Szent Mihály főangyal római katolikus templom (2026)

A szabadkai ferences kolostortemplom a város történetének egyik legrégebbi épülete, amelyet a helybeliek Ótemplomnak hívnak,

A ferencesek 1686-ban telepedtek le a szabadkai erődben, amely várkápolnáját alakították át 1723-ban templommá. A neogótikus és neoromán stílusjegyek viselő templomot végül 1736-ban szentelték fel Szent Mihály főangyal tiszteletére. Ekkor a vár többi részét kolostorrá alakították át.

A templom belsőterében látható fehérmárvány főoltáron Szent Mihály arkangyal látható a karddal. Ezenkívül több mellékoltár is található a templomban például a Szent Ferenc- és a Szent Antal-oltárok. A templom legértékesebb része viszont a Boldogasszony-kápolnában található Fekete Mária kegykép. Az ereklyéjének van egy legendája is, ugyanis Mária cigányasszonynak öltözött, hogy megtévessze Heródes katonáit, amikor a kis Jézust keresték.

Evangélikus templom (2026)

A makói evangélikus templom építését Luther Márton születésének 400. évfordulóján, 1883-ban kezdték el és 1903-ra készült el a neogótikus stílusú téglaépület. A Bánszky Mihály műépítész terve alapján épült templom belsejében míves fenyőoltár áll.

Szent Ágoston római katolikus templom (2026)

A Béke téren álló neogótikus templomot 1884-ben Koháry-Koburg Fülöp gotai herceg építette, amely az uradalma középpontjában állott. A Szent Ágoston püspük tiszteletére felszentelt épület tornyát később, 1900-ban kapta. A templombelső különlegessége, a torony aljában látható Krisztus-corpus, amely az edelényi Koburg-kastély kápolnájából került ide.

Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom (2025)

A deszki római katolikus templom a torontáli térség legdíszesebb temploma, ugyanis a bejárat feltett látható rózsaablak és templombelső kiemelkedik az erdélyi hagyományokat őrző alkotások közül is, ezért is titulálják a műemléket Maros völgy „ékszerdoboznak”.

A deszki kastély kápolnája helyén 1901-1909 között építtették fel a  Magyarok Nagyasszonya tiszteletére felszentelt templomot, terveit Sztarill Ferenc nagyváradi építész készítette el. A kastély parkhoz kapcsolódó neogótikus stílusú istenház építését a bárói család kezdeményezte és nagyobb összeggel támogatta is.

A templom belsejében a szentélyben és a kereszthajókban fából faragott, neogótikus stílusú oltárok találhatóak. Ezek közül is kiemelkedik a sötétbarna színű szárnyas főoltár, amely feleleveníti a középkori művészetet. Az oltár középső részén, a nagy szoborfülkében első szent királyunk, Szent István látható amint felajánlja a felhők fölött trónoló Magyarok Nagyasszonyának országa koronáját. A két-két szomszédos szoborfülkében pedig a kegyúr, Gerliczy Ferenc védőszentjei: Szalézi szent Ferencet és a Remete Szent Félix szobra áll.

Evangélikus templom (2025)

A kiskörösi evangélikus gyülekezet alapját a Wattay-család hozta létre, amikor felvidéki szlovák evangélikus családokkal népesítette be a törökdúlás alatt elpusztult települést. A város- és a gyülekezetalapító egy templomot is építtettet, de ezt az építményt 1730-ban a kalocsai érsek katonái felgyújtották és lerombolták.

II. József császár Türelmi Rendelet után, 1783-ban újra templomépítésbe fogtak a kiskőrösi evangélikusok. Az új templomépítéshez a Nagyrétből bányászott termésköveket használták fel. 1792-ben toronnyal toldották meg az épületet, de az nem sokra rá összeomlott. 1793-ban viszont tölgyfa oszlopokkal megtámasztott új tornyot készítettek, 1794-ben pedig kijavították a repedezett falú templomhajót is. 1875-ben a templomon nagyszabású felújítást hajtottak végre, ekkor épült a karzat és a szószék is. Az épület végül a mostani neogótikus formáját 1914-ben kapta, amely építésimunkáit Lehoczki János kiskőrösi származású építész végezte el.

