Arborétum és Gyógynövénykert (2024)

A Pannonhalmi Apátság Arborétuma és Gyógynövénykertje napjainkban több mint ezer növényfajnak és 1mintegy 50 féle madár otthona. A 22 hektáron elterülő, szabadon látogatható kertben rendszeres oktató- és kutatómunka folyik, de az ország legismertebb gyógynövénytermesztő és -feldolgozó műhelye is itt található.

A jelenlegi arborétum elődje egy kolostorkertet volt, ahol az ispotály fenntartásához szükséges gyógynövényeket termesztettek. A mai arborétumot 1802-ben alapították a bencések, akik a kertet természettudományos oktatóhelyszínek használták. 1830-ban már mintegy 80 fa- és cserjefaj volt megtalálható a területen, melyet Szeder Fábián alakította át angolkerté az 1840-es években. Bár a világháborúk komolyan megviselték a pannonhalmi arborétumot, de ennek ellenére 1959-ben már 22 fenyő és 130 lombos fafajt számláltak össze itt. 

1963-ban Dr. Jávorka Sándor akadémikus javaslatára természetvédelmi oltalom alá helyezték a Pannonhalmi Főapátság ezen részét.

Az Arborétum napjainkban Európa, Észak-Amerika; Ázsia, Japán, Kínai és kaukázusi területeiről származó növényekkel találkozhat a látogató. Emellett a kert hazai ékessége az 1896-ban ültetett Millenniumi Lucfenyőcsoportot még. Az arborétumban grották, a kő-labirintus és a barokk pavilon szolgálnak látnivalóként, de a Gyógynövénykert és a hozzákapcsolódó létesítmények is kedveltek. A park ezen részén találjuk az Illatmúzeumot, ahol interaktív módon ismerkedhetünk a kertben termesztett főbb gyógynövényekkel.

Miniarborétum (2024)

Az óbányai különleges nevezeteségekből kiemelkedik egyediségével az a csodakert, amelyet Heim Márta és Szibelle Jenő helyi lakosok hoztak létre 2000-ben. 

A 700 négyzetméteres kert ma többnyire árnyékkedvelő növényekkel van tele, de egy kerti tó is helyet kapott benne. A miniarborétum minden hónapban más arcát mutatja, ahol tavirózsákat, japán juharokat, fenyőféléket, azáleákat, hortenziákat, magnóliákat, és különböző páfrányokat csodálhatunk meg.

Nagykopáncsi Szent István király-kápolna (2024)

Békés és Csongrád-Csanád vámegye határán áll az egykori Mezőkopáncs Árpád-kori temploma, amelyet miután pusztulásnak indult újra rekonstruáltak neoromán stílusban.

A feljegyzések szerint a templom a 12. században épülhetett a Kopáncsi-pusztába, valószínűleg II. Géza király idejében. Legalább is erre következettének a tudósok a feltárások előtt itt megtalált II. Géza király korából való pénzérmék után. A 13. században kápolnát gótikus nyugati karzattal és bélletes kapuval bővítették. A pusztulásnak indult épületet a 16. századig használták, újjáépítése egészen 20. század elejéig váratott magára. Ekkor Dr. Csepregi Imre makói plébános kezdeményezésére újra alakult a Csanádvármegyei Történelmi és Régészeti Társulat, amely 1933-1935 között restaurálta a mezőkopáncsi kápolnát. Az újjáépítést során Szabó Imre makói főmérnök tervei alapján a megmaradt falszakaszokat tökéletesen konzerválták és illesztették be a templom szerkezetébe. A neoromán stílusú Árpád-kori templom megújítása olyan jól sikerült, hogy mai építészeknek is követendő példaként szolgálhatna.

A templom kertje is szépen rendben van tartva napjainkban, ahol különböző növényfajok, bokrok, cserjék, tuják és fenyők láthatóak, amelyek nevét a mellettük elhelyezett kis táblákon találjuk. Az Egyházmegyeközi Papnevelő Intézet növendékeinek szállásául szolgáló lakóépület áll még itt a hangulatos kis arborétumban.

Desedai arborétum (2022)

A Desedai arborétum a Zselic és Somogy határán tálható, és különlegessége az, hogy egy tóval van körülvéve.

