Időjelző házikó (2016)

A pécsi kis időjelző pavilont a Mecsek Egyesület megbízásából Károlyi Emil tervezte, amelyet 1908-ban helyi iparosok készítettek el. A szerb megszállás alatt kifosztották, ezért a házikót Széchenyi térről felvitték a dömörkapui menedékházhoz. Azonban itt az idők folyamán egyre rosszabb állapotba került a kis időjelző építmény. 

A Mecsek Egyesület alapításának 100 évfordulójára a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület visszahozatta eredeti helyére, a Széchenyi térre. 2010. Pécs Európa Kulturális Fővárosa évében az egyesület kitakarította és felújította, ezért napjainkban is lakosság rendelkezésére áll és mutatja az időjárás paramétereit.

Zsolnay-kút (2016)

Zsolnay Miklós apja, Zsolnay Vilmos emlékére díszkutat ajándékozott a városnak.

Pilch Andor építészt bízták meg a tervezéssel, aki egy medencés kutat álmodott meg ökörfejes, eosin vízköpős díszítéssel, amelyek a „Nagyszentmiklósi aranykincs” lelet egyik darabja után készültek

A szökőkút csak a I. Világháború végeztével, 1930-ban került az Irgalmas templom előtti térre.

Szentháromság-szobor (2016)

A Pécs főterén álló szoborkompozíció eredetijét a pusztító pestisjárvány és annak áldozatainak emlékére állították 1714-ben. Később többször restaurálták és bővítették, míg nem elérte a mai gazdagon díszített formáját.

 Az emlékmű anyaga (könnyen piszkolódó mészkő) miatt a 20. század elején esett át egy nagyobb felújításon, napjainkba viszont virágokkal körbevéve díszeleg méltó helyén. 

Hunyadi János (2016)

"S acélt ragad, lovára kap,
Csatáz, vív, izzad éj és nap,
S míg nem győz, nincs nyugalma."

(Czuczor Gergely-Hunyadi)

A pécsi Széchenyi téren áll egy hatalmas bronz lovas szobor a Dzsámi és a Szentháromság szoborszomszédságában. A Hunyadi Jánost formázó alkotás 1956. augusztus 12.-én lett felavatva a „nagy törökverő” halálának 500. évfordulójára, alkotója pedig nem más, mint Pátzay Pál Kossuth-díjas szobrászművész. 

A szobor helyének megválasztásáról és tájolásáról sokat vitatkoztak a város atyái, de a téren álló három műemlék egységesen hozzá tartozik Pécs városképéhez.

Szent Sebestyén vértanú római katolikus templom (2016)

A Széchenyi téren, a Belvárosi Plébániatemplommal szemközt áll a város egyik különleges temploma. Az épület megjelenése Magyarországon meglehetősen egyedi, ugyan is az eklektikus és barokk stílus jegyeket is magánhordozó templomhoz hasonlóval szinte csak Olaszországban találkozhatunk.

A belvárosi plébániát 1727 és 31 között építették fel a Kapucnisok és Szent Sebestyént választották névadónak. 1787-ben II. József császár feloszlatta a kapucinusokat és a rendházat a betegápolás szolgálatát áldozatosan végző Irgalmas rend vette át. A templom homlokzatát Millenniumi ünnepségre készülve eklektikus stílusban átépítették, Kirstein Ágoston tervei alapján.

Az épület belső elrendezése igazán egyszerű, egyedül a mennyezeten található freskók különlegesek, amelyek Tiepolo-jelenetek másolatait és Graits Ede készítette.

A templom bejárata felett látható egy Mária szobor, amely eredetije 20. század elején készült homokkőből.

Városháza (2016)

Pécs neobarokk városházája a 20. század első felében épült, Lang Adolf építész tervei alapján. 

A robusztus épület az égbeszökő tornyával pompásan uralja az egész Széchenyi teret.

Ráadás képen a Városháza toronyórájának harangjátéka minden órában felcsendül.

Megyeháza (2016)

A Széchenyi tér egyik ékessége, a nyugati oldalon álló eklektikus stílusú Megyeháza.

Az épület a Központi Takarékpénztár megrendelésére, 1898-ra készült el, Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján. Az épületet több Zsolnay kerámia is díszíti, például díszes kereteket, virágfüzéreket, méhkasokat és virágcsokrot láthatunk rajta.

Mindez jellemző példája a 19. századvégi pécsi középületek.

Széchenyi tér (2016)

A Széchenyi István nevét viselő tér a város közigazgatási, kereskedelmi és idegenforgalmi központja. A főtérbe sugárszerűen tizenkét utca torkollik, a középkorban a város piactere is itt állt.

Az észak felé fokozatosan emelkedő tér különleges műemlékekben gazdag, itt található a Dzsámi, a Városháza, a Megyeháza, a Nádor-szálló, a Zsolnay-kút, az Irgalmasrendi templom, a Szentháromság-szobor és Hunyadi János bronz lovas szobra.

Gyertyaszentelő Boldogasszony római katolikus templom (2016)

Forrás: pecsiegyhazmegye.hu

Pécs centrumában, a Széchenyi tér legmagasabb pontján áll a Belvárosi Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom (avagy Gázi Kászim pasa dzsámija), a magyarországi török-iszlám építészet legmonumentálisabb alkotása és Pécs egyik jelképe. Az épület gigantikusságát csak fokozza, hogy az észak-déli tájolású térhez képest ferdén áll, azaz Mekka felé van tájolva. 

Forrás: templom.hu

Egyes feltételezések szerint a mai építmény helyén már az árpád korban is templom állott. A Szent Bertalan-templomról szóló legrégebbi adat a Velencében nyomtatott Pécsi Misekönyvben (Missale) áll. A román kori templom a Zsigmond király ellen lázadó Horváti család pusztításának eshetett áldozatul a 14. század végén, de helyette felépítették a második, gótikus Szent Bertalan-templomot.

A törökök 16. század második felében a téren álló épületet lebontották, és a köveiből felépítették fel Észak-Európa egyik legnagyobb dzsámiját és a hozzá tartozó minaretet.

A felszabadító harcokat a dzsámi aránylag egyben átvészelte, a 17. századra a jezsuita rend tulajdona lett. Ez után két komolyabb átépítésen esett át az épület, amikor is keresztény templommá alakították át. 

Az utolsó nagy átalakítást 1939-ben végezték Körmendy Nándor tervei alapján. Lebontották az egykori barokk tornyot, a kupolát pedig firenzei típusú félgömbbé alakították át. Napjainkban a templom belseje egy igaz „időgép”, amely interaktív módon mutatja be templom építésének fázisait és történelmét.

Ha valaki ellátogat pécsi Széchenyi térre, akkor Kelet és Nyugat találkozásának lehet szemtanúja.

Szent Bertalan (2016)

Három harangot magába foglaló emlékmű áll a pécsi dzsámi mögött. Az aljába megbúvó emberi alakot formáló bronz szobor pedig a hajdani templom névadójának, Szent Bertalan apostolnak, a tímárok és a szőlőhegyek védőszentjének állít emléket. 

A harangjáték kompozíció minden nap 7.00, 12.00 és 19.00 órakor kel „életre”.