A Természet Háza, az a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának látogatóközpontja Kecskemét egyik külvárosában található. Az épületben megtekinthetjük a hazai természetvédelem történetét, a magyar nemzeti parkokat, a Duna-Tisza köze jellemző élőhelyeit és a múltbeli mesterségeket bemutató állandó kiállítások keretében. Ezen kívül még természetismereti szakkörök, csoportfoglalkozások, előadások és időszaki kiállítások is alkalmanként helyet kapnak a nemzeti park programfüzetében.
Ferences kolostor (Kodály Zoltán Intézet) (2018)
A ferences szerzeteseket 1644-ben általános paphiány miatt
hívta Kecskemétre a katolikus egyházközség. A „Barátok templomához” kapcsolódó
rendházat 1700–1736 között építették több szakaszban.
A kolostor 1949-ig működött, utána irodaházként használták. Az
épületben 1975 óta Kodály Zoltán zenepedagógiai módszereit továbbfejlesztő és
oktató intézet működik, melynek folyosóján a névadó zeneszerző életútját
bemutató kiállítás tekinthető meg.
Városháza (2018)
A kecskeméti városházát hazánk „szecesszió gyöngyszeme”-ként
is szokták emlegetni.
A műemléképülete a 19. század végén épült Lechner Ödön és
Pártos Gyula tervei alapján. Az épület méltóságteljesen illeszkedik város főterébe,
harangjátéka 1983 óta csendül fel minden órában. Az épület majolikával
díszített, csipkés homlokzata felvidéki reneszánsz kastélyokra emlékeztet.
Tudomány és Technika Háza (zsinagóga) (2018)
forrás. kecskemet.hu |
A város zsinagógája Zitterbarth János tervei alapján,1864 és 1868 között épült, mór-romantikus stílusban. A nagyméretű templom a kecskeméti városkép egyik jellegzetessége.
Az 1911-es nagy földrengés megrongálta az épületet, a hagymakupolája megdőlt, melyet Baumhorn Lipót irányításával állították helyre.
Jelenleg az épület konferenciaközpontként és kiállító teremként is funkcionál. A Tudomány és Technika Házaként működő épület különleges látnivalója a lépcsőházban elhelyezett tizenöt másolat Michelangelo szobrairól.
Cifrapalota (2018)
Kecskemét egyik jelképe, a Cifrapalota 1902-1903-ban épült
Márkus Géza tervei alapján. épült- A magyaros szecesszió jól harmonizál a
felvidéki pártázatos reneszánsszal bérpalota homlokzatán.
Az épület II. világháborút követően szakszervezeti
székházként működött, napjainkban pedig a Kecskeméti Katona József Múzeum
kiállítóhelye.
Magyar Naív Művészek Múzeuma (2018)
Kecskemét városközpontban található Magyar Naiv Művészek
Múzeuma, mely 1976-ban nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. A múzeum alapjait
a helyi naiv művész Moldován Domonkos fektette le az 1969-es népzenei
találkozón. A gyűjtemény egy műemléki védelem alatt álló, 18. századi alföldi
nemesi lakóházba került berendezésre
A ’naiv’ művész fogalom azokat az alkotókra jellemző, akik
rendszeres művészeti oktatásban nem részesültek, és AZ alkalmazott művészeti
stílusuk a kor jellemző irányzataitól független.
Szentháromság-szobor (2018)
A színház épülete előtt látható a város Szentháromság szobra,
amelyet 1739-40-ben, a pusztító pestisjárvány emlékére
emeltek, barokk stílusban. A közel három méteres obeliszk különlegessége, hogy összesen
13 szent szobrát foglalja magában.
A kompozíció 1786-ban megrongálódott, de Ficher Boldizsár irányítása alatt több részletét újrafaragták.
