Vajai-őstó (2019)

A falu délnyugati szélén fekszi a Vajai-őstó, amelynek története egészen az utolsó jégkorszakig nyúlik vissza. A Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzetben rejtőző tó az Ős-Tisza hordalékkúpjai közötti zárt mélyedésekben felgyülemlő csapadék- és talajvíz elegyéből jött létre. A különleges természeti kincs legfőbb értéke a víz felszínén úszó tőzeglápszigetek, amelyek hazánkban igazi ritkaságnak számítanak. A lápi szigeteken megtelepedett, jégkorszakból fennmaradt növényritkaságok miatt a tó kiemelt oltalom alatt áll.

A magával ragadó s vízpart tavirózsákkal díszített felszíne idilli környezetet, nyugodt kikapcsolódást ígér az erre kirándulóknak. De a horgászat szerelmesei is gyakorolhatják itt „mesterségüket”, ugyan is a zegzugos medrű tó különleges horgásztudást igényel. Persze a tavon csak külön engedéllyel és a védett területen számtalan szabályát betartva lehet itt pecázni.

Kuruc talpasok (2019)

A Vay Ádám Múzeum, vagyis a kastély parkjának bejáratával szemben, az út túloldalán látható Martsa István bronzból készült alkotása. A kuruc katonáinak életnagyságúnál nagyobb egész alakos szobrát 1975. október 15-én avatták fel. Az igazán robusztusra sikerült kompozíció alakjai kifejezik azt az erőt, és elszántságot, amellyel ezek az egyszerű emberek részt vettek a Rákóczi-ak oldalán a szabadságharcban.

Tájház (2019)

A vajai Tájház a település főutcáján található, amelyet 1980-ban nyitottak meg. A 19. század közepéből való náddal fedett kis parasztház, a népi építészet utolsó helyi emléke. Az épületben a korabeli berendezési, felszerelési tárgyi kaptak helyet. Megtalálható benne: az ígya falitükör, a rózsás tányérok, a csikóspór, a búbos kemence, a tornyos szekrény, az etuzseres kredenc, a komaszilke, a karosláda, a szövőszék, a komód, és a stelázsi is.

Református templom (2019)

A kisnemesi falu első templomát 1349-ben említik először, amely Szent István tiszteletére szentelve. A téglából épült templomnak máig megmaradt a sarkain átlós támpillérekkel erősített hajója, amelyhez diadalívvel elválasztott, enyhén trapéz alaprajzú szentély kapcsolódott. Feltehetően a 15. század végén a templom szentélyét és sekrestyéjét elbontották és a helyére egy sokszögzáródású, sarkain támpillérekkel erősített, kőbordás hálóboltozattal fedett, a korábbi hajó szélességével megegyező szentélyt építettek.

Vay Ferenc az 1600-as évek elején a romos templomot átalakíttatta, a szentély kőbordás boltozatát és a sekrestyét elbontották. Az épületet az elmúlt háromszáz évben már a reformátusok használták. A II. világháború ideje alatt a visszavonuló német seregek a falu házai előtt vettek fel védelmi állást a román hadakkal szemben. Ennek következtében község három napon keresztül a harcoló csapatok közvetlen tűzvonalába esett és a templom tornya ebben az ütközetben erősen megrongálódott.

A templom a 20. századi helyreállításai során az eredeti gótikus szerkezet visszaállítására törekedtek, és a hat toronyszint egyedülálló módon állandó kiállításoknak ad helyet.

Vay Ádám Múzeum és várkastély (2019)

A falu központjában már a 16. század elején állt egy kétemeletes, tornyos reneszánsz kastély. Ezt az épületet alakíttatta át a Vay család 1850-ben romantikus stílusban, ekkor csatolták a tornyokat a főépülethez, hogy ezek lőréseiből a védők tűz alatt tudták tartani a támadó ellenséget.

 A várkastély nem tartozott a komolyabb viszontagságokkal küzdő várak közé, különösebb hadászati jelentősége sohasem volt. 

A vár a magyar történelembe azzal írta be magát, amikor II. Rákóczi Ferenc kétszer is járt itt, felkeresvén a kurucok egyik legendás vezérét, Vay Ádámot. Az évtizedek során elhanyagolt kastélyt 1960-62 között az Országos Műemléki Felügyelőség újította fel.

A kastélyban működő múzeum a Vay család története mellett, a Rákóczi-szabadságharc helyi eseményeit mutatja be. A gyűjtemény érdekessége, hogy a berendezés nagy része a II. világháborút a kastély egyik termébe zárva vészelte át sértetlenül.

A kastély fontos művészettörténeti értéke a második emeleti nagytermi mennyezetfreskó, melyet Lohr Ferenc készített 1896-ban és a nikápolyi csatát (1396) örökíti meg. 

Az épületet övező csodálatos, ősfás, védett parkban egy kuruc személyiségek mellszobraiból álló szoborparkot csodálhatunk meg.