Mária-oszlop (Szeplőtelen Fogantatás-szobor) (2026)

A Szabadság téren áll Gödöllő barokk örökségének egyik legszebb szabadtéri emléke a Mária-oszlop, amelyet Grassalkovich Antal emeltetett 1749-ben. A szoboregyüttes talapzatán még 4 szent szobra látható: Avilai Nagy Szent Teréz, Páduai Szent Antal, Szent Flórián és Szent Rókus.

Szent Rókus-kápolna (2026)

A belvárosi Szent Rókus-kápolna elődje 1738-ban épült a nagy pestisjárványt követően fogadalomból. Az épületet Szent Rókus, a járványok védőszentjének tiszteletére emelték közösen a ferencesek és a város lakói. 

A lélekharanggal rendelkező épületet 1773-ban a szerzetesek felújították, és deszkahajóval bővítették, ezután pedig istentiszteleteket is tartottak benne. A kápolnát Macskovics Titusz helyi építesz tervei szerint neoreneszánsz stílusban 1884-ben újjá építették. 

Az épület oltára felet ma egy ismeretlen festő szerény, a 18. században készült, Szent Rókust ábrázoló oltárkép látható.

Szent Rókus római katolikus templom (2023)

forrás: sulinet.hu

A Rókusiak a pestis járványtól való szabadulás emlékére 1739-ben a kápolnát építettek. A 18. század elejére ezt az épületet kinőtték ezért egy új egytornyos barokk templom felhúzására 1833-ban került sor amely a Szent Rókus templom nevet kapta. 

1879-es Szegedet pusztító ár az épület falait sem kímélte, ezért a lebontása mellett döntöttek. E templom mai utódja 1905-1909 között épült Aigner Sándor és Rainer Károly tervei alapján, jellemzően neogótikus stílusban. A hatalmas kéttornyú katedrális a Fogadalmi templom elkészültéig a Szegedre költöző Csanádi püspök székesegyháza is volt.

Belső termei is tetszetős kialakításúak, a két oldalsó szentélyében Szent Istvánnak és a Magyarok Nagyasszonyának szobra áll, a főoltár képe pedig Szent Rókus ábrázolja, aki éppen a pestises betegek között áll. 

Figyelemre méltó még a templom bejárata fölött látható virágot formázó üvegablak is.

Szentháromság-szobor (2023)

A katolikus templom előtti parkban áll az 1773-ban készült Szentháromság-oszlop. Az emlékmű a nagyvázsonyi nagy pestis-járvány után készült fogadalomból, építtetője gróf Zichy János és Neje Széchenyi Katalin volt. 

A Szentháromság-ábrázoláson felüli, párkányon álló szobrok pedig a Bűnbánó Szent Mária Magdolnát, Szent Rókust és Szent Sebestyét ábrázolják.

Szent Rókus és Szent Vendel (2023)

A vaskúti temetőben, a kápolna előtt két régi szobor látható, amelyet a községbe betelepülő német családok állíttattak. Az 1903-ban állított barokk szoborok Szent Vendelt és Szent Rókust ábrázolják.

Szent Rókus (2023)

A római katolikus templom közelében áll Szent Rókus barokk szobra, amelyet 1888-ban állított fel Karaszi Ágnes.

Szent Rókus temetőkápolna (2023)

A bajai Batthyány és Rókus utca találkozásánál, a Rókus temetőben áll a Szent Rókus-kápolna, amelyet fogadalomból emeltetett a pestistől megszabadulás emlékezetére a város.

Az 1739-es pestis járványt követően készült el a Szent Rókus tiszteletére felszentelt kápolna. A nem időtálló építőanyagból készült építmény fél évszázad alatt leromlott, ezért Harlikovics András javaslatára új kápolna építésébe kezdtek. Az új késő barokk építmény 1795-re, pont Szent Rókus napjára készült el. A kápolna homlokzati falfülkéiben Szent Sebestyén és Szent Rókus szobra áll, az árkád alatt pedig parasztrokokó stílusú piéta domborművet és a Mária-szobrot találunk.

