Vintgar szurdok (2025)

A meredek sziklafalak között tajtékzó patak vájta Vintgar szurdok Szlovénia legfestőibb szurdoka. A Bled-től nem messze fekvő völgyet a függőleges sziklafalba rögzített függőjárdák teszik igazán kirándulóbaráttá.

A Vintgar szurdok Szlovénia egyetlen nemzeti parkjában, a megannyi csodát rejtő Triglav Parkban található az Alpok csúcsai közt. A szurdokot egyébként egy véletlennek köszönhetően fedezte fel Jakob Žumer és Gorje Majorja térképészek, valamint Benedikt Lergetporer fényképész 1891 februárjában. Nem sokra rá 1893-ban a nagyközönség előtt is megnyitották a Vintgart, ahol a 250 méter magas sziklafalak között mintegy 1600 méter hosszan építtettek ki egy pallóutat.

A völgyben átsiető Radovna folyó mentén egy ősdzsungel alakult ki, amely ritka és magával ragadó látványt ad a sétának. Az itt csordogáló folyó vize pedig káprázatosan tiszta, a legmélyebb pontjain pedig lehet látni a víz alját, illetve a folyóban úszkáló halakat, pisztrángokat. Az út végén, egy mesterséges vízlépcső után ér véget a felejthetetlen sziklaszurdok. Itt található a 16 méter magas Šum vízesésnél, amely Szlovénia legmagasabb folyami zuhataga.

A Vintgar meghódításához online lehet jegyet venni, majd a szurdok bejáratától óránként indulnak egyénileg a kirándulók, hogy mindenki saját tempójában tudja felfedezni a helyet. A völgy alsó végénél lévő kapun kiérve elhagyjuk a sziklaszorost, utána két útvonal közül választhatunk a visszaútra. Egy árnyas erdőn át vezető vagy egy jóval látványosabb, kilátásban rendkívül gazdag turistaút kecsegtet még több itteni látnivaló megcsodálásra.

Algyői Futókörök (2025)

Algyő község határában található ártéri erdő természetvédelmi szempontból érdekes védett növények és madarak élnek. A Tisza árterének nyárfaerdeiben és füzeseiben nem csak az élővilág érdekes, hanem remek festői környezetet biztosít a kirándulás és túrázás kedvelők számára is. Nem csoda hogy, az algyői településvezetés itt alakította ki azt az öt futókör, amely árvízvédelmi töltésen és az ártérben is halad. 

Az útvonalak kiindulási pont minden esetben a Tiszavirág Szabadstrand büféje, és a kiválasztott kör színével jelölt virágokat kel követni.

Rába (2024)

A Vas megyét átszelő Rába folyó a z Alpokban ered, és Alsószölnöknél lép be hazánk területére. Innen keleti-északkeleti irányban folyik tovább, és Győrnél ömlik a Dunába. A Rába a Duna legjelentősebb hazai mellékfolyója, amely a földtörténeti pliocén korszak legvégén egy árkos süllyedés követően jött létre.

A vízfolyás csak folyószabályozást követően került mai, állandó medrébe, amely hazánk egyik legkevésbé háborított folyóvize. Az élővilága pedig egyszerre alpokaljai, szubmediterrán és kontinentális hatásokat tükröz.

Bár napjainkban a folyó nem hajózható, de még is a vízi turizmus egyik központja a Körmendnél lévő bázis. De fürdőzés, és horgászat is használják, ugyan ma már nem olyan népszerű a víz, mint régen.

Zala (2023)

A Zala-folyó Szalafő mellett ered, és Fenékpuszta közelében torkollik a Balatonba. A víz a betorkoló kis pataktól folyó nagyságúra duzzad útja során. A folyó felső szakaszának partja vízinövénnyel sűrűn benőtt, és alámosott partrészekben gazdag, az utóbbiakat előszeretettel használják haltartó helyként. A fenékpusztai híd után azonban már kiszélesedik és meglassul a Zala, itt igazán gazdag halfauna is él.

A folyóban a középkor óta őshonos a folyami rák, amelyet nagy mennyiségben halászták itt egykoron. Akkoriban a zalai rák olyan híres volt, hogy Bécsbe is szállítottak belőle.

Halastavak (2023)

Somogysár és Újvárfalva között több magán halastó is található. Ezeket az egykoron itt a völgyekben húzódó lápok és mocsaras rétek lecsapolását követően hozták létre a legutóbbi évszázadban. Az erdős területekről összegyűlt víz a Koroknai-vízfolyáson keresztül érkezik a tavakban.

Ludas-ér (2023)

Mindszent egyik legfontosabb öntözőcsatornája a Ludas-ér, amely a településtől keletre elterülő laposokból vezeti le vizet. A csatorna a Derekegyházához tartozó Ördög pusztától indul és Mindszent határában a Kurcába folyik bele. A lassú folyású ér napjainkban kedvelt horgászhely, de szélesége miatt csónakázásra is alkalmas.

Igali-főcsatorna (2023)

Az Igali-főcsatorna Bácska egyik mesterségesen kialakított csatornája, amely Bajától indul, és Hercegszántót határában torkollik bele a Ferenc-tápcsatornába. 

