Szentkereszti pálos kolostor romjai (2023)

Pilisszentkereszt határában, a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik védett erdőjében található a II. Béla által alapított itteni ciszterci kolostor romjai.

A Pilis keleti lejtőjén egykoron egy háromhajós, négyszögletű szentéllyel rendelkező templom állt, amelyet Szűz Mária tiszteletére szenteltek fel. A virágzó rendet a tatárjárás kezdte felmorzsolni, majd a török pusztítás döntötte romba. Később egy feltárás során ezen falak közt rekonstruálták Gertrúdis, II. András király feleségének sírhelyét. A királyné tragikus történetét Katona József „Bánk bán” című darabból ismerhetjük meg.

Romkert (2022)

A cikádori, vagy más néven széki ciszterci apátság templomának egykori alapjait bemutató romkert Bátaszék egyik kiemelkedő fontosságú látványossága, emellett fontos történelmi emlékhely is.

A Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt ciszterci apátságot 1142-ben alapította II. Géza király a Duna folyó közelében. A mocsaras, lápos területen emelt monostorra hamar ráragadt Szék név, majd később a Cikádor helynév, amely a Székudvar torzított formája volt. Az itteni monostor virágzását is a tatárjárás árnyékolta be, a dúlás után csak a monostor bizonyos részét sikerült helyreállítani. A 14. századtól azonban a bírtok lassú hanyatlásának indult, és 1478 körül egyesítették a szomszédos bencés apátsággal. 

A mohácsi csatát követően I. Ferdinánd király egy palánkot emeltetett monostor köré, amelyet Ibrahim török pasa 1529-es ostroma után elpusztított. A 150 évig itt állomásozó törökök újjáépítették palánkvárat, mecset és kaszárnyát alakítottak ki benne, sőt még egy minaretet is építettek ide. A török kiűzését követően szerb és németek érkeztek a településre, az utóbbiak a megmaradt középkori romtemplom szentélyét használták misézésre. A 19. század második felére a toldozott-foltozott épület veszélyessé vált, ezért új templom építésébe kezdtek.

Zirci Ciszterci Apátság (2020)

A zirci ciszterci apátság a ciszterci rend magyarországi központja, amely napjainkban is az egykori hagyományokat követve és megőrizve él tovább. A rend napjainkban egy látogatóközpontot működtet, ehhez a gyönyörű tájképi és műemléki környezethez tartozik a templom, a könyvtár és arborétum is.

A középkori zirci ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben, az ezt követő évtizedekben épült a román stílus templom és a monostor is. A apátság virágkorát az Árpád-házi királyok uralkodása alatt élte, mongolok támadását még valahogy átvészelte, de a pestisjárvány mély sebeket ejtett a renden. Ezt a hanyatlást Mátyás se tudta megakadályozni, a török hordák előretöréskor már Zirc üresen állt. Az apátság könyv- és levéltára megsemmisült, és az épületek pedig pusztulásnak indultak. 

A 18. században a Sziléziából szerzetesek érkeztek Zircre, új monostor és templom építettek. Sajnos a régi épületeket magába kebelezte a barokk küllem, és az eredeti építményekből csak egy pillér alsó szakaszát hagyták meg, amely napjainkban az apátságon kívül látható és Szent Imre szobra áll rajta.

Nagyboldogasszony római katolikus templom (2020)

Zircen található Magyarország egyik legszebb barokk építménye az apátsági templom, amely 1732-1752 között építették a ciszterci szerzetesek az egykori kolostoruk romjaiból. A rend alapításának nyolcszázadik évfordulóján pedig basilica minor rangot kapott a jelentős műemlék.

A templom belsejében egy különlegesen szép, országosan is kiemelkedő jelentőségű, barokk stílusú oltárépítmény látható, emellett a szentély több freskóját híres Franz Anton Maulbertsch és Wagenmeister készítették.

Nagyboldogasszony római katolikus templom és kolostor (2018)

A Bél-kő alatt megbúvó apátsági templom és kolostorfal maradványok nemzetközileg is elismert műemléki és történeti nevezetességek. 

Bél-háromkút monostori temploma 1232-ben épült román stílusban, védőszentjeként pedig a Nagyboldogasszonyt tartják számon. A templomhoz tartozó kolostort már jóval korábban itt állott és azért alapították ciszterciek, hogy a környékre telepített kunokat és besenyőket keresztény hitre térítsék. A török hódoltság alatt megrongálódott műemléket a rendbehozatala gróf Erdődy Gábor püspöknek köszönhető, hiszen ő volt aki az 17000-as években hozzá látott munkához. A 14-15. században gótikus stílusban átépíttet templomon jó elkülönül a tatárjárás előtti és utáni építkezés finomsága. 

A templom külön nyitvatartási időben látogatható a romok pedig bármikor megtekinthetőek.

Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma (2016)

A Pécs főterén álló gimnáziumot a ciszterci rend működteti napjainkban is és a dél-dunántúli régió egyik elit iskolájának számít.

Az épület első peridusát a 1716 és 1726 között építették a jezsuiták, a Kórház téri török temető sírköveinek felhasználásával. Az iskola több ízben átalakult, volt bölcsészeti akadémia, kórház, sőt kaszárnyaként is működött. A műemlék épület lépcsőházban látható freskók Gebauer Ernő művei és az első pécsi egyetem alapítását és felépítését ábrázolják.

Az épület előtti kis parkban áll Leonardo da Vinci fehér márvány mellszobra, amely Baksa Soós György alkotása 1958-ból.

Szent Bernát római katolikus templom (2013)

A jezsuita rendház egri temploma 1731-1736 között épült Giovanni Battista Carlone tervei alapján. A klasszicista stílusú templom ikertornya csak később, 1740-re készült el. 1773-ban jezsuita rendet feloszlatták, s a ciszterciek kapták meg rendházat és templomot. De csak átmenetileg, mert 1787-ben a ciszterci rendet is megszüntették. 1800-ban a templom leégett és súlyosan megrongálódott. 1802-ben a ciszterciek visszakapták a templomot, akik a többi épülettel együtt rendbehozatták.

A templom belsejében látható hatalmas főoltár szobrait Johan Anton Kraus jászói szobrász faragta 1769-70-ben. De ugyanebben az időben festette ki Kracker János Lukács a templom boltozatait Borgia Szent Ferenc életét ábrázoló jelenetekkel. Az utóbbit az 1925-ös földrengés után Korény József egri festő javította ki.

Ciszterci templom oszlopfő szobrai (2013)

Szent József és Nepomuki Szent János

A Ciszterci templom előkertben kialakított kocsifelhajtó két bejáratánál ferdén elhelyezett kapuk pilléréin négy szobor áll: Gábor főangyal, Mihály főangyal, Szent József és Nepomuki Szent János. A barokk stílusú alkotások valószínűleg a templom első javításának idején, 1793-ban készültek.

Gábor főangyal és Mihály főangyal

Ciszterci kolostor és romkert (2012)

A Nyugat-Mátra lábánál elterülő Pásztó egyik legjelentősebb műemléke az egykori bencés monostor romja, amely  a 11. század végén épült. III. Béla 1190-ben a cisztercieknek adta az épületet, aki megnagyobbították és felvirágoztatták az itteni rendet. Monostor fejlődésnek indult, míg nem a császáriak 1551-ben felégették. A ma is látható barokk kolostor 1716 tájékán épült az Árpád-kori apátság köveinek felhasználásával. Az épület ma a Pásztói Helytörténeti Múzeumnak ad otthont, amelyben az Évmilliók emlékei Nógrádban című kiállítás és a város történetét bemutató tárlat kapot helyet.