Toursi Szent Márton templom (2025)

A mai Szent Márton templomot 1905-ben építették fel egy 15. századi gótikus istenház felhasználásával. A neogótikus épület tervezője Prof. Friedrich von Schmidt volt, aki a Bécsi Városháza építésze volt. A templom belső kararai márvány kialakítását pedig Josip Vancaš építész álmodta meg. A templom belsejét 1932 és 1937 között freskókkal díszitették, amelyeket Slavko Pengov egyetemi festő készített el.

Kisboldogasszony római katolikus templom (2025)

A gádorosi Kisboldogasszony-templom 1891-ben épült Macsán György tervei alapján elődje helyén.

Az istenház érdekessége, hogy három neogótikus, szárnyas faoltár található benne.

Szent István király római katolikus templom (2025)

A Fő téren áll a település nagyméretű temploma, amely neogótikus stílusban készült 1880-ban. A templom belsejében a gótikát idéző hálóboltozat látható, amelyeket színes, virágos mintákkal díszítettek. Az istenház főoltárképe Szent István koronafelajánlását ábrázolja, amelynek megfestője Keszler János volt. A főoltár mellett a hajó északi oldalán a Mária és a Szent Antal oltár állnak, velük szemben a Jézus Szíve oltár látható.

Szent István király római katolikus templom (2024)

Végegyháza legfőbb látványossága a Szent Istvánról elnevezett neogótikus katolikus templom, amelyet 1914-ben építettek. Az istenház megépítéséhez felhasználták az 1873-ban készült kápolnát. A II. világháború alatt, 1944-ben a templom tornyát a lerombolták, de ezt később kijavították.

Kisboldogasszony római katolikus templom (2024)

A település központjában található a neogótikus stílusú római katolikus templom, amely alapkövét 1878-ban án tették le. A templomot az építkezés befejezését követően 1879-ben szentelték fel a Kisboldogasszony tiszteletére. Akkoriban nem jutott több pénz a templom díszítésére, ezért később 1942-ben a belső terét újjáépítették a helyi lakosok és nagybirtokosok adományaiból. A freskók, az oltárt és a színes üvegablakok is ebben az időszakban készültek.

Toursi Szent Márton római katolikus templom és Főapátság (2024)

A Pannonhalmi Bencés Főapátság a magyar kereszténység bölcsője és fontos szellemi műhelye, amelyet 1996 óta az UNESCO világörökség helyszínei közt tartanak számon. Az apátság épületegyütteseit a kor legkiválóbb építészeti készítették el, ahol ma is olyan részek látogathatók, mint a román kori bazilika, a monostor barokk épületei, vagy a klasszicista könyvtár.

A pannonhalmi monostort Géza fejedelem alapította 996-ban, amelyet Toursi Szent Márton tiszteletére szentelték fel. Az 1541-ben főapátsági rangot kapott kolostort a török háborúk idején végvárrá alakították, majd ezután mintegy fél évszázadig a szerzetesi élet szünetelt benne. III. Ferdinánd engedélyével Pálffy Mátyás indította újra az apátság életét a 17. százában, innentől kezdve indult meg kolostor felvirágoztatása és a szerzetesi könyvtár meglapítása.

A monostor első templomát 1001-ben szentelték fel Szent Márton tiszteletére, amelyet egy tűzvész után építettek át 1137-ben. 1224-ben ezt az épületet késő román és kora gótikus stílusban átalakították az európai kőfaragó-mesterek. 1722-1768 között Witwer Márton építtette fel a ma is látható barokk épületek, amely dísze a Stornó Ferenc által megépített neogótikus stílusú bazilika.

Az épületegyüttesben az alapítás óta volt oktatás, de a világi diákok előtt 1921-ben nyitotta meg kapuit a pannonhalmi gimnázium. 1948-ban az itteni iskolát is államosították, amely a szocializmus idején is működhetett. Ebben az időszakban a szerzetesrendeket ugyan feloszlatták, de a bencések szigorúan megszabott létszámmal megmaradhattak. Pannonhalma a rendszerváltozás után nyerte vissza önállóságát, amelyet az alapításának ezredik évfordulóján II. János Pál pápa is meglátogatott.

A millennium alkalmával pedig az UNESCO a világ kulturális örökségének részévé nyilvánította Pannonhalmát.

Toursi Szent Márton római katolikus templom (2024)

A Gyöngyösfaluhoz tartozó Pösén már a 13. században állt a Szent Márton tiszteletére emelt templom.