Az Igal medrének kialakítása 1925-1928 között valósult meg, ekkor építették ki a gravitációs elven működő főcsatorna medrét. A csatorna vízgyűjtőterületén előfordulnak homokos-futóhomokos tájtípusok is, de jellemzőbb a mélyfekvésű szikesek, illetve a vizenyős gyepek.

Karapancsa-főcsatorna (2023)

1899-1904 között épült ki a Karapancsa-főcsatorna, amely a Ferenc-tápcsatornával és a Kadia Óduna holtággal van összeköttetésben. A Kadia vizeit az 1904-ben épült hercegszántói szivattyútelep emeli át a tápcsatornába, ettől délre található a karapancsai öblözet. 

A csatorna menti terület a Duna-Dráva Nemzeti Park része, ezen belül a Duna magyarországi alsó szakaszának kiemelkedő értékű vizes élőhelye.

Ferenc-tápcsatorna (2023)

A Ferenc-tápcsatorna (más néven Baja-Bezdáni-csatorna) a Dunát és a Tiszát összekötő belvízlevezető-hajózó-öntöző csatorna. A Magyarország déli részén folyó, majd Szerbiában tovább haladó vízfolyás gazdag történelmi múlttal és nemzetközi jelentőséggel is rendelkezik.

A Ferenc-csatorna Kiss József és fivére, Gábor mérnöki munkája nyomán 1794. és 1801. között létesült Türr István közreműködésével. A Dél-Bácskai csatornarendszer 1870-75 között kiváló hazai, olasz, angol, francia és osztrák szakemberek közreműködésével megújult és kibővült. A vízfolyás Bajánál ágazik ki a Sugovicából és mintegy 44,8 kilométer múlva lép be Szerbiába. A csatorna jobbára az itteni Holt-Duna egykori medrében halad, de mesterséges, ásott medret is alakítottak ki számára.

Marótvölgyi-csatorna (2022)

A Marótvölgyi-csatorna mély, mocsaras somogyi tájon folyik keresztül, és végül a Kis-Balaton II. tározójába torkollik bele. A csatornában a víz nagyon lassan halad, mert medrét néhol a sás már teljesen ellepte.

Nagy-Küküllő (2022)

A Nagy-Küküllő Udvarhelyszék legjelentősebb folyóvize, amely hossza eléri a 221 kilométert és halfaunája igen változatos. A folyó Nagysomlyó-hegy aljából, 1455 méter magasságból indul útjára, és hosszú útja után végül beletorkollik a Marosba. A Küküllő igazi értéke az itt élő sebes pisztráng kolónia, amelyek igazi kapitális halakká fejlődnek a hegyvidéki vízben.

Borbíró Ferenc-sétány (2021)

A Sugovica mellet haladó, a hídtól egészen kilátóig vezető sétány Baja legszebb kirándulóhelye.

A sétaút az egykori polgármester, Borbíró Ferenc nevét viseli, aki meghatározó szerepet töltöttbe a város életében. A korzó áthalad a közkedvelt Sugovica strandon, majd az ártér fái között érkezük meg rajta a Türr-kilátóhoz. A sétaút mentén olyan érdekes látnivaló kapott még helyet, mint a Bajai Víziszínpad vagy a kagylót mintázó kávézó.

Sugovica (2021)

Baja városának egyik meghatározó tájképi eleme a Sugovica, a csendesen folydogáló vízisportolásra is kiválóan alkalmas, de a folyó szabadstrandja a helyiek és a turisták kedvelt nyári fürdőhelye is.

A Sugovica, más néven Kamarás-Duna a Duna egyik mellékága, amely Baja belvárosát színesíti. Az egyik legenda szerint a folyóág egy gazdag vízimolnár Súgó Vica nevű lányáról kapta a nevét. De valószínűbb, hogy a szláv „sugava voda” (romlott, piszkos víz) után ragadt rá, mivel összeköttetésbe van Dunával ezért minden szemét és korhadék átvonult rajta.

Napjainkban a Sugovica a város lakói és turisták számára nyújt számos szabadidős lehetőséget, a partján lévő sétányokon pedig kellemes sétákat is tehetünk.

Hármas-Körös (2020)

 

A Hármas-Körös Magyarország legtisztább vizű folyója, amely szabályozása átrajzolta a vidék vízrajzi térképét. A folyó és hullámtere páratlan növény- és állatvilágot rejt, ezért a terület természetvédelmi oltalom alatt áll, a Körös-Maros Nemzeti Park része.

Horgász a Kecskészugi csatlakozásnál

A Hármas-Körös a Körösladánytól délnyugatra születik, ahol Kettős-Körösbe torkollik a Sebes-Körös. A folyó útja Csongrádnál ér véget, miután a Tiszába ömlik. A Körös évszázadokon át szabadon kanyargott a síkságon, míg nem a 19. századi folyószabályozás áldozata lett. A lecsapolások következtében a nádasok helyét a legelők és szántók vették át. A vízfolyás vonalát napjainkban vadregényes fűz- és nyár erdők kísérik. Az itt kialakított kubikgödrök és a több tucat holtág, úgynevezett szentély-típusú élőhelyekké váltak az évtizedek során.

