Anarcson a 13. század második felében két templomot említenek
a leírások, az egyik Nagyanarcson állott és a mai épület elődjével
azonosítható kőtemplom lehetett. Az egyenes záródású, román kori templom alapfalait
feltárták, ebből a korai épületből a hajó északi, diadalívig tartó falszakasza
ma is fennáll.
Az épület ma látható stílusjegyei alapján a nagy átépítés 1450 és 1490 között történhetett, amikor is a román kori templomot déli és keleti irányban bővítették, létrehozva ezzel a ma is látható poligonális szentélyzáródású, támpillérekkel erősített, egyhajós gótikus épületet. Ekkor már a reformátusok használták a Szent Péter apostol templomot. 1856 és 1858 között az épület nyugati homlokzata elé tornyot építettek, 1998 és 2000 között pedig visszaállították a középkori szentély terét, a padló síkjában bemutatták a román kori templom alaprajzát.
Az épület ma látható stílusjegyei alapján a nagy átépítés 1450 és 1490 között történhetett, amikor is a román kori templomot déli és keleti irányban bővítették, létrehozva ezzel a ma is látható poligonális szentélyzáródású, támpillérekkel erősített, egyhajós gótikus épületet. Ekkor már a reformátusok használták a Szent Péter apostol templomot. 1856 és 1858 között az épület nyugati homlokzata elé tornyot építettek, 1998 és 2000 között pedig visszaállították a középkori szentély terét, a padló síkjában bemutatták a román kori templom alaprajzát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése