A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szent Pál. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szent Pál. Összes bejegyzés megjelenítése

Szentháromság-templom szobrai (2024)

A Szentháromság-templom homlokzatán a szoborfülékben láthatók az istenház két védőszentjének barokk szobra, amelyek 1938-ban készültek.
A főbejárat felett a homlokzat bal oldalán látható Szent Péter szobra, aki a jobb kezében a mennyek országának és a pokol kapujának kulcsait tartja, a másik kezében pedig a biblia látható. A jobb oldali díszes ívelt fülkében látható Szent Pál szobra áll, aki a jobb kezében kardot tart, baljában pedig a biblia látható.

Szent Imre római katolikus templom (2023)


Nagybaracska első templomát 1774-ben vesszőből építették, amely két év multán leégett. 1789-ben újabb már maradandóbb anyagból építettek templom, de ezt az épületet a II. világháborúban egy katonai jelzőrakéta eltalálta. A templom a ma is látható késő barokk stílusú formáját a felújítást  követően kapta, és Szent Imre herceg tiszteletére szentelték fel. A templom homlokzatán, a szoborfülkékben Szent Péter és Szent Pál faszobra látható, amelyek a 18. század végén készültek.

Szent István-templom szobrai (2023)


Az újtemplom főhomlokzatát 1880-ban készült szobrok láthatóak. Az ion oszlopos árkádsor tetején, a bal oldalon a kardot tartó Pál apostol, jobb oldalon pedig a mennyország kulcsát tartó Péter apostol szobra látható. 

Az oromzat tetején a négy evangélista (Máté, Márk, Lukács és János) szobrai állnak.

Szent Péter és Pál apostolok római katolikus templom (2022)


A székelyudvarhelyi ferences templom építési munkálatai 1730-ban kezdődtek Johann Conrad von Weiss tervei alapján. A korábbi kápolna helyére emelt barokk stílusú épületet az 1780-as évekig fokozatosan bővítették, és melléje egy kolostor is készült. A rend az elmúlt 245 éven át a város lelki fejlődését szolgálta. 1951. augusztus 20. éjszakáján azonban a ferenceseket elhurcolták, akik csak 2000-ben állhattak vissza szolgálatukba.

A ferences templom belsejének főoltárát a két főapostol, Szent Péter és Szent Pál életnagyságú szobra díszíti. Ezenkívül Szent István Király a párnára fektetett szent koronával és Szent László király bárdot tartva látható a központi fülkében álló Mária-szobor két oldalán.

Szent Péter és Pál apostolok római katolikus templom (2021)


Baja második legrégebbi temploma 1728-ban épült fel, amely egy kisebb Szent Péter és Szent Pál tiszteletére felszentel vályog épület volt, deszka mennyezettel.

A ma is látható hatalmas barokk templomot 1742-ben kezdte építeni Fabcsics Mihály plébános a hívek adományaiból, és 1764-ben szentelték fel. Az 50 méteres templomtorony 1791-ben készült, hajót pedig a 19. században bővítették. 
Az épület belsejében lépve balra a Szent Rita-kápolna látható, jobb oldalt Ranics István apátplébános emlékköve áll. A szentély barokk márvány főoltárát gróf Grassalkovich Antal adományozta a gyülekezetnek, a felette lévő képet Kessler osztrák festő 1857-ben Bécsben festette.

Mindenszentek római katolikus templom (2021)


A 18. század elején egy régebbi istenház helyére épült a mai templom elődje. Ezt az épületet 1719-ben és 1729-ben bővítették, és tornyot is építettek hozzá. A régi sekrestyét és a szentélyt 1783-ban lebontották, de még abban az évben újat építettek helyette. 1798-ban a szentély és a torony kivételével a falakat lebontották. Az 1800-ban meginduló alkotó munka eredményeként megszületik egy késő barokk stílusú templom. A régi tornyot és a szentélyt pedig ráépítéssel magasították.


Az új templom homlokzatán a nyitott fülkében Szent Péter és Szent Pál apostolok kőszobrai állnak. A főbejárat fölött a község 1772-ből való címere látható. Az épület belsejében látható barokk stílusú főoltár 1801–1803 között készült. A hatalmas méretű, művészi színvonalú főoltárkép pedig az egyik legszebb barokk alkotás a megyében, amelyen a Szentháromság és a szentek láthatók.


A templom érdekessége, hogy a községet 1919-ben megszálló román csapatok két hónapon át folyamatos tüzérségi párbajt vívtak a magyarokkal, és ennek során a templom 69 lövést kapott. A borzalmas napok emlékét máig is őrzi két befúródott lövedék a templom falának homlokzatán.

Szent Péter és Pál apostolok római katolikus templom (2020)

Forrás: adarabanth.com

A település római katolikus temploma 1880-ban épült, de már 1896-ban újjáépítették. Valószínűleg az épület életében még egy átalakítás volt, ekkor kaphatta a toronysisak a ma is látható eklektikus kialakítást. 

 Az épület Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére lett felszentelve, a feltétezhetően itt álló egykori Szent Pál monostor miatt.

Jézus Szíve templom szobordíszei (2020)



A gyomai római katolikus templom homlokzatán, a támpillérek felett Szent Péter és Szent Pál mészkő szobra látható. A szobrokat valószínűleg Hauszmann Alajos készíttetette, mint a templom építésze. A déli oldalon Szent Péter kulcsokkal és könyvvel látható, az északi oldalon Szent Pál karddal és könyvvel ábrázolták.
A pilaszterfejezetek felett pedig egy-egy kiterjesztett szárnyú angyalalak áll.

