Belfő-csatorna (2019)

A Nyírségi és a Felsőszabolcsi Társulat közös összefogása révén, 1860-70 között épült meg a Belfő-csatorna. A vízfolyás főfaladat a nyírségi dombokról lezúduló víztömeg elszállítása és a mocsarak lecsapolása volt. A csatorna Bezdédnél kezdődik és Tiszabercelnél torkollik a Tiszába, vízgyűjtő területén pedig számos, értékes vizes élőhely található.  

Kisvárdai vár (2019)

A település a Várdai család birtokközpontja volt a 13. század utolsó évtizedeitől. Zsigmond király engedélye nyomán 1465-ben Várday István érsek kezdte el egy komolyabb erősség megépítését. A családfő halála miatt az építkezés annyira lelassult, hogy csak 1521-ben sikerült befejezni.

forrás: latvany-terkep.hu

A négyzet alaprajzú, tornyokkal rendelkező a várat cölöpökből készült külső védmű védte. A török hódoltság idején a Várdai család tagjai Ferdinánd pártjára álltak, ezért Fráter György a nagy fontosságú várat 1544-ben elfoglalta. A Várdai család utolsó férfitagja, Mihály 1584-ben meghalt és a hatalmas birtokaikat a Homonnai és Zichy családok örökölték. 1672-ben Thököly kurucai foglalták el az erődöt, majd II. Rákóczi Ferenc katonái visszavették a császáriaktól és meg is tartották egészen a szabadságharc bukásáig. Ezután a vár hadi jelentősége megszűnt, a falai pusztulásnak indultak, a köveinek egy részét uradalmi épületekhez hordatták el.

A romos épületbe Vármúzeumot rendeztek be az ötvenes években, amely kőtárában látható a Várday család több tagjának a sírköve. 1980-tól a Kisvárdai Várszínház költözött ide.

Vár-tó (2019)

A Vár–tó és környéke közkedvelt pihenőhely a városlakók körében. A tó körül több zúzott kaviccsal, kővel terített út és pihenő van kialakítva, emellett egy pavilon is színesíti az összképet, amely kisebb szabadtéri rendezvények, koncertek rendezésére is alkalmas.

Református templom (2019)

A kisvárdai reformátusok sokáig csak fatemplommal rendelkezek. Első szilárd falazatú templomukat részint a vár elbontott alapjának köveiből építették fel 1803-ra. A ma is látható eklektikus épület alapköveit 1833-ban tették le, és még ebben az évben fel is építették. Végleges formáját azonban csak 1871-ben nyerte el, amikor a torony sisakját “Helvetiai, kálvini hegyes” formájúvá alakította át Tutkovics János.

A templom orgonáját Steinrech Lipót készítette 1882-ben, amely a térség egyik legjobb hangversenyorgonája.

Országzászló (2019)

1940-ben Forgách József kisvárdai kőfaragó mester készítette el a Martinelli Jenő szobrászművész által tervezett emlékművet, amely ma is látható a Szent László téren.

1945 körül leverték a kettős keresztet, és az ország címert, a turul madár helyébe pedig búzakalászos, kalapácsos, csillagos címert tettek. 1991-ig állhatott ezen a helyen a szocializmust jelképe, ezután visszaállították az eredeti emlékművet.

Szent Péter és Pál apostolok római katolikus templom (2019)

A Képes Krónika beszámolója szerint Szent László a kunok ellen vívott győztes csata emlékére a csata helyén templomot emeltetett. Egyes források szerint a tatárjárás pusztítása után a templomot a 14. század közepén építhették át és bővíthették jelentősen, majd az 1470-es években nyugatról toronnyal bővítették, és átalakították keleten a szentélyzáródást is. A templom sorsát Balassa Menyhért ostroma és a hajdúk lerohanása végleg megpecsételte, fölgyújtották a plébánost megölték. Ezt követően a romos hajót lebontották és a helyén épült fatoldalékban a reformátusok, az elfalazott szentélyben pedig a katolikusok tartottak istentiszteletet.

A ma is látható „toldalék” és a copf stílusú torony 1722-24 között készült el, a belsőterekben pedig a barokk uralkodik. Az újjáépítések során sikerült visszaállítani a középkori állapot egy részét, a hátsó részén a gótikus támasztó pillérek és csúcsíves ablakok láthatóak.

Várday István Városi Könyvtár (2019)

A jelenleg a Városi Könyvtárnak helyet adó műemléképület, egykoron Sümeghy István cukrász háza volt. Anno kaszinó, Iparbank, üzletek és boltok működtek itt. 1893-ban Szénási János építészmester tervei alapján bővítették és átalakították az épületet, amely eklektikus stílust kapott. A szocializmus éveiben a Kisvárdai Ruházati Ktsz szalonja és műhelye birtokolta az építményt. A nyolcvanas évek közepére az évtizedek alatt állapotában romló épület lebontásáról döntöttek. De szerencsére Ráday Mihály városvédő műsorában bemutatta az elhagyatott épületet, és ennek hatására a tanács három esztendős munkával, 39 millió forintos költséggel renováltatta épületet. Így 1990 decemberében már itt fogadhatta olvasóit a Városi Könyvtár.