A Kaposvárhoz tartozó fás területet a Deseda-tó kialakításakor hozták létre, a tó félszigetén 1977-78 között. A 30 hektáros arborétum sokszínű domborzati és termőhelyi adottságai rendelkezik, hiszen találhatók itt száraz dombhátak, vízpartok, nedves, és mocsaras foltok is. Az itt létre hozott botanikai gyűjteményben napjainkban 73 lombos fafaj és 38 tűlevelű fajta is megtalálható. Impozáns látványt nyújtanak a nagyegyedszámú tűlevelűek, amelyeket sorokban és csoportosan ültettek.

A terület szépségeit két ösvényen is bejárhatjuk, az egyik közvetlenül a vízpart mellet halad 1,4 km hosszan, a másik pedig egy 1,7 kilométer hosszú körsétaút, amely a facsoportok között kanyarog. De a Dél-Dunántúli Piros turistaút jelzései is átszelik az Desedát.

Az arborétum megközelíthető Magyaregres felől is egy földúton, de itt kiépített bejárat és parkoló sem található. Látványosabb a Parkerdő felől érkezni a félszigetre, ugyanis egy hosszú hídon gyalogolhatunk át ide.

Nagymátéi Vadászház és Fűvészkert (2022)

A Nagymátéi Vadászház a Kelet-Zselic egyik legszebb pontján, festő erdei környezetben található.

A panzióként is üzemelő épület környezete parkosított és körülötte egy fűvészkertet is kialakítottak, amely a híres író, Fekete István nevét viseli.

A vadászház az 1970-es évek végén épült, de azóta már több felújításon esett át, így kapta az „alpesies” küllemét. Ebben az épületben, napjainkban a Mecsekerdő Zrt. panziója és annak étterme működik.

 

A házkörül elterülő birtokon 1967-ben kezdték el a különbözó fák és cserjék telepítését, amely napjainkra már arborétum méretűre duzzadt. Itt alakította ki 2004 augusztusában a Mecsekerdő Zrt. azt a tanösvényt, amely bemutatja a környék élővilágát.

A vadászház előtt áll egy bőgő szarvasbikát ábrázoló szobor, amelyet 1972-ben formázott meg a svájci születésű Antal Károly szobrászművész. De a park több pontján is tájba simuló szobrokra bukkanhatunk, ezeket a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának hallgatói készítették.

Kecskeméti Arborétum (2020)

Az egész évben látogatható Kecskeméti Arborétumban 14 tanösvényen sétálva több mint 1000 féle növényt csodálhatunk meg, amely egyben a környék egyik legkedveltebb kirándulóhelye is. 

Az arborétum területén egykoron mezőgazdasági művelés folyt, 1986-ban kezdték meg Dr. Gőbölös Antal szervezésében a speciális erdő telepítését, amely terveit Mészöly Győző készítette. A közönséges fa- és cserjefajok mellett kísérleti jelleggel néhány díszfa, díszcserje is beültetésre került a terültre. Az alapállomány elsősorban kocsányos tölgy, fehér nyár, valamint szil-, kőris- és juharfajok uralták. 

Napjainkban az arborétum három fő részre tagolódik, ezek a véderdősáv, tölgygyűjtemény és a gyűjteményes rész. A gyűjteményes részt kettészelő széles út a hajdani vásárok emlékét idézi, innen ered a „Felhajtó út” megnevezés, hiszen egykoron ezen a „sugárúton” hajtották fel az állatokat a kecskeméti vásárba. A fák közötti területen pedig több ős gyepmaradvány őrzi még a hajdani természeti állapotokat. Az arbarétum rendjéért és az ápolásáért az Észak-Kiskunsági Erdészet (KEFAG Zrt.) felel.

A gyűjteményes rész ösvényein sétálva a fák és cserjék birodalmában érezhetjük magunkat, ugyanis az itteni flóra elrendezése olyan szempontok szerint is történt, mint a növények morfológiai jellemzői, rendszertani besorolásai, és származási helyei. A tanösvény állomásain a környék rovarvilágról, denevérekről, madarakról, békákról, gombákról olvashatnak a gyerekek és felnőttek. 

Az arborétumban sétálva megtekinthetjük még a Mária-kápolnát, a Magyar Szentek Szoborsétányát, a Kálváriát, és gyönyörködhetünk a terület különböző pontjain felbukkanó faszobrokban, a gyermekek pedig élvezhetik a fajátszóteret, az erdei tornapályát és a kilátót.

