Piarista vértanúk római katolikus templom (2021)

A szegedi piarista iskola melletti templom 2000-2001-ben épült fel, Golda János és Madzin Attila terve alapján. A templom a spanyol polgárháborúban kivégzett és 1995-ben boldoggá avatott 13 piarista vértanú tiszteletére lett felszentelve.

A templom kívül és belül is letisztult, minimalista formavilágát mutat. Belsejében Csobán András művésztanár olajfestményei láthatóak, amelyek az első spanyol piarista vértanúkat, Kalazanci Szent Józsefet és a pestises beteget gyógyító Tarnóczi Jeromost ábrázolják.

Nagyboldogasszony római katolikus templom és kolostor (2019)

A sátoraljaújhelyi pálos rend Szent Egyed kolostorát a 14. század elején alapították, de 1566-ban a várost és a kolostort is a tatárok elpusztították. A 17. századra sikerült visszaállítani az egykori épület nagy részét, ebben Rákóczi Ferenc is részt vett, ő építtette ugyan is a ma is álló kápolnát. A rend feloszlatása után, 1789-ben a piaristák kapták meg a kolostort és a templomot.

Az épület megőrizte jellegzetes középkori, pálos alaprajzát, gótikus és barokk főhomlokzatát. A templom berendezése 1716 és 1736 között készült, főoltárát pedig  Strécius János lőcsei szobrász készítette. Az oltár tetején Mihály arkangyal, lent kétoldalt Szent László és Szent István szobra látható. A hajóban található mellékoltárok Mária és Remete Szent Pál tiszteletére állíttatták.

Az egykori kolostor épületében ma középiskolai diákotthon működik.

Szentháromság római katolikus templom (2018)

Az Alföld egyik legszebb barokk emléke 1729 és 1746 között épült a piarista Demka Sándor irányítása alatt. A templomot már 1735-ben, Szentháromság vasárnapján fölszentelték, de befejezésére csak 30 év múltán került sor.

A templom belsőterének sajátossága az altemplom fölé emelt szentély, mely a barokk korszakban páratlan megoldásnak számított. A főoltárkép Mária mennybevitelét és az őt fogadó Szentháromságot jeleníti meg, amely Christoph Tausch jezsuita mester műve. Emellett a szentélynek tíz mellékoltár van, amelyek 1742 és 1756 között készültek.

Piarista Iskola (2018)

A kecskeméti Piarista Iskola megalapítása gróf Koháry István országbíró nevéhez kötődik. Az első piarista szerzetesek által vezetett rendház és iskola 1720–1726 között épült fel.  II. József uralkodása alatt az iskola tanulói létszáma lecsökkent, s csak az 1800-as évektől kezdet újra felvirágozni a katolikus tanítás.

Az iskola 20. század elejére kinőtte a korábbi épületét, így 1930–1933 között Hültl Dezső tervezésében, gróf Klebelsberg Kunó miniszter támogatásával megépült a neobarokk új iskolaépület.

Az iskola ma a Duna–Tisza közének jelentős katolikus tanintézete általános iskolai és gimnáziumi oktatással, kollégiummal.