A Hármas-Köröst egyik érdekessége, hogy a békésszentandrási duzzasztó ketté osztja a folyót. A Sebes-Körös torkolattól a duzzasztóműig, mintegy 4-4,5 méter küszöbszintet ad a vízlépcső, így létrehozván egy szélesebb, mélyebb, lassabban mozgó felsővizet. Míg Békésszentandrástól a Tiszáig egy meredek, magas partfalú, keskenyebb mederben siető folyó látható.

A folyó gyomaendrődi szakaszán több szabadstrandot, kempinget és vízi túrázó pihenőhelyet is kialakítottak. A város Önkormányzata pedig a Körös árterében a folyó medrét követve 26 kilométeres túravonalat alakított ki.

Vargahossza-főcsatorna (2019)

A Varga-hosszai-főcsatorna a békési duzzasztó és doboz alatti Kettős-

Körös torkolat között kanyarog a Fekete-Körös egykori medrében. A holtág jellegű csatorna keresztülszeli Doboz települést és közvetlen a kastélypark mellet halad el. A városképi jelentőségű vízfolyás értékét ideje korán felismerték, ugyanis partján egy szoborsétányt alakítottak ki.

Sebes-Körös (2019)

A folyó Körösnagyharsánynál

A Sebes-Körös egyike a Körös három fő mellékfolyójának, amely nevét a folyó „esése” miatt felgyorsuló vízéről kapta. A Hunyadi-medencében, Körösfő közelében eredő folyó Magyarországra Körösszakál térségében lép be és Köröstarcsa külterületén egyesül a Kettős Körössel. A folyó egykoron a Kis-Sárréten kanyargott, és kiemelkedő növény- és állatvilágot hagyott maga után. A Körös-vidék dús aljnövényzetű hullámterében előfordul a rejtett életű bölömbika, a szürkegém, a bakcsó, és a kis kócsag.

A Sebes-Körös Körösladánynál

A folyó felső, romániai szakasza kedvelt raftingtúra útvonal, az alsó része pedig kiválóan alkalmas kenuzásra. A Sebes-Körös kedvelt horgászhely is, az Erdélyi részen a domolykó gyakori, a síkvízi szakaszok fő horgászhala pedig a paduc.

Egy legenda szerint Attila Hun király a Sebes Körös egykori folyásának a medrében lett eltemetve

Vidre-éri-főcsatorna (2019)

Csongrád külterületén, a Kettőshalom-dűlőben kanyarog a Vidre-ér, amelyet a 20. század közepén csatornává mélyítettek, sőt az eredeti ér egyik nagy kanyarulatát le is vágták. A számos mellékvízfolyást felvevő csatorna még őrzi zöld folyosó funkcióját, ugyan is szikespusztákat és mocsarakat fűz fel a kacskaringós, ősi vízi állapotokat idéző meanderei mentén. A Vidre-ér a bokrosi Kis-Sóstóból ered, és a Labodárnál éri el a Tiszát. 

A csatorna ősi medrében egykor vidrák éltek, innen ered a vízfolyás neve. Napjainkban az ér és a halastavak fontos táplálkozási bázisa a környékbeli gémtelep lakóinak.

Belfő-csatorna (2019)

A Nyírségi és a Felsőszabolcsi Társulat közös összefogása révén, 1860-70 között épült meg a Belfő-csatorna. A vízfolyás főfaladat a nyírségi dombokról lezúduló víztömeg elszállítása és a mocsarak lecsapolása volt. A csatorna Bezdédnél kezdődik és Tiszabercelnél torkollik a Tiszába, vízgyűjtő területén pedig számos, értékes vizes élőhely található.  

Pácini-csatorna (2019)

A Bodrogköz nem csak a hagyományos népi építészet remekműveiről híres, hanem szinte az ugyanilyen jelentőségű vizes élőhelyeiről is. A kistájon a domborzati és földtani adottságaiból adódóan mély fekvésű, mocsaras, lápos területek találhatóak. Tavasszal a zöldárnak köszönhetően a folyók kilépnek medrükből, és vizenyős mocsarakká változtatják az itteni réteket.

Az Alföldi Kéktúra során érintet Pácini-csatorna a környékbeli belvizek elvezetésére szolgál. A területet behálózó csatornák az összegyűjtött csapadékvizet a Tiszakarádi főcsatornába vezetik, de akadnak itt kisebb tavak is, amelyek ebből táplálkoznak, például a Pap-tó is.

Rongyva (2019)

A Ronyva a Bodrog egyik mellékvize, élővilága nem túljelentős. Viszont a kis patak trianoni után a kettészakította Sátoraljaújhelyt. Ugyan is a cseh küldöttség a tárgyalásokon ezt a vízfolyást jelölte ki határfolyónak, állítva, hogy hajózható, vagyis ideális állomáshelye lenne egy nemzeti flottának. Az érvelés apró szépséghibája, hogy a Ronyva csapadékosabb időszakban is csak csupán térdig ér. A mederben tehát nemhogy egy hadihajó, de még a komolyabb halászcsónak is megfeneklene.