Katona József Színház (2018)
A dualizmus évtizede alatt színház építési láz vonult végig
az országon, ebből Kecskemét sem maradhatott ki. 1895–1896-ban épült fel a
város neobarokk, eklektikus stílusú teátruma, amelyet a bécsi Fellner és Helmer
cég tervezet. A millenniumi ünnepségek alatt nagy figyelmet kapott a kecskeméti
színház, hiszen avatóján Ferenc József és felesége Sissy királyné is rész vett.
Az épület főhomlokzatán két ablakfülkében látható Kisfaludy
Károly és Katona József szoborportréja. A színház felújítására legutóbb 1986-87-ben
volt.
Kálvária-szoborcsoport (2018)
A Ferences templom előtt kőből készült, kovácsoltvas ráccsal
elkerített Kálvária-szoborcsoport látható, amely a Tisztítótüzet ábrázolja. A szoboregyüttes
feltehetően 1790-ben készült, a feszület pedig 1943-ban került a dombormű fölé,
Imre Gábor alkotása. János apostol valamint a Fájdalmas Szűz alakjai a volt
Szentháromság temető ferences kriptájának kálváriájáról kerültek ide.
Református templom (2018)
Magyarországon, egyedülálló módon, csak a kecskeméti református gyülekezetnek sikerült a török megszállás alatt kőtemplom építtetnie. A ma is
látható vallási épületet 1680-1864 között emelték gótikus és későreneszánsz stílusban.
A 18. század végén kéthajóssá bővítették, a tornyát barokk stílusban
magasították meg. A templom a copfstílusú kapuzatok
kialakításával nyerte el mai formáját. Az
épülethez reneszánsz jellegű bazársor kapcsolódik.
Szentháromság konstantinápolyi ortodox templom és múzeum (2018)
A 18. század végén határozták el, hogy templomot építenek,
melynek terveit Fischer Boldizsár készítette el. A homlokzati tornyos, klasszicista
épületet végül is már a tervező fiával, Fischer Ágoston helyi kőművesmesterrel
építtették fel 1824–1829 között. A mennyezet nagyméretű Szentháromság-kompozícióját
a 20. század első harmadában festették, a klasszicista ikonosztázt pedig Pádits
Péter fafaragó mester készített el.
A templom mellett található görögkeleti bérházban alakították
ki az Ortodox múzeumot, itt tekinthető meg több posztbizánci
egyházművészeti emlék.
Szentháromság Piarista templom (2018)
Az Alföld egyik legszebb barokk emléke 1729 és 1746 között
épült a piarista Demka Sándor irányítása alatt. A templomot már 1735-ben, Szentháromság
vasárnapján fölszentelték, de befejezésére csak 30 év múltán került sor.
A templom belsőterének sajátossága az altemplom fölé emelt
szentély, mely a barokk korszakban páratlan megoldásnak számított. A
főoltárkép Mária mennybevitelét és az őt fogadó Szentháromságot jeleníti meg,
amely Christoph Tausch jezsuita mester műve. Emellett a szentélynek tíz
mellékoltár van, amelyek 1742 és 1756 között készültek.
Piarista Iskola (2018)
A kecskeméti Piarista Iskola megalapítása gróf Koháry
István országbíró nevéhez kötődik. Az első piarista szerzetesek által
vezetett rendház és iskola 1720–1726 között épült fel. II. József uralkodása alatt az iskola tanulói
létszáma lecsökkent, s csak az 1800-as évektől kezdet újra felvirágozni a katolikus
tanítás.
Az iskola 20. század elejére kinőtte a korábbi épületét, így
1930–1933 között Hültl Dezső tervezésében, gróf Klebelsberg Kunó miniszter
támogatásával megépült a neobarokk új iskolaépület.
Az iskola ma a Duna–Tisza közének jelentős
katolikus tanintézete általános iskolai és gimnáziumi oktatással, kollégiummal.
