A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Felső-Tisza-vidék. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Felső-Tisza-vidék. Összes bejegyzés megjelenítése

Túra: Isten hozott Rétközben! (2019)

Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel
egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,
tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton,
s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon
a házfalakról csorgó, vöröslõ fájdalom.
Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,
s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály;
annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,
de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát;
az gyárat lát a látcsõn és szántóföldeket,
míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,
erdõt, füttyös gyümölcsöst, szöllõt és sírokat,
a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat, ...

(Radnóti Miklós)

Két torony



AK-12/4.

Nyírkarászról induló sétánk az Alföldi Kék mércéjével igen látvány-gazdagra sikeredett. Gyulaházán Farkas Bertalan szülőháza és egy Mig21-es vadászgép fogadott bennünket, Anarcson pedig a Czóbel-kúria és egy görög katolikus templom belseje hívogatott látogatásra. Viszont Kisvárdán gyorsan átértünk, és vára is csak amolyan tessék-lássék állapotban van. Tiszakanyáron viszont megtanultuk, hogy ha Szabolcsban pálinkával kínálnak, nem kérdezni, hanem inni kell.





forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Nyírkarász (K)  Gyulaháza – Farkas Bertalan szülőháza – Anarcs – Czóbel-kúria – Kisvárda – Várdai vár – Rétközberencs – Belfő-csatorna – Tiszakanyár  II. Rákóczi Ferenc Tisza-híd (megyehatár)


Táv és szintemelkedés:

33 km/ 62 m



Egyszerűen csak szép!

II. Rákóczi Ferenc Tisza-híd (2019)

A ma is látható Cigándi II. Rákóczi Ferenc Tisza-híd elődje az 1930-ban megépített balsai Tisza-híd volt. A II. világháború során a többi folyóhíddal együtt a balsai híd is elpusztult. Ez követően a Rétköz megközelíthetőségére pontonhidat építettek Dombrád és Cigánd között. Az úszó hídszerkezet az 1994. évben átadott átadásáig üzemelt.
A Cigánd és Tiszakanyár közötti újhíd a régi polgári híd felszerkezete újrafelhasználása készült el 1994-re. A híd átadása óta hasonló elvek szerint épült meg több hidunk is.

Belfő-csatorna (2019)


A Nyírségi és a Felsőszabolcsi Társulat közös összefogása révén, 1860-70 között épült meg a Belfő-csatorna. A vízfolyás főfaladat a nyírségi dombokról lezúduló víztömeg elszállítása és a mocsarak lecsapolása volt. A csatorna Bezdédnél kezdődik és Tiszabercelnél torkollik a Tiszába, vízgyűjtő területén pedig számos, értékes vizes élőhely található.  

Pácini-csatorna (2019)




A Bodrogköz nem csak a hagyományos népi építészet remekműveiről híres, hanem szinte az ugyanilyen jelentőségű vizes élőhelyeiről is. A kistájon a domborzati és földtani adottságaiból adódóan mély fekvésű, mocsaras, lápos területek találhatóak. Tavasszal a zöldárnak köszönhetően a folyók kilépnek medrükből, és vizenyős mocsarakká változtatják az itteni réteket.

Az Alföldi Kéktúra során érintet Pácini-csatorna a környékbeli belvizek elvezetésére szolgál. A területet behálózó csatornák az összegyűjtött csapadékvizet a Tiszakarádi főcsatornába vezetik, de akadnak itt kisebb tavak is, amelyek ebből táplálkoznak, például a Pap-tó is.

Fehér árvacsalán (Lamium album)



A fehér árvacsalán az erdők, cserjés bozótosban, út menti árkokban, üde gyomtársulásokban megtalálható, csalánra emlékeztető gyógynövény. A növény gyógyító hatású, a népi gyógyászatban ősidők óta ismert, rendkívül közkedvelt gyógynövény.

Túra: Északi hegyek ostroma (2019)

„Az Útnak vége nincs soha,
Ha egyszer az ajtón kifut;
De hosszú volt Utunk sora,
Menjen csak tovább, aki tud!
Induljanak új vándorok;
Lábam fáradt-fedél alatt,
Jó fénynél elborozgatok,
Várom hű estém s álmomat.

(J. R. R. Tolkien)

Az Útnak vége nincs soha



AK-13/2.

Az Alföldi Kéktúra utolsó (vagy első) szakasza a Bodrogközben vezet apró, de annál több látnivalóban gazdag falvak között.
Sajnos az útvonal kijelölésekor az AK „Atyjai” csöppet se törődtek azzal, hogy az igen csak forgalmas 381-es úton kell megtenni egyhuzamban, több mint 10 kilométert, mielőtt a sátoros hegyek lábához érnénk. De mi hálásan köszönjük a borsodi rendőröknek, hogy ajánlottak egy kevésbé veszélyes szakaszt, így túléltük.



forrás: openstreetmap.org


Útvonal:

 Pácin, kastély (K) - Karcsa - Karos - Honfoglalás-kori temető - Alsóberecki - Papok útja - Sátoraljaújhely


Táv és szintemelkedés:

27 km/ 50 m


Északi hegyek ostroma


Rongyva (2019)


A Ronyva a Bodrog egyik mellékvize, élővilága nem túljelentős. Viszont a kis patak trianoni után a kettészakította Sátoraljaújhelyt. Ugyan is a cseh küldöttség a tárgyalásokon ezt a vízfolyást jelölte ki határfolyónak, állítva, hogy hajózható, vagyis ideális állomáshelye lenne egy nemzeti flottának. Az érvelés apró szépséghibája, hogy a Ronyva csapadékosabb időszakban is csak csupán térdig ér. A mederben tehát nemhogy egy hadihajó, de még a komolyabb halászcsónak is megfeneklene.

