Szűz Mária Szent Neve római katolikus templom (2026)

Óbéba római katolikus templomát a Batthyány-család építette 1833-ban, és Mária Szent Nevének tiszteletére szentelték fel. Az eklektikus stílusú istenház napjainkban erősen lepusztult állapotban van.

Szűz Mária Szent Neve római katolikus templom (2026)

A kis község egyetlen temploma az északi (skandináv) téglaépítészet formajegyeit viseli. Az eklektikus épületet 1902-ben építette a kincstár, és Szűz Mária tiszteletére szentelték föl. A templom belsejében festett és aranyozott főoltár látható, amely oltárképe Szűz Máriát a kis jézussal ábrázolja.

Szűz Mária Szent neve római katolikus templom (2023)

Bázakerettye római katolikus templomát 1824-ben építette Töttösy Ferenc, aki ekkor még temetőkápolnának szánta az épületet. 1942-ben a kápolnát kibővítették, ekkor épült a Szent Sír kápolna is a MAORT (Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaság) anyagi támogatásával. 1947-1948 között az épületet kibővítették Fodor Antal irányításával, és a Mária neve titulust kapta ekkor.

A templom alatti kriptában az építtető, a Töttösy-család tagjai vannak eltemetve.

Szűz Mária Szent Neve római katolikus templom (2023)

Piliscsaba első templomát a klarissza rend építette 1728-ban egy középkori, Szent György nevét viselő építmény helyére. A szegényes agyagból készült épület hamar omladozni kezdett, ezért 1748-ban új istenházat emeltettek. De ez az épület kicsinek bizonyult, így készült el a mai is látható barokk templom 1778-81 között.

Az egyhajós templomépületben az oltárok, a padok és az orgona a klarissza rend feloszlatása után, 1782-ben Budáról került ide. A templom falait Szent Klára életét ábrázoló képek díszítik, a két régi mellékoltáron pedig Árpádházi Szent Margit szobra, és egy 14. századból származó Szűzanya szobor látható. A templom legnagyobb értéke egy gótikus, fából faragott Madonna-szobor, amely 1350-70 körül készülhetett, tehát ha igazak a feltevések, akkor a szobor Magyarország egyik legrégibb kegytárgya.

Szűz Mária Szent Neve római katolikus templom (2022)

A Béke utcába álló a római katolikus templom 1932-ben épült eklektikus stílusban.

Szűz Mária Szent Neve és Nepomuki Szent János római katolikus templom (2022)

A bükkösdi római katolikus templom a falu főterének nyugati végében áll.

A barokk templomot 1791-ben Petrovszky Zsigmond építtette testvérével, és tetejét eredetileg fazsindely fedte. Az épület tervezője Buch József volt, aki a templom homlokzatán lévő Nepomuki Szent János- és Szent Zsigmond-szobrot is megalkotta. 1807-ben a templom tetőzete leégett, amelyet Özvegy Petrovszky Jánosné újjáépítettet.

Szűz Mária Szent Neve római katolikus templom (2022)

A Templom-hegy aljában álló katolikus istenház a falu 15. századi templomának maradványaiból épült 1753-ban. 

A barokk stílusú épület belsejében látható oltárkép egy ismeretlen olasz festő munkája, amely az „Angyali üdvözletet” ábrázolja.

Szűz Mária Szent Neve római katolikus templom (2021)

Az Inárcs-pusztát lakó katolikusvallásúak kezdetekben az 1897-ben Tolnay Lajosnak által alapított iskolában tartották a szentmiséket. Az egyházközség önállóvá válását követően 1955 körül hozzáálltak egy templomépítés kivitelezéséhez. Kezdetekben 4 terv is készült, amelyeket sorra visszadobott a Rákosi rendszer. De a helyiek csak nem adták fel és végül engedélyt kaptak egy „kis imaház” felépítésére, amely mire elkészült templommá duzzadt.

A Dózsa György tér szomszédságában álló templom 1964-re készült el, a munkálatokat pedig Krejcsi László újhartyáni kőműves végezte. Az építmény tornya csak később, 1980-ban készült el. A templomnak kezdetekben fából készült főoltára volt, de később egy új, márványból készült főoltárt kapott, amely Garajszki Jenő keze-munkája. A főoltár felett függő képen Mária látható a családja, Joachim és Szent Anna körében, megalkotója Kaszás Béla volt. A festmény érdekessége, hogy a kisboldogasszony előtt térdet hajtó alakok jellegzetes sári népviseletbe láthatóak.

