Ferences romkert (2023)

Az Epreskert utcában álló egykori templomot és a hozzátartozó kolostort vélhetően Maróti János vagy Maróti László építtette, akik a pápától engedélyt kapott rá, hogy kolostort emeljen Gyulán. 

A Boldogságos Szűz tiszteletére emelet templom 1420 körül készülhetett el és 1566-ig működött, ekkor a barátok a török támadástól tartva elmenekültek.

1931-ben Implom József gyulai múzeumigazgató végzet ásatást a területen, amely nyomán kerültek felszínre az egykori templom és kolostor romjai. Néhány éve pedig egy archeológiai kutatás során megerősítés nyert, hogy ferences templom alatt a magyar történelem két olyan neves személye nyugszik, mint Corvin János lánya Erzsébet és felesége Beatrix.

Templom- és monostorrom emlékhely (2023)

A délvidéki monostort a Becsegergely nemzetségbeli Both bihar-megyei ispán építette 1192-93-ban birtokán.

A kolostort és templomot 1241-ben a tatárok dúlták fel. 1345-ben ágostonrendi szerzetesek érkeztek ide, akik helyreállították a romokat, és a kolostortemplomot a „Boldogságos Szűzről” nevezték el. 1514-ben Dózsa délvidéki seregei és szerb despota csapatok dúlták fel a kolostort és környékét. A lázadás leverése után a kolostor újjáépül, gótikus stílusban. A monostort körül lévő falu a török hódoltság idején megint elnéptelenedett, és katolikus szerzetesek végleg elhagyták a kolostort.

1761-ban a pusztulásnak indul romokat Grassalkovich gróf kívánságára lőporral felrobbantották, és a felhasználható anyagából felépítették a községben álló mai templomot. A kolostortemplom egy szépen faragott köve új templom sekrestyéjébe, míg néhány ablakkerete a templomtorony portáljába lett beépítve. Bát monostorának és háromhajós templomának helyét ma már csak egy kis kápolna jelzi a délvidéki pusztában.

Romkert (2022)

A cikádori, vagy más néven széki ciszterci apátság templomának egykori alapjait bemutató romkert Bátaszék egyik kiemelkedő fontosságú látványossága, emellett fontos történelmi emlékhely is.

A Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt ciszterci apátságot 1142-ben alapította II. Géza király a Duna folyó közelében. A mocsaras, lápos területen emelt monostorra hamar ráragadt Szék név, majd később a Cikádor helynév, amely a Székudvar torzított formája volt. Az itteni monostor virágzását is a tatárjárás árnyékolta be, a dúlás után csak a monostor bizonyos részét sikerült helyreállítani. A 14. századtól azonban a bírtok lassú hanyatlásának indult, és 1478 körül egyesítették a szomszédos bencés apátsággal. 

A mohácsi csatát követően I. Ferdinánd király egy palánkot emeltetett monostor köré, amelyet Ibrahim török pasa 1529-es ostroma után elpusztított. A 150 évig itt állomásozó törökök újjáépítették palánkvárat, mecset és kaszárnyát alakítottak ki benne, sőt még egy minaretet is építettek ide. A török kiűzését követően szerb és németek érkeztek a településre, az utóbbiak a megmaradt középkori romtemplom szentélyét használták misézésre. A 19. század második felére a toldozott-foltozott épület veszélyessé vált, ezért új templom építésébe kezdtek.

Gúti templomrom (2019)

Nyíradony határában, a Gúti erdőben, áll egy a 13. században épült román stílusú templom maradványa. 

Az egykori egyhajós, sekrestyével ellátott templom Belső-Gúton épült fel az Árpád-korban a Gutkeled nemzetség, Boldogságos Szűz tiszteletére felszentelt monostora ékköveként. A törököket segítő tatár hordák 1594-ben végigrabolták a környéket, és ezután a monostor elnéptelenedett.

A templomrom a kellemes, erdős-ligetes környezetben található, kiváló kirándulási célpont.