Kistatársánc (2024)

Az orosházi pusztában, Pusztaföldvár környékén található egy kisebb, a lapályból kiemelkedő dombocska. Ez nem más, mint Békés megye és a Tiszántúl egyik legősibb, emberkéz alkotta földműve: a Kistatársánc.

Az itteni tatársáncokat valószínüleg Kr. e. 7-5. században építették a környék lakói, védelem céljából. Az erődítmény jelentőségét jól jelzi, hogy pontos helye az 1783-ban készült József császári térképen is fellelhető. A szomszédos vidéket uraló kisebbik kiemelkedés keleti oldalában Pusztaföldvár lakói homokbányát nyitottak, és innen az építkezéseikhez igen jó, nagyszemű „marosi" homok egyrészét elhordták. A sánc-részlet ettől függetlenül még teljesen jó állapotban, de ma már a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság védi a környezetét.

A térszint tetején pedig áll egy Honfoglalás emlékévét hirdető, hatalmas kőtömb is, amelyet a helyi önkormányzat állíttatott.

Történelmi Emléksétány (2024)

A Művelődési Központ előtt található Mezőkovácsháza Történelmi Emléksétánya, ahol bazalt kőoszlopokon elhelyezett emléktáblák örökítik meg a város történetének jeles eseményeit és kiemelkedő személyiségeit.

Millenniumi emlékmű (2024)

A Pannonhalmai Főapátság közvetlen szomszédságában, egy dombon áll a magyarországi hét millenniumi emlékmű egyike, amelyet a honfoglalás 1000. évfordulójára építettek.

Az egykor itt álló kálváriatemplom helyére épült a pannonhalmai emlékmű, de csak az alapkőletétel történt meg a millenniumi évében. A Berczik Gyula tervei alapján készült linézás tagolású, henger alakú „térplasztikát” csak egy évvel később, 1897-ben avatták fel. A körtemplomot mintázó klasszicista épület kupolájának csúcsát eredetileg a Szent Korona hatalmas mása fedte, de ez dísz később megsemmisült. Az épület belsejében látható freskót az 1930-as években Aba-Novák Vilmos festette, de ez a munkája is befejezetlen maradt.

Millenniumi emlékmű (2023)

A Református templom előtt áll egy tölgyfából készült szoborcsoport, amely alakjai több mindent jelképeznek. Hadnagy György alkotásán a millennium évében készült, s 10 figura látható rajta.

Hűség Oszlopa (2023)

A zalalövői állomás szomszédságában áll egy órával díszített emlékoszlop, amely a magyar államiság millenniumának állít emléket. A dr. Redő Ferenc régész és Mészáros László grafikus-festőművész tervei alapján elkészült alkotás Zalalövő múltját ábrázolja.

Központi szökőkút (2022)

 A Városháza előtt álló a szökőkút, már az "új idők Szellemében" készült, ugyanis 1956-ban az akkori városvezetés pályázatára készült el. Végül Orbán Áron szökőkút terve nyerte el a kiírást, aki négy környékére jellemző tradicionális gazdasági tevékenységet mutat be emberalakjain keresztül.

Millenniumi emlékoszlop (2022)

Székelyudvarhely főterének, a Városháza tér dísze a Millenniumi emlékoszlop, amelyet 1897. július 26.-án avattak fel. A 8,4 méter magas obeliszk Hargita Nándor alkotása, aki a Kézdiszentléleken bányászott kvarcit tömbökből faragta ki. Az emlékművet 1919-ben a román hatóságok lebontották, de a városvezetés 2008-ban Zavaczki Walterrel felújíttatta és visszahelyezte az eredeti helyére.

Millenniumi kapu (2021)

A Luther téren áll egy különleges kapura emlékezetető alkotás, amely anyaga a félig kő, félig fém. Az Ezredév kapuja néven ismert kompozíciót a Forma Symposion társaság művészei közösen készítették 2001-ben.

Millenniumi emlékmű (2019)

Kőröstetétlen történelme a honfoglalás koráig nyúlik vissza, ugyanis Anonymus szerint a településhez tartozó Nagypengyom dűlőben táborozott Árpád fejedelem mielőtt Szer felé vonult, és megütközött Zalán bolgár fejedelemmel.

A halom környéki ásatások során egy középkori településre és temető nyomaira bukkantak a régészek. Feltételezhető, hogy a mai falut és külterületét a Bor-Kalán nemzettség birtokolta a középkorban.

Nagykőrös város előjárósága a honfoglalás ezredik évfordulójára egy millenniumi emlékművet állíttatott itt, az Árpád-halmon. A méltóságteljesen emelkedő  obeliszk ma is fő nevezetessége a községnek.

Országzászló (2019)

1940-ben Forgách József kisvárdai kőfaragó mester készítette el a Martinelli Jenő szobrászművész által tervezett emlékművet, amely ma is látható a Szent László téren.

1945 körül leverték a kettős keresztet, és az ország címert, a turul madár helyébe pedig búzakalászos, kalapácsos, csillagos címert tettek. 1991-ig állhatott ezen a helyen a szocializmust jelképe, ezután visszaállították az eredeti emlékművet.

Ruzsajárási iskola (2018)

1877. november 3-án nyílt meg a Ruzsajárási iskola, amelyben akkoriban egy tanterem volt. Az iskolában a tanítást az új iskola felépítésekor megszűntették, az épületben 1990-es években szolgálati lakásokat alakítottak ki. A kontyolt nyeregtetős épület 2012 óta áll helyi oltalom alatt áll, és az iskola falán ma is látható egy Millenniumi emléktábla.