Szent Péter és Pál apostolok római katolikus templom (2020)



A Szent Péter és Pál apostol templom Miskolc belvárosában, a Mindszent téren található, tervezője korának kiváló építésze Giovanni Battista Carlone volt. 
A templom 1728-1744 között épült, egy középkori kápolna helyén, amely a szegények kórháza mellett állt. A barokk idők tekintélyes alkotásának eklektikus tornyai csak 100 évvel később készültek el Ferenc József felajánlásából. A Szent Péter és Pál apostol tiszteletére felszentelt épület sokáig a város egyetlen katolikus temploma volt. 
A templom barokk berendezéséből kiemelkedik a szószék és a főoltár, amely oltárképe Szent Pétert és Pált ábrázolja. Az alkotást a többi oltárképpel együtt Kovács Mihály készítette.

Szent Péter és Pál apostolok görögkatolikus templom (2019)


A faluba betelepült ruszin ajkú görögkatolikusoknak már 18. század közepén állt egy torony nélküli fatemplomuk. Ennek helyén épült fel 1866 és 1875 között a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt, klasszicista stílusú istenház.
Sajnos régi templom ikonosztáza már nem került át az új épületbe, csak a királyi ajtó maradt meg az eredeti berendezésből. A sekrestye baldachinos főoltára a budapesti Rétay és Benedek Műintézetben készült 1910-ben, ugyanebben az évben Mihályi Béla kisvárdai mester által lettek a falakat kifestetve, amelyek 40 évig csak fehéren állottak.

Szent Péter és Pál apostolok római katolikus templom (2019)



A Képes Krónika beszámolója szerint Szent László a kunok ellen vívott győztes csata emlékére a csata helyén templomot emeltetett. Egyes források szerint a tatárjárás pusztítása után a templomot a 14. század közepén építhették át és bővíthették jelentősen, majd az 1470-es években nyugatról toronnyal bővítették, és átalakították keleten a szentélyzáródást is. A templom sorsát Balassa Menyhért ostroma és a hajdúk lerohanása végleg megpecsételte, fölgyújtották a plébánost megölték. Ezt követően a romos hajót lebontották és a helyén épült fatoldalékban a reformátusok, az elfalazott szentélyben pedig a katolikusok tartottak istentiszteletet.
A ma is látható „toldalék” és a copf stílusú torony 1722-24 között készült el, a belsőterekben pedig a barokk uralkodik. Az újjáépítések során sikerült visszaállítani a középkori állapot egy részét, a hátsó részén a gótikus támasztó pillérek és csúcsíves ablakok láthatóak.

Szent János és Pál-kápolna (2018)



A szekszárdi Szent János és Pál kápolnát német telepesek emeltették 1760-ban barokk stílusban. Az ismert védőszentek neveit kapó egyházi épületet 1802-től a kórházhoz csatolták. 
A toronyaljba nyíló bejárat felett, a fülkében Szent Flórián 18. századból való szobrának a másolata áll.
A kápolna belső falait több rétegben faliképek borítják, legutóbbi feltárás során főként ornamentális motívumokból és erősen kopott grisalle képekből álló festést fedeztek fel.

Lengyel-kápolna (2017)



A Balaton-vidéki barokk művészet egyik legszebb emlékének tartják a Szent György-hegy oldalában álló építményt. A Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt kápolnát 1760 körül a lengyeltóti Lengyel család építtette, akiknek szobraik megjelennek a barokk-rokokó belsőoltárának oszlopain.

Az 1880-ban emelet torony homlokzatán lévő két fülkében lovas Szent György és Szent Imre, az oromzat szélein Szent István és Szent László szobrai, az oldalsó a fülkékben pedig Szent Péter, Szent Pál, az oromzaton Szent Antal és Szent József szobrai láthatóak.

Szent Péter és Pál apostolok római katolikus templom (2016)


Mőcsény egyetlen templomát a bonyhádi Kliegl család építtette és 1767-ben lett kész. A szép fekvésű, barokk stílusú templom körül egy temető található.

Szent Péter és Pál apostolok római katolikus templom (2015)


A kiskunhalasi macskaköves Szentháromság tér hemzseg a katolikus műemlékben, a késő barokk katedrálison kívül kálvária, és több szentnek is áll szobra itt.

1767-ben Mária Terézia parancsára, Gróf Grassalkovics Antal kezdte meg egy toronnyal és kriptával rendelkező csarnoktemplom építtetését. Végül a Gföller Jakab tervei alapján elkészült épületet 1770-ben Szent Péter és Pál tiszteletére szentelték fel. 

A szentély főoltárának képe Péter és Pál búcsúját ábrázolja kivégzésük előtt, a templom freskóit pedig Karol Malczyk és Pawlik Milanda lengyel festőházaspár készítette.

Szentháromság-szobor (2015)



Makó Buják városrészében, a plébánia templom mellett található a szentháromságot megformáló szoborkompozíció. Az oszlopon álló neobarokk szobrokat 1888-ban ismeretlen mester készítette.

Krisztus Urunk Szenvedése kápolna és kálvária (2014)



A falu katolikus temetője egy különleges kálváriát és kápolnát rejt.

A 14 stációt különböző földeáki lakosok állíttatták, a kálvária domborműveit pedig Návay Sándor szobrászművész készítette.

A neogótikus temető-kápolnát 1864-ben Oltványi Pál plébános építtette a Szenvedő Krisztus tiszteletére. 
Az épület építészetileg sok hasonlóságot mutat a Szent László templommal, pilléren Szent Péter és Pál apostol szobrai láthatóak.