Talán kevesen tudják, de az inárcsi templom is rejt ereklyét, ugyanis 1989. október 1-jén Marosi Izidor váci megyéspüspök négy szent (Szent Vince, Szent Jusztin, Szent Beáta, Szent Fortunatus vértanúk) földi maradványából származó ereklyéit helyezte be az oltárba.

Szűz Mária Szent Neve római katolikus templom (2019)

Sándorfalva mai magja egykoron uradalmi majorság volt, és a település fejlődése az 1879-es tiszai árvíz után indult meg, miután az algyői árvízkárosultak települtek be ide. Kezdetekben az 1880-ban épült plébánia udvarán lévő melléképületben miséztek a helyi katolikusok. Pallavicini őrgróf támogatásával készült el a ma is álló római katolikus templomot 1882-ben. Az eklektikus stílusú épületet a váci püspök szentelte fel Szűz Mária tiszteletére.

A szentély főoltárképe Szűz Máriát ábrázolja, ezen kívül még egy Szent Anna mellékoltár is található az épületben. A templom belsőfalain látható, a Biblia jeles személyiségeit és a magyar szenteket ábrázoló szekkók, melyeket Ádám Sándor festette 1945-ben.

Szűz Mária Szent Neve templom (2016)

A Szent Szűz tiszteletére emelt kőtemplomot valószínűsíthetően a 12. században építették, román stílusban. A templom mai formáját 1910–1911-ben romantikus, historizáló formában átépítés után nyerte, torony is ekkor készült.

Szűz Mária Szent Neve római katolikus templom (2014)

A Diósgyőri Egyházközség római katolikus temploma valószínüleg középkorban épülhetett, ere utal gótikus stílusú megjelenése. A templom 1564-től egészen 1735-ig a reformátusoké volt. 1743 és 1752 között a katolikusok az egri káptalan, Almásy János és Fáy László vezetésével újjáépíttették a templomot, amely ekkor kapta barokk küllemét.

A templom főoltár képe Szűz Máriát ábrázolja koronával a fején, jobb oldalán a kis Jézussal, amint egyik kezével egy gömböt nyújt édesanyjának. A templom egy legrégebbi műemléke a pálosok által a 13. században készített Szűz Mária-szobor. A hajóban látható egy Lourdes-i barlang is, amelyet Vidinszky László, diósgyőri kántortanító építtetett hálából gyermeke súlyos betegségéből való felgyógyulása emlékére.

Szűz Mária Szent Neve római katolikus templom (2013)

Az Egri Főegyházmegye egyik legjelentősebb kegyhelye az egerszalóki Szűz Mária Szent Neve-templom.

A községnek már a középkorban is volt temploma, amely török időkben elpusztult. Ezt követően egy 1600-as években történt legenda után említik újra Egerszalókot az írások. Ugyanis ekkoriban egy tölgyfán lévő Boldogságos Szűz Mária-képnek tulajdonítottak csodálatos gyógyulást. A helyi vak kislány gyógyulásának hírére Egerszalók zarándoklóhely lett, majd ezt követően 1738-ban épült fel a ma is látható barokk templom. Az istenház megépítéshez egy egészen különös építészeti megoldást alkalmaztak Giovanni Battista Carlone tervei nyomán, ugyanis a dombon álló hajótól kb. 100 méterre építették fel annak tornyát.

A Szűz Mária tiszteletére felszentelt templom belsejében napjainkban is látható a Csodatévő Mária-kegykép, valamint egy rokokó faragású hordozható Mária-szobor a 18. századból.

Szűz Mária Szent Neve római katolikus templom (2012)

A Szigligeti vár alatti templom építésének idejét már a 12. században említik a források. Valószínűleg ekkor még az istenház a várhoz tartozott. Az ezt követő viharos évszádokban a templom nagymértékben lepusztult, csak az 1870-es években építetek újjá. Ekkor a középkori eredetű déli és északi falakat meghagyták, de a templomot a főtengelye mentén meghosszabbították, és a szentély boltívét és kupoláját nagyban átépítették.

A jelenlegi neogótikus, barokkos formáját az épület 1877-ben nyerte el.

A templom belsejében található Jézus szíve és Szűz Mária szobrokat Runggaldier József grödeni szobrászmester készítette el.