Szűz Mária (2025)

A gádorosi Szűz Mária-szobrot 2019-ben avatták fel, amely a cigánypasztoráció jegyében készölt el.

A szobor anyaga öntött műkő, készítője pedig ismeretlen.

Szűz Mária (2025)

2013-ban egy Segítő Szűz Mária-szobrot helyeztetett az algyői temető főbejáratához, amelyet a helyi önkormányzat készíttetett. Az életnagyságú márványszobor a két algyői vállalkozó, Kovács Mihály és Kovács Zsolt műhelyéből került ki.

Szűz Mária (2024)

A oladi Szentháromság templom mellett látható egy Immaculata Szűz Mária ábrázolás.

A szobor valószínűleg a 18. század elején készült, és eredetileg Sé felé vezető út mellett állt. Többszöri áthelyezés után 1975-ben került a mai helyére, a templomkertbe az alkotás.

Szemerjai Szűz Mária (2024)

Sepsiszentgyörgyön, a római katolikus plébánia előtt áll a Szűz Mária szobor, amely a valamikor itt húzódó Szemerja falunak állít emléket. Az egész alakos alkotást Koszti István Miklós készítette, és 2016 szentelték fel.

Szűz Mária (2024)

A havihegyi templom szomszédságában áll egy barokk, homokkő Szűz Mária szobor, amely 1878-ban készült. Az ismeretlen alkotó Máriát egy földgömbön állva ábrázolta.

Gyevi Szűz Mária (2024)

A Minorita kolostor előkertjében álló Mária szobornak neve elé oda lehetne rakni a vándorló jelzőt is. Ugyanis az árvíz előtti barokk szobrászat kiemelkedően szép alkotása állott már az egykori Szent Gyögy tér több pontján, sőt 1957-1990 között a Gyevi temető vendége is volt. Az igen ritka emlékörző homokkőszobor 1775-ben készült, és képzőművészeti szempontból Szeged egyik fontos vallási alkotása.

Szentháromság-szobor (2023)

A salomvári római katolikus templom északi oldalánál áll egy 1756-ban készült Szentháromság-oszlop.

A szobrokkal díszített oszlopon a Szentháromság tagjain kívül, a posztamensen Mária Immaculata ábrázolása látható két angyallal.

Szűz Mária (2023)

A római katolikus templom bejárata mellett áll egy Mária-szobor, amely valószínüleg az 1900-as évek elején készülhetett. A talapzaton Mária a kígyótól övezett földgömbön áll, miközben kezét imára kulcsolja.

 

Szűz Mária (2023)

A Magyarok Nagyasszonya-templom kertjében, a bejárat mellet áll egy 1871-ben készült barokk Szűz Mária-szobor.

Segítő Mária-szoborcsoport (2022)

A Szeplőtlen fogadtatás mészkőoszlop Szeged legkorábbi emlékszobrainak egyike volt egész 1944-ig, amikor is találat érte és ezért lebontották. A 18 század közepére datált szoborcsoportot a kolostorban folyó építkezések során találták meg, majd 42 év után restaurálták és újjáépítették. 2006-ban került végső helyére az Alsóvárosi ferences templom bejárata elé. Az oszlop tetején a Segítő Mária látható, két oldalán pedig Szent Anna és Szent Joachim alakja látható.

Szűz Mária (2022)

 A kecskeméti Boldogasszony téren álló Mária-szobrot Csabay János helyi lakos állíttatta elhunyt felesége emlékére. Az 1907-ben felállított alkotás a genfi Mária-szobor másolata, amely Rothfeld Ignác készített el.

Csupros Mária (Immaculata) (2020)

A Mindszenti téren álló Mária-szobrot a pestisjárványtól megmenekülő város lakói emelték. 

A 18. században állított barokk stílusú mészkőből fogadalmi oszlopon napjainkban már csak Szűz Mária látható, pedig eredetileg a kompozíció három alakos volt. 1878.-ban a szobrot ismeretlen tettesek megrongálták, Nepomuki Szent János és Szent Lőrinc Sebestyén szobrait letörték. Ezért aztán az alkotást a templomudvarba helyezték át inkább, a térre meg egy másolat került. 

A helyiek szerint a szobor „Csúfneve” onnan ered, hogy régen a szobor közelében volt a piac, és a környék fazekasai a szobrot körülvevő kovácsoltvas kerítésre akasztották ki portékájukat.

Zsolnay Múzeum (2016)

A pécsi Káptalan utcában található a város legrégebbi épülete, itt kapott helyett a világhírű Zsolnay kerámiák gyűjteménye. A múzeumban kiállított gyűjtemény bemutatja a Zsolnay-porcelán történetét és jellegzetes darabjait, ezen kívül megismerhetjük a család történetét és a gyár tervezőinek munkásságát.

Az 1477-ben épült egykori nagypréposti ház homlokzatán helyenként még őrzi a reneszánsz-kor hangulatát. A kapu felett pedig még mindig látható az eredeti, 18. századi Szűz Mária szobor.

Máriagyűdi Szentkút (2016)

A mai kegyhely dombja alatti forrás már a Római Birodalom idején pihenőhelyként használták, hiszen erre futott a Sopianae-t (Pécs) és Mursát (Eszék) összekötő kereskedelmi út.

Az első Mária éltetésre szolgáló oltárt a keresztény szlávok építhették, eköré emeltek kápolnát 1006-ban a környékre telepített bencés szerzetesek. II. Géza uralkodása alatt már fatemplomot ácsoltak a kápolna mellé, hiszen a király és főnemesei gyakran látogattak ide. Ezt az épületet a török megszállás idején mecsetté alakították, de a keresztények győztes csatája után sem ők, hanem a görögkeletiek, hanem a kálvinisták vehették birtokba.

Az eredeti Mária-szobor átvészelte a tatárjárást, a török dúlás alatt azonban egy kis időre eltűnt, ma Eszéken látható, a Rákóczi-szabadságharc idején került oda.

A templom a katolikusok által visszavételéhez egy korabeli történet fűződik. A Szűz Mária 1687-ben jelent meg egy Tamás nevű katolikus gazdának, majd ezután Mátyás siklósi ispánnak is megjelent a szent anya. A szigetvári Vecchi gróf generális ezek után megparancsolta, hogy a templomot adják vissza a katolikusoknak.

Immaculata (2015)

Makó legrégebbi szobra a Szent István templom kertjében áll és a 18 századi barokk szellemiségében készült. A karcsú oszlop tetején levő földgömbön álló Mária-szobor anyaga a pilis kőbányákból származó homokkő.

Szeplőtelen fogantatás-szoborcsoport (Immaculata) (2014)

A Diósgyőri Római katolikus templom mellet az utak kereszteződésében áll a mohácsi vész emlékére készült szoborcsoport. Az 1739-es készítésű alkotás egy Mária szoborból és két Szent király: István és László alakjaiból áll, később az évek folyamán egy Nepomuki Szent János-szobor is került középre.