Szent Mauríciusz Monostor (2020)

Bakonybél ékessége a főutcán található Szent Mauríciusz Monostor, amely 1000 éves fennállásának alkalmából egy jól átgondolt modernizáláson esett át. De szerencsére végig hű maradt a bencés rend életviteléhez, amelyet egy történet bemutató kiállítás keretében meg is mutatnak nekünk. 

A Szent Mauríciusz Monostor története 1018-ban kezdődött, amikor is Szent István szerzetesi közösséget alapított az őskorban is lakott bakonybéli völgyben. A Bajorországból érkező Szent Günter alapította meg rendet, amelynek hét évig volt tagja Szent Gellért is. Az alapítók Szent Mauríciuszt választották védőszentül, aki egy római katona volt és nem volt hajlandó ártatlan keresztényeket üldözni ezért kivégeztették. 

Az itteni virágzó monostori életnek a török dúlás vetett végett. Az oszmánok kiűzése után, a 18. század elején indult meg a közösség és a monostor felélesztése, amely eredménye képen az egész épületegyüttes újra épült. Épületében működött egy ideig a rendi tanárképző főiskola olyan, később hírnevet szerző diákokkal, mint Rómer Flóris vagy Rónay Jácint. A kor nagyjai, mint például Vörösmarty Mihály, gyakran jártak ide vendégségbe. 

1950-ben immár harmadszor kellett a szerzeteseknek elhagyniuk a bakonybéli monostort. Az üresen álló épületbe apácákat költöztek, és a rendszerváltásig szociális otthon működött itt. Sok küzdelem árán 1998-ban térhettek vissza a szerzetesek, akik egyházi, állami és uniós támogatással felújították és felvirágoztatták a helyi közösséget. A Bakonybél 1000 éves történetébe, napjainkba már egy 21. századi követelményeknek megfelelő látogatóközpontban is bepillantást nyerhetünk. 

1830-as években, a kor divatját követve angolkertet létesítésbe fogtak a helyi szerzetesek. Az arborétumba hazánkban honos fajokat, bükköt, tölgyeket, hársakat telepítettek és egykoron a parkból fasorral övezett sétány vezetett a Borostyán-kúthoz. A kerthez tartozik egy gyümölcsöskert és egy gyógynövényes kert, amelyben a monostor által értékesített élelmiszerek alapanyagát termelik meg. Az itt készült paletta igen színes, a levendulás csokitól kezdve a különböző likőrökön át a bazsalikomos sörig terjed.

Zirci Arborétum (2020)

A Zirci Arborétum hazánk legmagasabban fekvő élőfa-gyűjteménye, hiszen 400 m-rel a tenger szintje felett található. Az országos jelentőségű védett természeti terület 1951 óta minden évszakban pompás látványt, kellemes felüdülést nyújt az ide látogatók számára.

A fás kertet 18. század második felében kezdték el telepíteni, 1803-ban a zirci apát Gregorius Mayer „angolkertészt” fogadta fel a munkálatokra. Ebben az időszakban telepítették a közel 400 méter hosszú híres hársfasort is. A kert bejáratnál található középkori eredetű halastavat 1720 körül létesítették. Az arborétumot átszelő Cuha-pataknak pedig új medret ástak, kő- és fahídjai, a lépcsős vízesései 1759-re készült el. A műemléki védelem alatt álló filagória is ekkor épült.

Napjainkban az Arborétum nem csak a Damjanich utcai bejáraton keresztül látogatható, hanem az apátsági díszudvaron keresztül is megközelíthető.

Tiszakürti Arborétum (2020)

A Tiszakürti Arborétum az ország egyik kevésbé ismert szegletében, a Tiszazugban található. Az itteni fáskert telepítését az 1850-es évek elején kezdte meg a híres Bolza grófi család, és napjainkban a 60 hektár területű, 1200 fajt számláló növényállománnyal rendelkező park Magyarország legnagyobb arborétumai közé tartozik.

A Tige családba beházasodó Bolza fiú örökölte meg a tiszakürti vadászkastélyt, majd udvarházat kezdtek el építeni a régi vadászlak helyén, a református templom mellett. A Tisza árterébe pedig főúri kertet álmodtak meg, amelyhez Erdélyből hozattak kertépítőt, Tompa Mihály személyében.

