alapították meg a helyi Ferences Rendházat. 1714-ben kapott templomépítési engedélyt a közösség, ekkor épült meg a ma is látható templom és elemi iskola (schola trivialis) is.

1948-ig tartott a rend romániai aranykora, ekkor ugyan is az épületet államosították és a szerzeteseket elűzték. Az 1970-es árvíz teljesen tönkretette az épületet. 1992-ben költözött be a kolostorba Böjte Csaba testvér által létrehozott Dévai Szent Ferenc Alapítvány és a magyar tannyelvű Dévai Római Katolikus Líceum.

Ferences kolostor (Kodály Zoltán Intézet) (2018)

A ferences szerzeteseket 1644-ben általános paphiány miatt hívta Kecskemétre a katolikus egyházközség. A „Barátok templomához” kapcsolódó rendházat 1700–1736 között építették több szakaszban.

A kolostor 1949-ig működött, utána irodaházként használták. Az épületben 1975 óta Kodály Zoltán zenepedagógiai módszereit továbbfejlesztő és oktató intézet működik, melynek folyosóján a névadó zeneszerző életútját bemutató kiállítás tekinthető meg.

Szent Miklós római katolikus templom (2018)

Kecskemét első templomát a 13-14 század fordulóján építették gótikus stílusban, majd több ütemben bővítették. A reformáció kezdetén a katolikus és a református felekezet felváltva tartott Istentiszteletet a templomban. 1647-től a ferences szerzetesek vették birtokba az épületet, ekkor kapta a Barátok temploma nevet. A rend helyi virágzása idején meghosszabbították a szentélyt és a hajót, valamint hozzá építették a Szt. Anna kápolnát. Az 1678-as nagy tűzvész során a fatornya leégett, ezt a későbbiekben kőből építették újjá. A barokkosítás hulláma nem kerülte el eme építményt sem, ugyan is 1777-84 között felújításon esett át, majd copf tornyát 1799-ben magasították meg.

Kecskemét legrégebbi építészeti emlékének szentélyét úgy építették meg, hogy a templom védőszentjének a napján (Szent Miklós) a nap sugarai fényárba borítsák az oltárt. A gótikus átépítésnek több ma is látható nyomát fedezhetjük fel, például ilyen az épület bejárata előtti kálvária és a támpillérek.

Sarlós Boldogasszony római katolikus templom (2016)

Az első vallási épület 1148-ban II. Géza király emeltette az akkor már itt álló Mária-szobor fölé. A tatárjárás majd a török dúlás megviselte a ferencesek által birtokolt épületek, csak a reformáció visszaszorítása után kapták vissza templomukat. A mai Sarlós Boldogasszonynak szentelt barokk templomot 1742-ben építették, Batthyány Kázmér gróf, horvát bán adományából a korábbi építmények felhasználásával.

A török dúláskor a kegyszobrot Eszékre szállították, amely ma is az ottani ferences templomban látható. 1713-ban Nesselrode Ferenc Vilmos pécsi megyéspüspök adományoz új kegyszobrot a kegyhelynek, ez ma is ott látható a főoltár trónusán.

A 17. század második felében a környékben felerősödtek a Mária-jelenések, azért 1805-ben kegytemplommá nyilvánították a katedrálist, és ebből kifolyólag búcsú-kiváltságok is kapott Gyűd. 2008-ban pedig XVI. Benedek pápa basilica minor címet adományozott a kegytemplomnak.

Szent József római katolikus templom (2014)

A Salgótarjánba betelepült szerzetesek templomukat Szontagh Pál tervei alapján modern stílusban emelték az Acélgyári település részen. Az 1936-os felszentelésekor a munkás Szent József titulust kapta a robusztus építmény. A rend feloszlatása után iskolaként működöt tovább a rendház épülete. 

A templom belső terei jóval színesebbek, mint azt a külső kinézet alapján gondolnánk.

Nagyboldogasszony római katolikus templom (2013)

A kéttornyos, egyhajós barokk templom az ismert olasz építész, Govanni Battista Carlone tervei szerint 1736-1755 között épült. 

A „Barátok temploma” néven is ismert épület szentélye a magyar barokk templomok közül az egyik legszebb és legnagyobb oltár-architektúrával rendelkezik. A szentély nyugati oldalához ugyancsak műemlék kolostorépület csatlakozik, amelyben ferences rendház működött.