Nepomuki Szent János római katolikus templom (2026)

Budaörsnek már a középkorban is volt egy temploma, amely a török hódoltság alatt elpusztult. A mai templom elődjét a 18. században ide érkező német katolikus telepesek építették fel 1738 és 1752 között. A Nepomuki Szent János tiszteletére felszentelt késő barokk és kora klasszicista stílusú templomot Mayerhoffer Ádám és Medhammer György építészek tervezték. A növekvő népesség miatt 1802 és 1810 között Lösch János tervei alapján kibővítették és átépítették az épületet, amely így nyerte el mai formáját.

Szeplőtelen Fogantatás-kápolna (2026)

Budaörs leghíresebb látványossága az Ófalu fölé magasodó sziklán álló Szeplőtelen Fogantatás-kápolna.

A barokk kápolnát Wendler Ferenc budaörsi földműves építette 1855-ben. A legenda szerint Wendler Ferencnek több alkalommal is megjelent Szűz Mária, egyszer egy kő-hegyi rózsabokor mellett, ezért építtetett a kápolnát a hegyre. 1857 után az özvegy Wendler barlangot vájt a kápolna melletti sziklába, és ebbe a barlanglakásába költözött, hogy a hátralevő életét a kápolna gondozásának szentelje. Wendler Ferenc1897-es halálát követően a kápolnát továbbra is a család gondozta 1931-ig, ezután az egyházé lett az épület.

Az épületet második világháborúban kifosztották, azután pedig kezdetét vette a kápolna folyamatos pusztulása. A IX. Pius pápa által adományozott Szűz Mária-szobrot azonban a családnak sikerült kimenekítenie.  Az 1950-es évekre a kápolna, a kereszt és Wendler sírja szinte teljesen eltűnt a Kőhegy tetejéről. 2003-ban a Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzat kezdeményezésére közadakozásából újjáépíttették a kápolnát, és a Mária-szobor is visszakerült ide.

Páduai Szent Antal római katolikus templom (2023)

A település központjában álló Páduai Szent Antal-templomot Zichy Mihály özvegye, gróf Berényi Erzsébet építtette 1759 és 1760 között barokk stílusban. Az 1865-ös tűzvészben a templom jelentős károkat szenvedett az épület tornya leégett, harangjai megolvadtak, az orgonája és a főoltárképe is megsemmisült. 1890-ben templomot újjá építették, és pillérekkel megerősítették.

A templombelsőben látható főoltár 1952-ben faragta Dénes Miklós szobrász, az oltárképet pedig Feszty Masa festette 1953-ban. A hajóban még két mellékoltár található az egyik a templommal egyidős Szent Kereszt oltár, a másik pedig egy Fájdalmas Szűz oltárt, amelyet 1872-ben állítottak.

Szűz Mária Szent Neve római katolikus templom (2023)

Piliscsaba első templomát a klarissza rend építette 1728-ban egy középkori, Szent György nevét viselő építmény helyére. A szegényes agyagból készült épület hamar omladozni kezdett, ezért 1748-ban új istenházat emeltettek. De ez az épület kicsinek bizonyult, így készült el a mai is látható barokk templom 1778-81 között.

Az egyhajós templomépületben az oltárok, a padok és az orgona a klarissza rend feloszlatása után, 1782-ben Budáról került ide. A templom falait Szent Klára életét ábrázoló képek díszítik, a két régi mellékoltáron pedig Árpádházi Szent Margit szobra, és egy 14. századból származó Szűzanya szobor látható. A templom legnagyobb értéke egy gótikus, fából faragott Madonna-szobor, amely 1350-70 körül készülhetett, tehát ha igazak a feltevések, akkor a szobor Magyarország egyik legrégibb kegytárgya.

Loyolai Szent Ignác római katolikus templom (2018)

Sukorón a török hódoltság idején csak egyetlen templom állott, melyben az evangélikus és református istentiszteleteket tartottak. Ez az épület 1728-ban villámcsapás miatt leégett, de a protestánsok újjá építették 1767-1768 között, majd 100 év múlva ez templom is leégett. Ekkor új templom építésébe fogtak a reformátusok, a katolikusok pedig, megelőzendő a további tűzeseteket, az új templomot egy dombtetőre építtették fel.

Az 1890-ben elkészült neogótikus stílusú épület ma is ott áll, dacol az időjárás viszontagságaival.

Palermói Szent Rozália római katolikus templom (2018)

A nadapi egyházközség első templomának helyén épült fel a mai szentély 1903-ban. A neogótikus stílusú építmény Hübner Jenő budapesti műépítész tervei és Szenzestein János székesfehérvári építő mester irányításával készült el, és a Palermói Szent Rozália tiszteletére szentelték fel.

Az ótemplom érdekessége, hogy itt keresztelték meg Vörösmarty Mihályt 1800. december 3-án.

Szent Vendel és Szent Miklós római katolikus templom (2016)

A falu közepén álló eklektikus stílusú templom 1870-1872 között épült, gróf Esterházy Miklós emeltette Szent Miklós tiszteletére.

Nepomuki Szent János római katolikus templom (2016)

A Nepomuki Szent Jánosnak szentelt templom 1764-ben épült ifjabb gróf Eszterházy József irányításával és a kolostor középpontjába állott. A rend feloszlatása után a barokk épület köveit elhordták, napjainkban már csak csonka tornya és egy támpillérje áll.

Szent Lőrinc római katolikus templom (2016)

Zámoly római katolikus temploma 1836-1837 között épült klasszicista stílusban. Mai formáját az egykori kápolna kibővítésével hozták létre, a falu környékén fellelhető régi korok építészeti hagyatékát őrző műemlék.

Szentháromság római katolikus templom (2016)

Az óvárosban található Dunaújváros legrégebbi római katolikus temploma.

A Szentháromság-templom 1864-ben épült a neoromán stílusban, de egy feljegyzések szerint már 1469-ben állt egy középkori plébániatemplom ebben a városrészben. 

Szent Donát római katolikus templom (2011)

Csókakő negótikus stílusú temploma 1772-73 között épült, de az épület mai formáját 1950-ben kapta egy tűzvész után. A templom védőszentje Szent Donát, a szőlősgazdák és szőlőskertek védőszentje lett. 

Az épületet 1863 és 1866 között neogótikus stílusban megújították, ekkor készült el a belső berendezés is. A templom főoltára és a Mária oltára Steiner József asztalosmester készítette ebben az időben. Sajnos 1944es harcok során lövedékek találták el a templomot. Ekkor nem csak a belső berendezése pusztult el teljesen, hanem a híres oltárképfestménye is a tűz martaléka lett. Az épülete végül 1945-ben állították helyre a lakosság közadakozásból.

Szentháromság római katolikus templom (2011)

A kapucinus tér északkeleti végén áll Mór legrégebbi temploma. A barokk stílusú, átépített templom a rendházzal egybe fonódva épült 1701-ben. A Móri kapucinusok (ferences rendből váltak ki, nevüket csúcsos csuklyájukról kapták) kolostort és templomot is működtették feloszlatásukig.

Szent Kereszt felmagasztalása római katolikus templom (2011)

A móri Szent Kereszt, másképpen Magyar templomot egy középkori eredetű torony felhasználásával építették neogótikus stílusban 1887-88-ban.

A hatalmas méretű katedrális a város szívében található egy dombon.

Szent Kozma és Damján római katolikus templom (2011)

Vérteskozma egy nagyon apró település a Vértesben. 

A falu római katolikus temploma 1778-1779 között épült barokk stílusban, valószínűleg Fellner Jakab tervei alapján, védőszentjei pedig Szent Kozma és Szent Damján.