A leromlott állapotú épületet 1905-ben az új templom építésekor bonttatta el Miklós herceg. A ma is látható elegáns, tekintélyes megjelenésű istenház terveit és a német születésű osztrák építészt, Ludwig Schön készítette el. A kései neogótikus épület felszentelésekor Szent Mártont kapta titulusául. A középkori épület néhány faragványát is beépítették a templomba, továbbá Josef Veiter jól ismert Szent Márton festménye is onnan került át a szentélybe.

Havi Boldogasszony-kápolna (Langó) (2024)

A környező tanyavilág összegyűlését szolgáló régi kereszt mellett építette fel Langó Mihály, a jóravaló földbirtokos, fogadalomból a kápolnáját.

A helyi legenda szerint Langó Mihály Máriához fohászkodott lebénult fia eltűnése után, és megfogadta, hogy ahol ráakadnak a fiúra, ott kápolnát épít. Végül is egy katona találta meg a kis Andrást, és apja nem is habozott, rögtön építésbe kezdett. 1900. augusztus 16-án fel is szentelték a neogótikus épületet a Havi Boldogasszony tiszteletére.

A műemlék és környezete az utóbbi évek során leromlott, de így is méltóságteljesen dacol a fosztogatókkal és rongálókkal.

Református templom (2024)

Kerkafalva első református temploma még 1838-ban épült, de ez az épület később leégett. A ma is látható neogótikus stílusú templomot 1912-ben építették Flieger Ede körmendi építész tervei alapján. Az épület különlegesége a homlokzaton látható rózsaablak és a bibliát jelképező nyitott könyv.

A templom díszes belső festése a 19 század végén készült el.

Szent Őrangyalok római katolikus templom (2024)

A település központjában áll az 1896-ban épült neogótikus katolikus templom, amely a Szent Őrangyalok titulust viseli.

Református templom (2024)

A mezőhegyesi református templom 1909-ben épült neogótikus stílusban. A templom megépítésének anyagi feltételeit az akkori földművelésügyi tárca és a ménesparancsnokság biztosította.

Református templom (2024)

A nagyéri neogótikus református templom 1909-ben, Darányi Ignác és Fekete Márton támogatásával épült.

Református templom (2024)

Az orosházi református templom 1914 és 1917 között épült fel neogótikus stílusban.

A 36 méter magas toronnyal és csúcsíves ablakokkal rendelkező templomot Süle Pál és fia tervezte. Az I. világháború zűrzavaros évei alatt készült épület alatt később egy sírboltos is kialakítottak.

Szent Rókus római katolikus templom (2023)

forrás: sulinet.hu

A Rókusiak a pestis járványtól való szabadulás emlékére 1739-ben a kápolnát építettek. A 18. század elejére ezt az épületet kinőtték ezért egy új egytornyos barokk templom felhúzására 1833-ban került sor amely a Szent Rókus templom nevet kapta. 

1879-es Szegedet pusztító ár az épület falait sem kímélte, ezért a lebontása mellett döntöttek. E templom mai utódja 1905-1909 között épült Aigner Sándor és Rainer Károly tervei alapján, jellemzően neogótikus stílusban. A hatalmas kéttornyú katedrális a Fogadalmi templom elkészültéig a Szegedre költöző Csanádi püspök székesegyháza is volt.

Belső termei is tetszetős kialakításúak, a két oldalsó szentélyében Szent Istvánnak és a Magyarok Nagyasszonyának szobra áll, a főoltár képe pedig Szent Rókus ábrázolja, aki éppen a pestises betegek között áll. 

Figyelemre méltó még a templom bejárata fölött látható virágot formázó üvegablak is.

Kálvin téri Református templom (2023)

A Kálvin téren található a Szeged legszebb református temploma, amelyet a helyiek csak kakasos templomként szoktak emlegetni.

A templom 1884-ben épült Schulek Frigyes tervei alapján, és a neogótika stílusjegyeit hordozza magán. Gregersen Guilbrandt, norvég építési vállalkozó által elkészített kis alapterületű, neogótikus stílusú templom háromszög alakú telekre épült, alaprajza pedig egy háromlevelű lóherére emlékeztet. 

A népi hagyomány szerint a tornyon lévő kakas a reformáció idején az alsóvárosi ferences templomon volt.