Romkert (2022)

A cikádori, vagy más néven széki ciszterci apátság templomának egykori alapjait bemutató romkert Bátaszék egyik kiemelkedő fontosságú látványossága, emellett fontos történelmi emlékhely is.

A Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt ciszterci apátságot 1142-ben alapította II. Géza király a Duna folyó közelében. A mocsaras, lápos területen emelt monostorra hamar ráragadt Szék név, majd később a Cikádor helynév, amely a Székudvar torzított formája volt. Az itteni monostor virágzását is a tatárjárás árnyékolta be, a dúlás után csak a monostor bizonyos részét sikerült helyreállítani. A 14. századtól azonban a bírtok lassú hanyatlásának indult, és 1478 körül egyesítették a szomszédos bencés apátsággal. 

A mohácsi csatát követően I. Ferdinánd király egy palánkot emeltetett monostor köré, amelyet Ibrahim török pasa 1529-es ostroma után elpusztított. A 150 évig itt állomásozó törökök újjáépítették palánkvárat, mecset és kaszárnyát alakítottak ki benne, sőt még egy minaretet is építettek ide. A török kiűzését követően szerb és németek érkeztek a településre, az utóbbiak a megmaradt középkori romtemplom szentélyét használták misézésre. A 19. század második felére a toldozott-foltozott épület veszélyessé vált, ezért új templom építésébe kezdtek.

Szent Vendel (2022)

A bátaszéki nagytemplom előterében egy barokk Szent Vendel szobor látható, amelyet Mathias Wolf és felesége Elisabeth Makler állíttattak 1905-ben.

1948-as emlékmű (2022)

A bátaszéki templomkertben látható egy 1848-as szabadságharcnak emléket állító obeliszkre hasonlító alkotás. 

Az emlékmű 1948-ban készült a szabadságharc 100 éves évfordulójára, amely megemlékezik az 1441-es bátaszék-bátai csatáról is.

Nagyboldogasszony római katolikus templom (2022)

A Bátaszéken található Nagyboldogasszony Római Katolikus Plébániatemplom már a méreteivel is kiemelkedik a környék templomai közül. A város szimbólumának is számító épületet egy középkori monostortemplom helyén áll.

1842-ben döntöttek úgy a városvezetők, hogy a romos középkori templom helyére új istenházat építenek. Ehhez a terveket Hofhauser Antal budapesti műépítész készítette el. 1899. július 4-én kezdődött az építkezés. Végül 1902-re készült el a Nagyboldogasszony tiszteletére felszentel neogótikus templom.

A templom belsejében látható képeket Krikler József festőművész készítette, a többi díszítést Blaskovits Bátori Mihály végezte. A szobrokkal díszített főoltár pedig Leivisch Róbert szombathelyi oltárépítő műhelyében készült.

Magyarok Nagyasszonya (2022)

A Nagyboldogasszony-templom előtt, a kerítés felölé oldalon áll Szűz Mária 1930-ban készült szobra. A mészkőből készült, gyerek Jésut a karján tartó Mária Kondor Janó alkotása.

II. Géza (2022)

A Szentháromság tér legújabb éke a 2017-ben a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával felállított II. Géza szobor, amely Imre Péter, szekszárdi szobrász alkotása.

 A város életében meghatározó szerepet töltött be II. Géza, aki magyar királyként 1142-ben ciszterci szerzeteseket telepített le Bátaszéken.

Szentháromság-szobor (2022)

A templom előtti parkban áll a bátaszéki Szentháromság-szobor, amelyet 1794-ben emeltettek a helyi hívek. Az emlékmű valószínűleg egy pestis vagy más járvány idején készült fogadalomból.

A klasszicista stílusban készült oszlopon a Szentháromságon kívül Szűz Mária, Szent Sebestyén, Rókus, Rozália, Flórián, Vendel, Donát és Nepomuki Szent János szobrai láthatóak.

Bátaszéki molyhos tölgyek és a Szent Orrbán-kápolna (2018)

A híres bátaszéki öreg tölgyek az Orbán-hegyen, egy takaros kápolna szomszédságában állnak. A két molyhos tölgy 2015-ben elnyerte az „év fája” címet, sőt „Az év európai fája 2016-ben” titulus büszke tulajdonosai is.

A kápolna mellett álló mindkét tölgyfa a domboldalt egykor borító tölgyerdő utolsó hírmondói, melyeket Rákóczi-szabadságharcot követően szerb-horvát telepesek ültettek ide.

A tölgyek melletti kápolnát német betelepülők építtették 1754-ben, hogy hálát adjanak az 1738-as pestisjárvány túléléséért. A kápolna a barokk építészet egyik legszebb emléke. A dongaboltozatos, huszártornyos épület főoltárán Szent Orbán barokk képe látható pápai öltözetben, kezében pedig kék szőlőfürtöt tart.