A kápolna félkörös záródású szentélyében gazdagon díszített oltár áll, melyben Hanisch Mátyás által 1802-ben festett pestises szenteket ábrázoló főoltárkép látható.

Szentháromság-szobor (2022)

A templom előtti parkban áll a bátaszéki Szentháromság-szobor, amelyet 1794-ben emeltettek a helyi hívek. Az emlékmű valószínűleg egy pestis vagy más járvány idején készült fogadalomból.

A klasszicista stílusban készült oszlopon a Szentháromságon kívül Szűz Mária, Szent Sebestyén, Rókus, Rozália, Flórián, Vendel, Donát és Nepomuki Szent János szobrai láthatóak.

Szent Rókus (2021)

A mindszenti templom közelében a játszótér mellett áll egy talapzaton Szent Rókus barokk szobra, mellette egy kőkeresztet látható.

Mindszentet az 1880-as években több járvány is sújtotta, a mai iskola helyén korház állt akkoriban. A járvány végeztével, 1889-ben szobrot állítottak a betegek védőszentjének, Szent Rókusnak. A szobor mellé egy évvel később keresztet állítatott Nagy Antal és Szöri Klára.

A bekerített műemlékeket a Mindszenti Városvédő és Szépítő Egyesület újította fel 2018-ban.

Szent Rókus római katolikus templom (2019)

A Csongrád egyik legrégebbi épülete a belsővárosi Szent Rókus téren áll rejtőzködve, a Tisza parton sétálva csak ikonikus tornya látszik ki a fák közül.

 Belsőváros ikonikus templomának szentélyét még 1722-ben, a Szent Rókus tér 4. számú ház udvarán álló nádból készült kicsiny kápolna helyére emelték. A munkálatok kivitelezésére a korábbi földesúr, Schlik Lipót is adományozott, de a templom befejezése Károlyi Sándor gróf nevéhez kötődik. Az 1724-25 tájékán elkészült kis templomot Mária mennybevétele tiszteletére szentelték fel. 1738-ban az akkori plébános, Vintze Gergely javaslatára a pestis járvány megszűnését követően a Szent Rókus nevét kapta az szent hely. A barokk stílusú templomot többször átépítették, ezért keveredtek klasszicizáló elemek az összképbe. 1818-ban készült el az épület jellegzetes tornya, ugyanis korábban egy fából készült harangtorony állt a hajó mellett.

A templom belsejében található három, fából készült barokk oltár ritka művészettörténeti értéket képviselnek. A szentélyben található olajfestmény a 18. század elején készült, és Mária mennybevételét ábrázolja. A Szent Rókust ábrázoló főoltár- és a Szent Anna oltárkép Körrey György munkája, és 1869-ben készült. A templom mennyezeti freskóin halászokat, kubikosokat láthatunk, a legérdekesebb pedig a Szent Rókus-templomot ábrázolja, ahol Jézus az épület előtt találkozik a csongrádiakkal. Borsa Antal és Endrédy György festményei 1947-ben készültek.

Szentháromság-szobor (2018)

A Béla tér található Szentháromság-szobor Szekszárd legrégebbi alkotása. Az 1753-ban készült barokk, homokkő szobor a várost sújtó nagy pestisjárványra emlékeztet. A háromszög alakú talapzaton Szent Rókus, Szent Sebestyén és Tolentinói Szent Miklós szobra áll.

Szentháromság-szobor (2016)

A Pécs főterén álló szoborkompozíció eredetijét a pusztító pestisjárvány és annak áldozatainak emlékére állították 1714-ben. Később többször restaurálták és bővítették, míg nem elérte a mai gazdagon díszített formáját.

 Az emlékmű anyaga (könnyen piszkolódó mészkő) miatt a 20. század elején esett át egy nagyobb felújításon, napjainkba viszont virágokkal körbevéve díszeleg méltó helyén.