Szent Péter és Pál apostolok római katolikus templom (2019)

A Képes Krónika beszámolója szerint Szent László a kunok ellen vívott győztes csata emlékére a csata helyén templomot emeltetett. Egyes források szerint a tatárjárás pusztítása után a templomot a 14. század közepén építhették át és bővíthették jelentősen, majd az 1470-es években nyugatról toronnyal bővítették, és átalakították keleten a szentélyzáródást is. A templom sorsát Balassa Menyhért ostroma és a hajdúk lerohanása végleg megpecsételte, fölgyújtották a plébánost megölték. Ezt követően a romos hajót lebontották és a helyén épült fatoldalékban a reformátusok, az elfalazott szentélyben pedig a katolikusok tartottak istentiszteletet.

A ma is látható „toldalék” és a copf stílusú torony 1722-24 között készült el, a belsőterekben pedig a barokk uralkodik. Az újjáépítések során sikerült visszaállítani a középkori állapot egy részét, a hátsó részén a gótikus támasztó pillérek és csúcsíves ablakok láthatóak.

Református templom (2019)

Anarcson a 13. század második felében két templomot említenek a leírások, az egyik Nagyanarcson állott és a mai épület elődjével azonosítható kőtemplom lehetett. Az egyenes záródású, román kori templom alapfalait feltárták, ebből a korai épületből a hajó északi, diadalívig tartó falszakasza ma is fennáll.
Az épület ma látható stílusjegyei alapján a nagy átépítés 1450 és 1490 között történhetett, amikor is a román kori templomot déli és keleti irányban bővítették, létrehozva ezzel a ma is látható poligonális szentélyzáródású, támpillérekkel erősített, egyhajós gótikus épületet. Ekkor már a reformátusok használták a Szent Péter apostol templomot.  1856 és 1858 között az épület nyugati homlokzata elé tornyot építettek, 1998 és 2000 között pedig visszaállították a középkori szentély terét, a padló síkjában bemutatták a román kori templom alaprajzát.

Református templom (2019)

A kisnemesi falu első templomát 1349-ben említik először, amely Szent István tiszteletére szentelve. A téglából épült templomnak máig megmaradt a sarkain átlós támpillérekkel erősített hajója, amelyhez diadalívvel elválasztott, enyhén trapéz alaprajzú szentély kapcsolódott. Feltehetően a 15. század végén a templom szentélyét és sekrestyéjét elbontották és a helyére egy sokszögzáródású, sarkain támpillérekkel erősített, kőbordás hálóboltozattal fedett, a korábbi hajó szélességével megegyező szentélyt építettek.

Vay Ferenc az 1600-as évek elején a romos templomot átalakíttatta, a szentély kőbordás boltozatát és a sekrestyét elbontották. Az épületet az elmúlt háromszáz évben már a reformátusok használták. A II. világháború ideje alatt a visszavonuló német seregek a falu házai előtt vettek fel védelmi állást a román hadakkal szemben. Ennek következtében község három napon keresztül a harcoló csapatok közvetlen tűzvonalába esett és a templom tornya ebben az ütközetben erősen megrongálódott.

A templom a 20. századi helyreállításai során az eredeti gótikus szerkezet visszaállítására törekedtek, és a hat toronyszint egyedülálló módon állandó kiállításoknak ad helyet.

Urunk mennybemenetele római katolikus templom (2019)

Az uradalom első templomát a Baktai család építette valószínű 1340 körül. A templom a 16. század második felében a protestánsok kezére került, és a katolikusok csak 1731-ben kapták vissza. Ekkor nagyobb átalakítás történt az épület éltében, ugyan is a hajót meghosszabbították és a tornyot emeltek. Az eredeti kapuzatot a torony keleti falában helyezték, elbontották a támpilléreket és új ablaknyílásokat alakítottak ki.

A baktalórántházai római katolikus templomban az 1962-es helyreállítási munkálatok során találták meg a keleti szentélyfalon a Keresztrefeszítés-falképet. A keleti szentélyfal középső képmezőjében látható képek Krisztust, Máriát, Szent János evangélistát, Szent Erzsébetet, Szent Lászlót, Szent Ilonát és Szent Dorottyát ábrázolják, amelyek a 15.század elején készülhettek.