A kert telepítéskor platánok, hársak, amerikai tölgyek, fenyőfajok kerültek elültetésre, de helyet kaptak az ország és Európa más vidékeiről származó növények is. Ebből a fás elegyből nem volt nehéz a későbbiekben arborétumot létrehozni. Az eredetileg kastélykertként funkcionáló parkot 1962-ben természetvédelmi területté is nyilvánították. 

1975-ben az eredeti arborétumot 10 ha-ral kibővítették, hazai erdőtársulások és amerikai vöröstölgyek telepítésével szegélyerdőt hoztak létre. Az így keletkezett belső szabadtereken, pedig a híres botanikusunk, Soó Rezső tervei alapján helyezték el a napjainkban is látható fás szárú növénycsaládok nemzetségeit.

Az arborétumban faszobrok is láthatóak, amelyek az 1974-1982 között itt működő fafaragó alkotótábor hagyatékaként maradtak itt. Ezek közül a művészi értékével kimagaslik Vas Csaba alkotása, a gyeptükör fölött szinte lebegő, közel 6 méteres, titokzatos mosolyú Niké (nimfa) szobor.

A park kiválóan alkalmas arra, hogy még sok-sok ideig gyönyörködhessünk és pihenhessünk a Tisza-vidék életerőt sugárzó fái alatt.

Erdőspusztai Bemutatóház és Arborétum (2019)

 Bánk (Debrecen) főnevezetessége a környéket uraló Erdőspusztákat Bemutatóház és Arborétum.

A Pihenőcentrum központi épületében egy modern konferenciatermet és 3 bemutatótermet is megcsodálhatunk. Az ide látogató betekintést nyerhet többek között dr. Szemerédi Miklós nyugdíjas erdőmérnök gyűjteményébe, valamint megismerhetjük az Erdőspusztákat korabeli fotókból, illetve a tájra jellemző használati tárgyakból összeállított kiállításban is gyönyörködhetünk.

A főépülethez tartozik egy 15 hektáros füvészkert is, amely elsősorban fagyűjteményből, lombos, fenyő- és cserjefélékből áll. Az arborétum védett környezetének köszönhetően nem csak gondosan ápolt változatos növényzettel, hanem gazdag rovar- és madárvilággal, kisebb gerinces állatokkal, emlősökkel, kétéltűekkel is találkozhatunk.

Az Arborétum területén is számos felfedezi való vár, úgy mint az Év fái tanösvény, a fából készült játszótér, a kilátó vagy a környezetbe jól illeszkedő szabadtéri foglalkoztatóház, melyek az erdei iskolás foglalkozások kedvelt helyszínei. A vákáncsos kunyhó, valamint az abban található használati tárgyak megtekintésével pedig megismerkedhetünk a debreceni erdőtelepítők életmódjával is.

Szarvasi arborétum (Pepi-kert) (2018)

Szarvason található Magyarország legnagyobb arborétuma, amely az egykori Pepi-kertből lett a kialakítva. Napjainkban az arborétumban öt fás gyűjteményt található, mintegy 82 ha területen.

A fáskert története az olasz eredetű Bolza Pál („Pepi gróf”) nevéhez fűződik, akik a Körös szabályozása után kezdte meg a nagyszabású növénytelepítést az ártéri területen. Az 1600 fa- és cserjefajnak otthont adó park minden évszakban varázslatos látványt nyújt a természet szerelmeseinek. A több száz éves mamutfenyő, a pávák, vagy a Tündöklő kövek mellett számos érdekesség található még az arborétumban. 

Napjainkban a Pepi-kert, a Mitrowssky-kert, és a hajókikötő szomszédságában található „Konyhakerti” részterület látogatható. A korabeli épületei pedig időszakos és állandó kiállításoknak, rendezvények ad otthont. Nyaranta alkotótáborok, a hosszú hétvégéken pedig kézműves foglalkozások zajlanak a parkban. De részt vehetünk egy virtuális játékban is, ahol fedezhetjük a kert történetét.

Pörböpyi arborétum (2016)

A Pörbölyi Ökoturisztikai központ területén található egy arborétum is. Az ártérben élő fás szárúak nagyszámú egyedfaját bemutató, kitáblázott kertrészben található egy faház is, amely szállásként is kibérelhető.

A pörbölyi kisvasútállomástól induló ösvényen néhány perces sétával elérhető el az arborétum, de tovább haladva a Nagyrezéti vadmegfigyelő helyet is ezen az útvonalon lehet megközelíteni.

