Máriagyűdi Szentkút (2016)

A mai kegyhely dombja alatti forrás már a Római Birodalom idején pihenőhelyként használták, hiszen erre futott a Sopianae-t (Pécs) és Mursát (Eszék) összekötő kereskedelmi út.

Az első Mária éltetésre szolgáló oltárt a keresztény szlávok építhették, eköré emeltek kápolnát 1006-ban a környékre telepített bencés szerzetesek. II. Géza uralkodása alatt már fatemplomot ácsoltak a kápolna mellé, hiszen a király és főnemesei gyakran látogattak ide. Ezt az épületet a török megszállás idején mecsetté alakították, de a keresztények győztes csatája után sem ők, hanem a görögkeletiek, hanem a kálvinisták vehették birtokba.

Az eredeti Mária-szobor átvészelte a tatárjárást, a török dúlás alatt azonban egy kis időre eltűnt, ma Eszéken látható, a Rákóczi-szabadságharc idején került oda.

A templom a katolikusok által visszavételéhez egy korabeli történet fűződik. A Szűz Mária 1687-ben jelent meg egy Tamás nevű katolikus gazdának, majd ezután Mátyás siklósi ispánnak is megjelent a szent anya. A szigetvári Vecchi gróf generális ezek után megparancsolta, hogy a templomot adják vissza a katolikusoknak.

Sarlós Boldogasszony római katolikus templom (2016)

Az első vallási épület 1148-ban II. Géza király emeltette az akkor már itt álló Mária-szobor fölé. A tatárjárás majd a török dúlás megviselte a ferencesek által birtokolt épületek, csak a reformáció visszaszorítása után kapták vissza templomukat. A mai Sarlós Boldogasszonynak szentelt barokk templomot 1742-ben építették, Batthyány Kázmér gróf, horvát bán adományából a korábbi építmények felhasználásával.

A török dúláskor a kegyszobrot Eszékre szállították, amely ma is az ottani ferences templomban látható. 1713-ban Nesselrode Ferenc Vilmos pécsi megyéspüspök adományoz új kegyszobrot a kegyhelynek, ez ma is ott látható a főoltár trónusán.

A 17. század második felében a környékben felerősödtek a Mária-jelenések, azért 1805-ben kegytemplommá nyilvánították a katedrálist, és ebből kifolyólag búcsú-kiváltságok is kapott Gyűd. 2008-ban pedig XVI. Benedek pápa basilica minor címet adományozott a kegytemplomnak.

Református templom (2016)

A copfstílusú református templom nem tartozik a máriagyűdi látnivalók élvonalában, de aki a tanösvényen keresztül érkezik a településre az rögtön belebotlik. 

A fehére meszelt kőtemplom elődjét az 1770-es években építették fából a katolikusok által elkobzott katedrális pótlására (Ez volt a mai kegytemplom elődje). De az épület nem bírta az időjárás viszontagságait ezért pár évre rá le is zárták. Helyére 1807-ben emeltek egy újtemplomot, amely dicsőségesében hirdeti a helyi protestáns egyház fényét.