Mini Erdély Park (2022)

A Mini Erdély Parkot a Székelyföldi Legendárium csapata álmodta meg, hogy bemutassák Erdély építészeti sokszínűségét. A makettparkban több mint 50 épület mutatja be Székelyföld nemzeti kulturális örökségét.

2020-ban nyitotta meg kapuit a makettpart, ahol a régió legfontosabb épületei kaptak helyet. A maketteket a székelykeresztúri származású Vajda Domokos és Németh Hajnal Auróra képzőművész készítette, Gyöngyössy János történeti grafikus szakmai irányításával. Az épületmaketteket egy Mini Székelygőzös kertivasúton is be lehet utazni. Sőt a parkban található egy gyerekmozi, ahol a Legendárium rajzfilmjeit vetítik le a nagyérdeműnek.

Orbán Balázs síremléke (2022)

 

Szejkefürdő és Székelyudvarhely között a hegyoldalban található Orbán Balázs, a legnagyobb székely író sírhelye. A gyógyvízéről híres, egykor szebb napokat megélt fürdőhelyet Orbán Balázs vett meg és korszerűsítette az itteni fürdőkultúrát. 

Orbán Balázs végrendeletében azt kérte, hogy a a szejkefürdői birtokán temessék el, a sírja előtt pedig székelykapuja álljon. Az Orbán Áron által elkészített domborműves síremlék 1969-es állították fel, és azóta az itt felállított székelykapuk száma már az egy tucatot is meghaladja.

Jézus szíve kápolna (2022)

Székelyudvarhely déli bejáratánál, az egykori Gyárosfalva területén, egy védőfallal körülvett templomocska bújik meg. A románkori rotunda a környék legrégibb egyházi jellegű épülete és építésztörténeti emléke.

A gyárosfalvai Jézus Szíve kápolna keltezése igen csak vitatott, ugyanis a 13. századi építését a négykaréjos alaprajz és késő-román stílus támasztja alá. De többen úgy vélik, hogy a 16. század második felében emelték a kápolnát, erre 1561-ben veretett ezüstpénz lenne a bizonyíték. A szinte változtatás nélkül fennmaradt épületet még egy szabálytalan ovális alaprajzú alacsony kőfal is körül veszi , amely valószínűleg 1771-ben épült.

A kápolna belsejében látható kazettás mennyezete nem eredeti, mert egyik kazettáján az 1903-as felirat olvasható. Az épület 18. századi barokk oltárán lévő festmény Jézust báránnyal ábrázolja.

Székelytámadt vár (2022)

A régi olasz bástyákkal szegélyezett Székelytámadt várat vagy más néven Csonkavárat reneszánsz stílusban építették az egykori székelyudvarhelyi kolostor felhasználásával.

forrás: hrmuzeum.ro

A jelenleg romos állapotban lévő vár valószínűleg a 15. század végén, a volt ferences és domonkos rendházak helyén, annak köveiből épült fel. Az itt élő székelyek a várépítés ellen hevesen tiltakozni kezdtek, ezért II. Ulászló Báthory István vajdától elvette az épületet, és visszaadta a szerzeteseknek. János Zsigmond fejedelem azonban 1561-65 között leverte a székelyek és megerősített az erődöt, amely ekkor nyerte el mai formáját. A Szatmári-békét követően a várfalak egyrészét visszabontották, ezért kapta a mai, Csonkavár nevet.

Végül a Habsburg birodalom idején, 1706-ban az utolsó kuruc vezér, Pekry Lőrinc leromboltatta a várat. 1852-ben a város megvásárolta a romos erődöt és az épületek felhasználásával megépítette a ma is álló neoklasszicista stílusú Állami Főreáliskolát, amely tervezője Meiner Károly budapesti műépítész volt.

 

Szent Miklós római katolikus templom (2022)

A városközpont dísze a büszkén álló Szent Miklósnak ajánlott plébániatemplom, amely a 18. század elején visszatelepedő jezsuiták építettek. A 13. században emelt vártemplom helyére a Báthory-korszakban érkező jezsuiták 1787 és 1791 között emelték istenházukat. A templom küllemében Erdély késő barokk egyházi művészetét idézi meg, de stílusában észlehető klasszicizmus és a romantika is. Az építkezések Türk Antal pallér vezette, a templom tervezője pedig valószínűleg Schmidt Pál lehetett.

A háromhajós templom belsejében lévő barokkos főoltáron látható Szent Miklóst ábrázoló, Veres Mátyás kolozsvári festő képe. Az emelvény tetején az evangélisták aranyozott szobrai találhatóak, az oszlopközökben pedig négy jezsuita szent: Xavéri Szt. Ferenc, Loyolai Szt. Ignác, Borgia Szt. Ferenc és Kosztka Szt. Szaniszló faszobra áll.