Bertényi Miklós füvészkert (2016)

A visegrádi „arborétum” a Telgárthy-rétre vezető út mentén található, ahol sok látnivaló kínálkozik, mint például az Ördögmalom-vízesés, a Magda-forrás vagy az Ördögmalom étterem.

A kertben a környező hegyek növényzetétől teljesen eltérő flóra fogadja látogatót, ugyan is az 1960-as évek második felében Eőry Gyula erdőmérnök hallgató diplomamunkája alapján luc-, duglasz-, erdei- és vörösfenyő állományokat telepítettek ide. A területet a vadkárok megelőzése érdekében bekerítették és 1978-ban Bertényi Miklós kezdte meg a területnek arborétummá történő átalakítását. Az állomány közé került az óta több, különleges díszt (virág, őszi lombszíneződés stb.) adó fajok is. A parkban a tájékozódást egy madártani tanösvény segíti. 

Rágyánszki Arborétum (2014)

Az orosházi Rágyánszki Arborétum a Gárdonyi utcában található, és titulusa szerint magánkert, valamint helyi jelentőségű természetvédelmi terület. 

Az arborétum alapítója Rágyánszki János kertész volt, aki 1952-ben az itteni 3 hektár területre a zömében örökzöldekben és fenyőkben gazdag gyűjteményt telepített. Jelenleg a kert viszont elhagyatott gazdátlan bozótos, helyreállításról sem lehet hallani.

Füvészkert (2013)

Újszeged ad otthont az ország egyik legnagyobb botanikus kertjének, amely legnépszerűbb rendezvénye a Távol-Kelet egyik legismertebb növényének virágzásához kapcsolódó Lótusz Napok.

A 30 holdon elterülő Szegedi Füvészkertet 1922-ben Győrffy István egyetemi tanár kezdte meg növényekkel betelepíteni. Először növénynevelő üvegház létesült, majd 1931-ben készült el az első tó. A soron következő igazgató kezdte meg az oktatást szolgáló gyűjteményének (rózsakert, sziklakert, arborétum, rendszertani gyűjtemény) kialakítását.

Szeged életében mindig is fontos szerepet játszott a rózsa termesztése, ezért a virágok királynője egy 125 tő nemesített fajtát magába foglaló gyűjteményt kapott a park központi részében. 1932-ben pedig az óföldeáki Návay kastély tavából került Szegedre az indiai lótusz, ami azóta hatalmas kolóniává, és a kert egyik különleges látványosságává nőtte ki magát. A kert fő nyári attrakciója még a színpompában díszlő vízi virágok kavalkádja.

A Füvészkertben több gyűjtemény is található, az egyik legérdekesebb az élő kövület elnevezésű tárlat, amely négy ősi nyitvatermő fajtát foglal magában. Ezek név szerint a szecsuáni ősfenyő, hegyi mamutfenyő, páfrányfenyő és a Wollemi fenyő tartozik a darwini csoportba. A kert másik bemutatója a Magyar Madártani Egyesület tagjaként már a 70-es évektől itt végzett ornitológiai megfigyelések alapján elkészített Füvészkert madárvilágát bemutató dioráma.

A szegedi vidéki élet bemutatására egy vásrhelyi tanya is beköltözött a területre. A kertjében termesztett növényeket lehetőséget biztosítanak a környékbeli gyerekeknek, hogy foglalkozások keretében, a gyakorlatban is kipróbálhassák a kertészkedést. De az egykori füvészkertek elődei mintájára készült középkori kolostorkert formájú gyógy- és fűszernövény gyűjtemény is érdekes lehet a fűszerek megismeréséhez. A hangulatkeltő rom előterében kialakított parcellák ugyanis közel 250 növényt tartalmaznak.

A füvészkert üvegháza igazi trópusi, szubtrópusi, mediterrán és sivatagi növények paradicsoma, közel 1200 növényfaja található itt. A több mint 100 fajt tartalmazó páfránygyűjtemény az egyik leggazdagabb az országban. A látogatók a kedvence a kaktusz különlegességek, ugyanis mintegy 300 faja megtalálható itt. Itt élnek az esőerdők lepkéi is, amelyek közül 20 lepkefaj, közel 250-300 színpompás, trópusi képviselőjével találkozhat az érdeklődő.