Károlyi-kúria (2025)

Az Andrási utca 13. szám alatt található a Károlyi-kúria, amely az uradalmi időkben tiszttartói ház volt.

A Károlyi-család által 1802-ben építtetett urasági ház homlokzatán a kapu fölött megtalálható a timpanon, amely klasszicizmus egyik jellegzetessége. A Kopold Imre által tervezett ház udvar felőli oldalán pedig félköríves oszlopsorral ellátott, fehérre meszelt tornác fut körbe. A korábban egyházi célokat szolgáló épület ma kulturális intézmény, s különböző gyermek és ifjúsági programok, kézműves foglalkozások tartanak benne.

Felgyői felsőmajor (2024)

Felgyő település központja 1965-ig felsőmajor volt, ahol uradalmi lakásokban laktak az emberek. 1835-ben még Szent Istvánról elnevezett templom is állítottak majorba, de ezt 50 évvel a megépítése után lebontották az elnéptelenedés miatt.

Felgyői alsómajor (2024)

A mai Felgyő elődjét a török uralom után a gróf Károlyiak vették birtokba, akik majorokat építettek ide. Az uradalom központja ekkoriban a Felsőmajor volt, amelyet a felgyői Gazdasági Vasút kötött össze az Alsómajorral. Az utóbbiban az uradalmi szeszgyár, sertéstelep és istállók voltak kialakítva. A lóvasút innen további pályán csongrádi állomásig haladt, így lehetőség nyílt az uradalmi termények tovább szállítására.

Károlyi-Berchtold-kastély (2023)

Árpádhalom klasszicizáló, eklektikus stílusú kastélyát Gróf Károlyi Alajos lánya, Károlyi Ferdinanda építette 1897–1898 között. Az épületet az 1900-as évek közepén államosították, és iskolát alakítottak ki belőle. A kastély napjainkban is ezt a funkciót tölti be a település könyvtára és művelődési háza is itt kapott helyet.

A kastélyt egykoron egy 23 holdas erdő vette körbe, az árnyas egy-két faóriása most is áll az épület körül.

Gyümölcsoltó Boldogasszony római katolikus templom (2023)

A szentbékkállai római katolikus templomot gróf Eszterházy Károly egri püspök építtette 1790-1799 között, késő barokk stílusban. Az épület terveit egyes feltételezés szerint Fellner Jakab készítette. A templom belsejében látható oltárkép, az épület védőszentjét Gyümölcsoltó Boldogasszonyt ábrázolja, mellette Szent István és Szent Imre szobrai állnak. A templom különleges belső értéke még egy román korból való vöröskő szenteltvíztartó.

Szent Rókus római katolikus templom (2019)

A Csongrád egyik legrégebbi épülete a belsővárosi Szent Rókus téren áll rejtőzködve, a Tisza parton sétálva csak ikonikus tornya látszik ki a fák közül.

 Belsőváros ikonikus templomának szentélyét még 1722-ben, a Szent Rókus tér 4. számú ház udvarán álló nádból készült kicsiny kápolna helyére emelték. A munkálatok kivitelezésére a korábbi földesúr, Schlik Lipót is adományozott, de a templom befejezése Károlyi Sándor gróf nevéhez kötődik. Az 1724-25 tájékán elkészült kis templomot Mária mennybevétele tiszteletére szentelték fel. 1738-ban az akkori plébános, Vintze Gergely javaslatára a pestis járvány megszűnését követően a Szent Rókus nevét kapta az szent hely. A barokk stílusú templomot többször átépítették, ezért keveredtek klasszicizáló elemek az összképbe. 1818-ban készült el az épület jellegzetes tornya, ugyanis korábban egy fából készült harangtorony állt a hajó mellett.

A templom belsejében található három, fából készült barokk oltár ritka művészettörténeti értéket képviselnek. A szentélyben található olajfestmény a 18. század elején készült, és Mária mennybevételét ábrázolja. A Szent Rókust ábrázoló főoltár- és a Szent Anna oltárkép Körrey György munkája, és 1869-ben készült. A templom mennyezeti freskóin halászokat, kubikosokat láthatunk, a legérdekesebb pedig a Szent Rókus-templomot ábrázolja, ahol Jézus az épület előtt találkozik a csongrádiakkal. Borsa Antal és Endrédy György festményei 1947-ben készültek.

Nagyboldogasszony római katolikus templom (2019)

A csongrádi Nagyboldogasszony-templom 1762-től 1769-ig épült klasszicista és barokk stílusban. Elkészültének legjelentősebb támogatója a nagykárolyi gróf Károlyi család volt. Az ekkor még torony nélküli istenház a temető és Szent Rókus-kápolna helyére épült, és az építésében valószínűleg olasz mesterek is közreműködtek. Az igazán impozáns látványt nyújtó galériás tornyot - a tűzfigyelő karzattal - 1784-ben emelték a hajó elé.

A templom belsejében áll a fekete márvány alapú barokk főoltár, rajta fehér márványból készült tabernákulum, kétszárnyú, faragott, aranyozott faajtóval.  Az oltárkép 1917-ben készült, és Mária mennybevitelét ábrázolja, Tizianó a velencei Frári templomban látható Assunta képének másolata.

A hajó keleti oldalán áll a barokk Szent Anna oltár, amely a Szent Annát, Szent Joachimet és a gyermek Máriát ábrázolja, az olajfestmény Körrey György munkája 1867-ből. Szemben vele egy régebbi oltárépítmény áll, amely egykoron Mária-oltár volt. 1884-ben építtették át lourdesi oltárrá építettek át, egy Tirolban Delago József műtermében vásárolt lourdesi Mária-szobor fölhasználásával.

A fal melletti oltárfülkében Nepomuki Szent János barokk kőoltára látható, melyet Müller nevű művész festette 1892-ben. Az oldalkápolnák oltárképeit Piroska István festette, az egyik Máriát és a keresztről levett Jézust ábrázolja, a másikon pedig a Jézust a kereszten jeleníti meg.

A torony alatti keresztboltozat található a Kármelhegyi Boldogasszony kápolnája, amely fából készült oltár fölötti olajfestmény oltárkép a tisztítótűzben szenvedő lelkeket ábrázolja.