Református templom (2019)

„Istenem, ha ezt a csatát megnyerhetném, akkor két templomot építek Neked Bátorban”
(Báthori István a kenyérmezei ütközet előtt)

A hagyomány szerint Báthori István a kenyérmezei ütközet előtti fogadalmában az állt, hogy ha Isten győzelemre segíti a magyarokat, két templomot emeltet birtokán (a mai Nyírbátor).

A győztes csata után a vajda nem is habozott, János szerzetes-építésszel két templom építésébe kezdett. Az első egy plébániatemplom lett. amelyet a minoriták is használtak. A másik pedig a Báthori család temploma volt, melyet Szent György tiszteletére szenteltek fel. Az épület egyedülálló a maga nemében, hiszen a magyar késő gótika és a korai reneszánsz építészet kiemelkedő ötvözete. Az 1484 és 1511 között elkészült épület elkészültét Báthori István már nem élte meg, végül unokaöccse, II. Báthori András fejezte be a munkát.

A 16. század közepén a Báthoriak buzgó támogatói voltak a kálvinizmusnak és áttértek a református hitre, ez által a Szent György templom is reformátussá közösségé lett. Az évszázadok során a templom több kisebb-nagyobb átalakításon ment keresztül, 1811-ben befalazták az akkor már kihalt Báthori család kriptáját az altemplomban. 2010-ben pedig mindkét templomot gyönyörűen felújították és a két épületet pedig egy várostörténeti sétánnyal kötötték össze.

A templom belseje egyetlen hatalmas teremből áll, amelybe a fény háromosztású csúcsíves, tagolt kávájú ablakokon jut be, ezeken bibliai szimbólumok is láthatóak. Az épület egyik ékessége az 1767-ben készített míves, barokk szószék. A bejárattal szemben lévő szentélyben pedig még megtekinthető az eredeti 500 éves katolikus oltár. A templom további érdekessége, hogy mivel eredetileg a családi kápolnájának és temetkezési helyének épült, ezért nem volt harangtornya 1640-ig. Ekkor készült el ugyan is Bethlen István és fia, Péter által az épület mellett álló közel 30 méter magas fa harangtorony.

Református templom (2019)

A református templom település szívében helyezkedik el, a Kossuth Lajos utcában.

Valószínűsíthetően 1580 körül alapították a helyi egyházközséget, amely első temploma 15. században épült, feltehetően az ide is betört cseh husziták által. Miután a gyülekezet kinőtte az épületet, a régi katolikus szentély megtoldásával és egy fatorony megépítésével oldották meg a bővítést. A templombelsőben ma is látható szószék is ekkor készült el. 1826-ban kérték fel Nagyváradi lakos Hamza Jánost, hogy új templomot készítsen. Eme átalakításkor épül fel a mai is látható torony, a két oldalhajó, és a karzatok. A klasszicista stílusú, azon belül is a nagyon ritka copf épület érdekessége még a nagy belső téren túl a robusztus kőtorony is.

Református templom (2019)

A kisnemesi falu első templomát 1349-ben említik először, amely Szent István tiszteletére szentelve. A téglából épült templomnak máig megmaradt a sarkain átlós támpillérekkel erősített hajója, amelyhez diadalívvel elválasztott, enyhén trapéz alaprajzú szentély kapcsolódott. Feltehetően a 15. század végén a templom szentélyét és sekrestyéjét elbontották és a helyére egy sokszögzáródású, sarkain támpillérekkel erősített, kőbordás hálóboltozattal fedett, a korábbi hajó szélességével megegyező szentélyt építettek.

Vay Ferenc az 1600-as évek elején a romos templomot átalakíttatta, a szentély kőbordás boltozatát és a sekrestyét elbontották. Az épületet az elmúlt háromszáz évben már a reformátusok használták. A II. világháború ideje alatt a visszavonuló német seregek a falu házai előtt vettek fel védelmi állást a román hadakkal szemben. Ennek következtében község három napon keresztül a harcoló csapatok közvetlen tűzvonalába esett és a templom tornya ebben az ütközetben erősen megrongálódott.

A templom a 20. századi helyreállításai során az eredeti gótikus szerkezet visszaállítására törekedtek, és a hat toronyszint egyedülálló módon állandó kiállításoknak ad helyet.

Református templom (2019)

A rohodi református templomot 1822-ben építették, feltehetően középkori maradványok felhasználásával. A gótikus épület egy dombon álló, homlokzat előtti tornyos, egyhajós templom. Különösen széppé teszi és kiemeli az egész községből a dombon való fekvése.

A belső térben sík, 1891-ben festett deszkamennyezet látható, az orgonáját pedig Váradi Miklós építette 1936-ban. A templom belső különlegessége még a Mózes-szék és a kegyúri szék, amelyen Laskai-családi címere látható.