Krisztus király (2022)

A Szent Miklós templomhoz vezető lépcsősor mellet látható egy áldó Krisztus-szobor, amelyet Harmath Ödön faragott 1901-ben. A két méter magas szobrot a kereszténység 1900 éves fennállása tiszteletére állították fel.

I. világháborús emlékmű (2022)

A Márton Áron téren eredetileg felállított székely katonát formázó emlékművet a 82. Székely Gyalogezred katonái készítették 1917-ben az elesett bajtársaik emlékére. Két évvel később a bevonuló román katonák ledöntötték, meggyalázták és végül meg is semmisítették. A kilencvenes évek végén pályázatot írt ki az önkormányzat a „Vasszékely” helyreállításra, amelyet Szabó János helyi szobrászművész nyert meg. 2000. március 15. újra azt eredetihelyén áll a markáns katona alak, aki az Ojtozi szoros védi hősiesen.

Városháza (2022)

A mai Városháza 1895-96 között épült eklektikus stílusban Stehl Ottó építész tervei szerint.

Az akkoriban Megyeházának szánt épület a Millennium emlékére készülhetett el, és több különböző építészeti stílusok ötvözete érződik a műemléken.

Református templom (2022)

A református templom Székelyudvarhely főterén áll, amely 1780-81 között épült, egy régebbi kisebb épület helyére. A templom építtetője Baczkamadarasi Kis Gergely, a református kollégium neves rektorprofesszora volt, akinek a KG monogramja a cserépfedelén olvasható.

A templom belsejében nagy tér fogad, a pillérekre támaszkodó félköríves árkádok a klasszicista stílusúak, még az északi oldal 3 félköríves ablaka barokkba hajlik. Az épület érteke még a díszes márványszéke, a szószékkoronája, az úrasztala, és az orgonája.

Központi szökőkút (2022)

 A Városháza előtt álló a szökőkút, már az "új idők Szellemében" készült, ugyanis 1956-ban az akkori városvezetés pályázatára készült el. Végül Orbán Áron szökőkút terve nyerte el a kiírást, aki négy környékére jellemző tradicionális gazdasági tevékenységet mutat be emberalakjain keresztül.

Millenniumi emlékoszlop (2022)

Székelyudvarhely főterének, a Városháza tér dísze a Millenniumi emlékoszlop, amelyet 1897. július 26.-án avattak fel. A 8,4 méter magas obeliszk Hargita Nándor alkotása, aki a Kézdiszentléleken bányászott kvarcit tömbökből faragta ki. Az emlékművet 1919-ben a román hatóságok lebontották, de a városvezetés 2008-ban Zavaczki Walterrel felújíttatta és visszahelyezte az eredeti helyére.

Szent Péter és Pál apostolok római katolikus templom (2022)

A székelyudvarhelyi ferences templom építési munkálatai 1730-ban kezdődtek Johann Conrad von Weiss tervei alapján. A korábbi kápolna helyére emelt barokk stílusú épületet az 1780-as évekig fokozatosan bővítették, és melléje egy kolostor is készült. A rend az elmúlt 245 éven át a város lelki fejlődését szolgálta. 1951. augusztus 20. éjszakáján azonban a ferenceseket elhurcolták, akik csak 2000-ben állhattak vissza szolgálatukba.

A ferences templom belsejének főoltárát a két főapostol, Szent Péter és Szent Pál életnagyságú szobra díszíti. Ezenkívül Szent István Király a párnára fektetett szent koronával és Szent László király bárdot tartva látható a központi fülkében álló Mária-szobor két oldalán.

Nagy-Küküllő (2022)

A Nagy-Küküllő Udvarhelyszék legjelentősebb folyóvize, amely hossza eléri a 221 kilométert és halfaunája igen változatos. A folyó Nagysomlyó-hegy aljából, 1455 méter magasságból indul útjára, és hosszú útja után végül beletorkollik a Marosba. A Küküllő igazi értéke az itt élő sebes pisztráng kolónia, amelyek igazi kapitális halakká fejlődnek a hegyvidéki vízben.

Szent Konstantin és Ilona román ortodox templom (2022)

Székelyudvarhelyen román feltételezések szerint már 1600-ban állt egy ortodox templom, amelyet Vitéz Mihály vajda egyik kapitánya építettet. (Ez a tény azonban több szempontból vitaható!) A ma is látható neobizánci stílusú templomot 1935–1938 között építette a helyi ortodox egyház.