Evangélikus templom (2018)
A kecskeméti felekezet 1862-ben határozott úgy, hogy új templomot
építésébe kezd. A kor leghíresebb építészét, Ybl Miklóst kérték fel az épület
terveinek elkészítésére. Így került kialakításra a ma is látható centrális
elhelyezésű, görögkereszt alaprajzú épület, melynek küllemében
a historizáló formák mellett neoromán stíluselemek dominálnak.
Az evangélikus templom egyszerű belső terének
leghangsúlyosabb eleme az 1866-ban készült, keleties motívumokat is hordozó
oltár. A berendezés másik legrégebbi eleme a szószék, ami még a régi
imaházból származik.
Urunk Mennybemenetele társszékesegyház (2018)
A kecskeméti Urunk Mennybemenetele Társszékesegyház,
közismertebb nevén a Kecskeméti Nagytemplom a város és a Kiskunság
legnagyobb temploma. A Kalocsai Érsekség társszékesegyházát Öregtemplomnak is
nevezik, a ragadványnév inkább a helyiek jellegzetes szavajárásából fakad,
miszerint az öreg szó nagyot, hatalmasat is jelent.
A monumentális templom Osvald Gáspár tervei szerint
építették 1774 és 1799 között klasszicizáló későbarokk stílusban, az építési
munkálatokat Fischer Boldizsár irányította. Az 1819-es tűzvészben a templom
sisak odaveszett, a ma is látható 73 méter magas torony 1863-ben épült újra.
Az Öregtemplom egyik különlegessége az 1889-ben Johann
Manhardt királyi toronyóragyáros által készített óraszerkezet, amely ma az
ország egyik legrégebbi működő órája és 112 éve hibátlanul működik.
A Kecskeméti Nagytemplom bejárata fölötti
szoborcsoport Jézus és Szent Péter látható a torony melletti mellvéden a pedig
a négy evangélista (Máté, Márk, Lukács, János) látható a hozzájuk tartozó
jelképeikkel. A főhomlokzat fülkéiben a két szentté avatott királyunk, István
és László szobra látható, míg a timpanonban a Magyarok Nagyasszonya,
a Patrona Hungariae áll.
Szent Miklós kolostortemplom (2018)
Kecskemét első templomát a 13-14 század fordulóján
építették gótikus stílusban, majd több ütemben bővítették. A reformáció
kezdetén a katolikus és a református felekezet felváltva tartott
Istentiszteletet a templomban. 1647-től a ferences szerzetesek vették birtokba
az épületet, ekkor kapta a Barátok temploma nevet. A rend helyi virágzása idején
meghosszabbították a szentélyt és a hajót, valamint hozzá építették a Szt. Anna
kápolnát. Az 1678-as nagy tűzvész során a fatornya leégett, ezt a későbbiekben
kőből építették újjá. A barokkosítás hulláma nem kerülte el eme építményt sem,
ugyan is 1777-84 között felújításon esett át, majd copftornyát 1799-ben magasították
meg.
Kecskemét legrégebbi építészeti emlékének szentélyét úgy
építették meg, hogy a templom védőszentjének a napján (Szt. Miklós) a nap
sugarai fényárba borítsák az oltárt. A gótikus átépítésnek több ma is látható
nyomát fedezhetjük fel, például ilyen az épület bejárata előtti kálvária és a támpillérek.
Kis-Zer (Kutyanyak) (2018)
A szellemsornak is titulált Kis-Zeren sétálva magunk elé képzelhetjük, milyen volt az élet a 19. század végén a tanyaközpontban.
Az 1850-es évek első felében kezdtek betelepülni ide a Pallavicini uradalom dohánykertészei, akik számára itt biztosítottak földeket. Az 1930-as években már szatócsbolt, kovács- és bognárműhely is volt Kutyanyakon, lakossága ekkor meghaladta az ötszáz főt. Az 1950-es években aztán megindult az elvándorlás, ezért napjainkban a tanyák zöme lakatlan.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)