Szentháromság római katolikus templom (2022)

A Belvárosi Szentháromság templom Szolnok legrégebbi műemléke, amely egyedi értékei az épület belsejében látható barokk oltárok.

Már 1270 körüli írásokban meg említik, hogy Szolnoknak két templom van: az egyik a várban, a másik kívül. Valószínűsíthetően az utóbbi lehetett a Ferences kolostortemplom elődje.

1718-ban egy kápolnát épített Bezdiczky Ignác, ez lett a mai nagytemplom szentélye. A város lakosságának rohamosan növekedése végett az apró épületet bővíteni kezdték és a szentélyhez kapcsolódva megkezdték a kolostor építését is. Az impozáns barokk épület végül 1729-ben készült el, a terveit az olasz származású, egri építőmestert, Giovanni Carlone készítette. Hamarosan ez az épület is kicsinek bizonyult, ezért 1736-ban megépítették mai nagytemplom hajóját, a 40-es évek végére pedig elkészült a kolostor is. 1750-54 között újabb építkezés következett, ekkor kibővítették a szentélyt és hozzá egy tornyot emeltek.

A templom belsejében több oltár található, amelyek mindegyike kiváló barokk munka. Az épület egyik legszebb és legértékesebb berendezése az 1758-ban készült barokk szószék.

A templom alatt található egy kripta is, amely az egykor itt lakó ferencesek nyughelye.

Szent Péter és Pál apostolok római katolikus templom (2020)

A Szent Péter és Pál apostol templom Miskolc belvárosában, a Mindszent téren található, tervezője korának kiváló építésze Giovanni Battista Carlone volt. 

A templom 1728-1744 között épült, egy középkori kápolna helyén, amely a szegények kórháza mellett állt. A barokk idők tekintélyes alkotásának eklektikus tornyai csak 100 évvel később készültek el Ferenc József felajánlásából. A Szent Péter és Pál apostol tiszteletére felszentelt épület sokáig a város egyetlen katolikus temploma volt. 

A templom barokk berendezéséből kiemelkedik a szószék és a főoltár, amely oltárképe Szent Pétert és Pált ábrázolja. Az alkotást a többi oltárképpel együtt Kovács Mihály készítette.

Nagyboldogasszony római katolikus templom (2020)

Miskolc legjelentősebb barokk műemléke, a Nagyboldogasszony Minorita templom, amely a Hősök tere északi sarkán áll.

Kelemen Didákot, a Minoriták magyarországi tartományfőnökét bízták meg a helyi római katolikus vallás megerősítésével. Aki az egri püspökhöz folyamodott kolostor építési terveivel. Kettejük hathatós segítségével és az Almássy és Fáy családok adakozásából épült fel a miskolci Nagyboldogasszony templom, mely tervezője a híres Giovanni Battista Carlone volt.
Az 1729-től egészen 1743-ig tartó építkezés során a templom még nem a mai formáját nyerte el, ugyanis a tornyok felhúzása még néhány évtizedekig eltartott.

Az épület belsejében látható főoltár 1819 augusztusára készült el és a pápai nagytemploméval mutat hasonlóságot. Az oltárképe pedig egy Tiziano Mária mennybemenetelét ábrázoló képmásolat, amelyet Sajósy Alajos készített 1867-ban.

Szent Anna római katolikus templom (2019)

Már a középkorban Debrecen vallásos katolikus település volt, több nagy templommal. Sajnos ezen épületek nagy része eltűnt az évszázadok viharában.

1551-től a város kálvinista vezetése megtiltotta a katolikusok letelepedését a városban, templomaikat pedig a reformátusok foglalták el. A debreceni katolikus egyházi élet újraalapítója gróf Csáky Imre váradi püspök, bíboros volt.  Az 1693-ban kiadott Lipót-diploma végre visszaengedte a katolikusokat és számukra templomhely „kimutatásához” kötötte a törvényhozás.

A Szent Anna templom megtervezésével a milánói születésű Giovanni Battista Carlonét bízta meg a Bíboros. A nyugodt homlokzatú, torony nélküli barokk templom 1721-1746 között készült el és a plébánia vezetését pedig a piarista atyák vállalták el. A Szűz Mária édesanyja, Szent Anna tiszteletére felszentelt katedrális 1811-ben megrongálódott a tűzvészben, s ezért 1834-ben felkérték Povolny Ferencet, hogy a templomot újítsa meg és tornyokat építsen hozzá. A sisakos tornyai már copfstílusban készültek le, de az épület homlokzatán megmaradtak a Carlone család tagjai faragta, szenteket ábrázoló mészkőszobrai.

Szent Rozália római katolikus templom (2018)

Eger Felnémeti nevet viselő városrészében egy barokk templom áll, amely 1746 és 1750 között épült Giovanni Battista Carlone tervei alapján.

Az épület egykori középkori templom helyén fekszik, eredeti tervek szerint azonban a mostani katedrális a település határában álló Templom-dobra épült volna. 

A szentély mennyezetén Takács István freskója látható, a főoltárkép Szent Rozáliát ábrázolja.

Kálvin-ház (2018)

A belvárosában, az Eger-patak partján álló Kálvin-ház a város protestáns kulturális életének központja.

A barokk épület megálmodója valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt. Herner Ferenc 1725-ben földszintes házat építtetett, erre a 18. században húztak rá még egy szintet, a tornyot pedig a 19. század második felében emelték.

A virágzó egri protestáns közösség 1866-tól itt tartotta az istentiszteleteit, egészen 1930-ig, amikor is felépült a város új református temploma.

Szűz Mária Szent Neve római katolikus templom (2013)

Az Egri Főegyházmegye egyik legjelentősebb kegyhelye az egerszalóki Szűz Mária Szent Neve-templom.

A községnek már a középkorban is volt temploma, amely török időkben elpusztult. Ezt követően egy 1600-as években történt legenda után említik újra Egerszalókot az írások. Ugyanis ekkoriban egy tölgyfán lévő Boldogságos Szűz Mária-képnek tulajdonítottak csodálatos gyógyulást. A helyi vak kislány gyógyulásának hírére Egerszalók zarándoklóhely lett, majd ezt követően 1738-ban épült fel a ma is látható barokk templom. Az istenház megépítéshez egy egészen különös építészeti megoldást alkalmaztak Giovanni Battista Carlone tervei nyomán, ugyanis a dombon álló hajótól kb. 100 méterre építették fel annak tornyát.

A Szűz Mária tiszteletére felszentelt templom belsejében napjainkban is látható a Csodatévő Mária-kegykép, valamint egy rokokó faragású hordozható Mária-szobor a 18. századból.

Nagyboldogasszony római katolikus templom (2013)

A kéttornyos, egyhajós barokk templom az ismert olasz építész, Govanni Battista Carlone tervei szerint 1736-1755 között épült. 

A „Barátok temploma” néven is ismert épület szentélye a magyar barokk templomok közül az egyik legszebb és legnagyobb oltár-architektúrával rendelkezik. A szentély nyugati oldalához ugyancsak műemlék kolostorépület csatlakozik, amelyben ferences rendház működött.

Érseki palotaegyüttes (2013)

Giovanni Battista Carlone tervei alapján a palotát több régebbi épület felhasználásával  Erdődy püspök kezdte építtetni a 18. század elején. Igaz ez a mainál kisebb, de jóval pompásabb épületet volt. Eszterházy Károly püspök 3 évtizeddel később Fellner Jakabbal kibővíttette. Többek között a  klasszicista stílusú déli épületcsoportot is ekkor készült.

Díszkút