A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Belsőváros. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Belsőváros. Összes bejegyzés megjelenítése

Nepomuki Szent János-kút (2025)


A csongrádi Szent János téren található a tér névadójának ivó kútja. A belsővárosi kútszobrot 1987-ben avatták fel, és a csongrádon született és jelenleg is ott élő Máté István szobrászművész alkotása. A Nepomuki Szent János-kút az eredetileg e helyen álló kisebb, dísztelenebb kút helyén került felállításra.

Belsőváros (2019)

 Csongrád már az Árpád-kortól lakott település volt, és az itt élő emberek többnyire halászattal foglalkoztak.

Ennek az ősi mesterségnek állít emléket a korhűen meghagyott és visszaállított Belsőváros. Az itt található településnyi műemléki védettségű épület mindegyike a 18-19 századi parasztház egyediségét viseli magán. Az idők során a Körös-torok miatt jelentős idegenforgalmi bázissá fejlődött a város, ezért az épületek közül több jelenleg vendégházként funkcionál vagy kézművesházzá alakult. A Tisza mellett pedig egy szépen kiépített bicikli úton lehet megközelíteni a skanzent.

Szent Rókus római katolikus templom (2019)

A Csongrád egyik legrégebbi épülete a belsővárosi Szent Rókus téren áll rejtőzködve, a Tisza parton sétálva csak ikonikus tornya látszik ki a fák közül.

 Belsőváros ikonikus templomának szentélyét még 1722-ben, a Szent Rókus tér 4. számú ház udvarán álló nádból készült kicsiny kápolna helyére emelték. A munkálatok kivitelezésére a korábbi földesúr, Schlik Lipót is adományozott, de a templom befejezése Károlyi Sándor gróf nevéhez kötődik. Az 1724-25 tájékán elkészült kis templomot Mária mennybevétele tiszteletére szentelték fel. 1738-ban az akkori plébános, Vintze Gergely javaslatára a pestis járvány megszűnését követően a Szent Rókus nevét kapta az szent hely. A barokk stílusú templomot többször átépítették, ezért keveredtek klasszicizáló elemek az összképbe. 1818-ban készült el az épület jellegzetes tornya, ugyanis korábban egy fából készült harangtorony állt a hajó mellett.


A templom belsejében található három, fából készült barokk oltár ritka művészettörténeti értéket képviselnek. A szentélyben található olajfestmény a 18. század elején készült, és Mária mennybevételét ábrázolja. A Szent Rókust ábrázoló főoltár- és a Szent Anna oltárkép Körrey György munkája, és 1869-ben készült. A templom mennyezeti freskóin halászokat, kubikosokat láthatunk, a legérdekesebb pedig a Szent Rókus-templomot ábrázolja, ahol Jézus az épület előtt találkozik a csongrádiakkal. Borsa Antal és Endrédy György festményei 1947-ben készültek.