Szent László (2019)

A város főterén, a városháza és a könyvtár épülete közé eső területen helyezték el 2000-ben Szent László király lovasszobrát. A kisvárdai hagyomány a mai templom elődjének alapítását Szent Lászlóhoz köti, ezért a szobor az uralkodónak állít emléket.

Az andezit szikla talapzattal együtt 7 méter magasságú lovas szobor tervezője Győrfi Sándor volt.

Béres József park (2019)

A Béres Csepp feltalálásának 40 éves jubileumának alkalmából Kisvárda Önkormányzati Képviselőtestülete városi ünnepséget rendezett, melynek keretében felavatták a legendás feltalálóról elnevezett parkot a település szívében. Dr. Béres József életének nagy részét Kisvárdán töltötte, munkássága, tudományos tevékenysége e városhoz köthető.
Az emlékparkban kapott helyet a Szabados István fafaragó művész által készített névtábla is.

Bagolyvár (Várszínház) (2019)

A Szent László 57. számon lévő, csak Bagolyvárként ismert épület Kálmán Sándor építtette valamikor az 1920-as években. Az épületet a szocializmus idején államosították, majd az ötvenes évek elejétől bérlakásokat alakítottak ki benne. Az épületben takarékszövetkezet és Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium területi irodája is működött. Az új tulajdonosa, a Nemzeti Vagyonkezelő 2016 nyarán megkezdte a Bagolyvár helyreállítást.

Napjainkban az eredeti szépségében látható épületben képzőművészeti alkotással láthatóak. Itt kapott helyet Munkácsy Mihály kollekciójának ikonikus festményei, amely Pákh Imre magángyűjteménye.

Szent György nagyvértanú görögkatolikus templom (2019)

A város görögkatolikus híveinek temploma Tutkovics József tervei alapján, 1897-ben készült el. A boltíves hajójú, steyeri bádogos tornyú barokk épület tetején a tornyot díszítő kereszteket és gömböt 14 karátos arannyal vonták be. 

A templom ikonosztáza és baldachinos oltára 1917-ben került ide a budapesti Rétay és Benedek Műintézettől.
Az épület előtti téren pedig ikonoszlopok sorozata mutatja be az egyházi év legfontosabb ünnepeit.

Evangélikus templom (2019)

A kisvárdai evangélikus közösség romantikus stílusú, torony nélküli kis temploma 1931-ben épült Adorján János nyíregyházai építőmester keze nyomán.

A templombelső berendezéseit Szamosi József asztalos mester készítette.

Magyar királyság címere és a Városi Bíróság (2019)

A kisvárdai bíróság épületét 1937-ben Hoepner Guidó építőmérnök tervezte, és 1938-ra lett kész. A híres címert is ekkor helyezték el a homlokzaton, de nem sokáig állhatott ott, mert elvileg 1938-tól már másik címere volt az országnak. Sokáig még a helyiek sem tudták, hogy hol van, mindenki azt hitte, hogy a második világháború alatt megsemmisült. Azonban pár évvel ezelőtt megtalálták elásva, és 2000-ben tették vissza az őt megillető eredeti helyére.

Pénzügyőri Laktanya (2019)

A Pénzügyőri Laktanyát a neves építész, Dümmerling Ödön tervezte, s ma is egyik jelentős középülete Kisvárdának. Az építkezés azért volt fontos, mert a helyi iparosok, munkások, mesterek, szállítók általa munkaalkalmat találtak. Az épület mai napig eredeti funkciójának megfelelően működik.

Izraelita temető (2019)

A közösség élő zsidóság létszámának növekedésével nagyobb területű temetőre volt szükség. Ezért a közösség a település központjától messzebbre fekvő Nagymező dűlőben vásárolt temetkezési helyet. A sírkert ünnepélyes felavatását Rosenbaum Mózes rabbi végezte 1920. május 3-án.

A körülbelül 2000 sírt magában foglaló temetőben különböző stílusú, anyagú és formájú sírkövek láthatók. A feliratoknak megvan a maguk térbeosztása és formulája.

Kánai Menyegző temploma (2019)

A Parish Bull Hotel Kisvárda egyik leghangulatosabb szállodája. A komplexum fő attrakciója a „Kánai Menyegző Temploma”, amely 2015-ben épült modern stílusban.

A Jézus első csodatételének helyéről elnevezett épületben is lehetőség van az esküvő szertartás lebonyolítására.