Bodrog (2019)


Európában a Bodrog az egyetlen folyó, amelynek nincs forrása. A vízfolyás Ondava és a Latorca szlovákiai összefolyásánál születik, majd Hegyalján végigfolyva Tokajnál ömlik a Tiszába.
 A Bodrog egy lassú csendes folyó a partja gyakran sáros iszapos. A folyó halállománya rendkívül változatos, közel az összes halfajunk megtalálható itt. A Bodrogköz, mint érintetlen ártér igen értékes, hisz a szabályozás következtében rendkívül sok holtág és tó található a térségben, és a horgászok nagy örömére tökéletes ívó helyet biztosít a legtöbb halfaj számára.

Honfoglalás kori Régészeti Park (2019)


Bár az Alföldi Kéktúra már nem érinti, de érdemes felkeresni a Karos község határában található honfoglalás kori Régészeti Parkot.

A bodrogközi kis település határában állt a honfoglalás kori magyarság első fejedelmi központja. Az 1986-90 közötti itteni ásatások során 73 sírhelyet tártak fel, és rekonstruálták Eperjesszög II. temetőhalmát. Az itteni sírleletek fontos bizonyítékai annak, hogy a Bodrogköz volt a honfoglaló magyarság egyik első telephelye. A sírokból díszes szablyák, övveretek, tarsolylemezek, bizánci és nyugati eredetű ékszerek, és sok pénzérme került elő a felszínre hozatal során.


A parkban a Hét Vezér szimbolikus sírja és egy turulmadár szobra áll, emelet egy kopjafa erdő is van itt, amit különböző szervezetek állítottak, nagyon változatos stílusokban.

Honfoglalás Kori Látogatóközpont (2019)




Karos határában állt a honfoglalás kori magyarság első fejedelmi központja. 

Ennek állít emléket a falu központjában található látogatóközpont, amelyben a legmodernebb technikák alkalmazásával mutatják be a honfoglalás történetét, az akkor élt emberek mindennapjait és tárgyi kultúráját.

Karcsa-tó (2019)


Karcsa község központjában egy horgásztó található, amely az egykor a hajózható Karcsa-csatorna maradványa volt.
Az állóvíznek vízfolyással nincs közvetlen kapcsolata, ezért belvizekből töltődik fel, de így is hal- és madárvilága a Bodrogköz kiemelkedő természetvédelmi értéke. A tópart és környéke a természetet megfigyelni vágyóknak éppúgy kellemes perceket kínál, mint a horgász élményeket kereső vendégeknek.

Kis tavibéka (Pelophylax lessonae)


A kis tavibéka a hazai zöldbéka-csoport legkisebb tagja, testhossza ritkán haladja meg a 6-7 cm-t. Színezete igen változatos, legtöbbször a zöld valamely barnászöld foltokkal, lécekkel, csíkokkal mintázott árnyalata. Az állat nálunk a legkisebb állandó vízállásoktól az egészen nagy folyók holtágaiig bárhol előfordulhat.

Kónya madártej (Ornithogalum boucheanum)


A kónya madártejet kis csillagra hasonlító virágáról lehet felismerni.  A liliomfélék családjába tartozó virág májusban virágzik nedvesebb élőhelyeken, vizenyős réteken, lápréten, utak mellett. A növény szirmainak közepén széles zöld sáv látható, amitől a virág inkább tűnik zöldnek, mint fehérnek.

Mágóchy-Alaghy-Sennyei-várkastély (2019)



Pácin a történelmi értékeivel méltán pályázik a Bodrogköz gyöngyszeme titulusra, érdemes elidőzni itt és megismerkedni a település műemlékeivel. 

A pácini Mágóchy-kastély Magyarország legnagyobb reneszánsz kastélya. A jelenleg is látogatható épületet a kor egyik leggazdagabb főura, Mágóchy Gáspár építtette 1571-ben. A kastélyt az 1590-es években jelentősen kibővítették, miután az Alaghy család birtokába került. Később a Sennyei család lett az uradalom tulajdonosa, és ők egészen 1944-ig laktak itt.

Napjainkban, az épületben a Bodrogközi Kastélymúzeum kiállításai láthatóak, amelyben megismerhetjük az épület egykori lakóinak életmódját, a reneszánsz társadalmat, és az akkor élt arisztokrácia udvartartását. 

A kastélyhoz tartozó, romantikus hangulatú 20 hektáros parkerdő, a Báró kertje szintén látogatható, az itt található növényeket több száz éve telepítették, és a fellelhető fajok némelyike igazi különlegességnek számít ezen a vidéken.