A Csongrád egyik legrégebbi épülete a belsővárosi Szent Rókus téren áll rejtőzködve, a Tisza parton sétálva csak ikonikus tornya látszik ki a fák közül.
Belsőváros ikonikus templomának szentélyét még 1722-ben, a Szent Rókus tér 4. számú ház udvarán álló nádból készült kicsiny kápolna helyére emelték. A munkálatok kivitelezésére a korábbi földesúr, Schlik Lipót is adományozott, de a templom befejezése Károlyi Sándor gróf nevéhez kötődik. Az 1724-25 tájékán elkészült kis templomot Mária mennybevétele tiszteletére szentelték fel. 1738-ban az akkori plébános, Vintze Gergely javaslatára a pestis járvány megszűnését követően a Szent Rókus nevét kapta az szent hely. A barokk stílusú templomot többször átépítették, ezért keveredtek klasszicizáló elemek az összképbe. 1818-ban készült el az épület jellegzetes tornya, ugyanis korábban egy fából készült harangtorony állt a hajó mellett.
A templom belsejében található három, fából készült barokk oltár ritka művészettörténeti értéket képviselnek. A szentélyben található olajfestmény a 18. század elején készült, és Mária mennybevételét ábrázolja. A Szent Rókust ábrázoló főoltár- és a Szent Anna oltárkép Körrey György munkája, és 1869-ben készült. A templom mennyezeti freskóin halászokat, kubikosokat láthatunk, a legérdekesebb pedig a Szent Rókus-templomot ábrázolja, ahol Jézus az épület előtt találkozik a csongrádiakkal. Borsa Antal és Endrédy György festményei 1947-ben készültek.
