Szent Hubertus Parkerdő (2021)

Kecskemét és a Kiskunság egyik féltve őrzőt kincse a Nyíri-erdő, amely Hetényegyháza és Méntelek között terül el.

Valamikor a Duna-Tisza közi homokpusztai tölgyesek egyik botanikai csodája húzódott egykoron itt. Az évszázados erdő akkoriban két részből állt, amelyeket a "Sóhordó" út választott ketté. Sajnos az ilyen gyöngyvirágos és pusztai tölgyesekből mára csak hírmondó maradt, ezért a megóvása érdekébe a Kiskunsági erdészet vette kezelésébe a területet.

A Nyíri-erdő nagyrésze napjainkban már bekerített vadaskert, de szerencsére egy 26 hektárnyi rész átadtak a kirándulók számára. A Szent Hubertus Parkerdő nevet viselő ligetben egy 1848 méter hosszú tanösvény, tájékoztató táblák segítségével mutatja be az erdő élővilágát a nagyérdeműnek.

Itt nyitotta meg kapuit 2003-ban a Vackor Vár Erdei Iskola is, amely egy természet közelségére vágyó minden igényét kielégítő szálláshely.

Kecskeméti Arborétum (2020)

Az egész évben látogatható Kecskeméti Arborétumban 14 tanösvényen sétálva több mint 1000 féle növényt csodálhatunk meg, amely egyben a környék egyik legkedveltebb kirándulóhelye is. 

Az arborétum területén egykoron mezőgazdasági művelés folyt, 1986-ban kezdték meg Dr. Gőbölös Antal szervezésében a speciális erdő telepítését, amely terveit Mészöly Győző készítette. A közönséges fa- és cserjefajok mellett kísérleti jelleggel néhány díszfa, díszcserje is beültetésre került a terültre. Az alapállomány elsősorban kocsányos tölgy, fehér nyár, valamint szil-, kőris- és juharfajok uralták. 

Napjainkban az arborétum három fő részre tagolódik, ezek a véderdősáv, tölgygyűjtemény és a gyűjteményes rész. A gyűjteményes részt kettészelő széles út a hajdani vásárok emlékét idézi, innen ered a „Felhajtó út” megnevezés, hiszen egykoron ezen a „sugárúton” hajtották fel az állatokat a kecskeméti vásárba. A fák közötti területen pedig több ős gyepmaradvány őrzi még a hajdani természeti állapotokat. Az arbarétum rendjéért és az ápolásáért az Észak-Kiskunsági Erdészet (KEFAG Zrt.) felel.

A gyűjteményes rész ösvényein sétálva a fák és cserjék birodalmában érezhetjük magunkat, ugyanis az itteni flóra elrendezése olyan szempontok szerint is történt, mint a növények morfológiai jellemzői, rendszertani besorolásai, és származási helyei. A tanösvény állomásain a környék rovarvilágról, denevérekről, madarakról, békákról, gombákról olvashatnak a gyerekek és felnőttek. 

Az arborétumban sétálva megtekinthetjük még a Mária-kápolnát, a Magyar Szentek Szoborsétányát, a Kálváriát, és gyönyörködhetünk a terület különböző pontjain felbukkanó faszobrokban, a gyermekek pedig élvezhetik a fajátszóteret, az erdei tornapályát és a kilátót.

Horthy-vadászkastély (2020)

Tőserdő gyönyörű zöldövezetében, hatalmas ártéri füzek, kőrisek, tölgyek és nyarak között vezet a nemzeti park helyi tanösvénye. Eme háborítatlan „őserdő” közepén áll az egykori Horthy-vadászkastély is. A kétszintes, tájba illő, műemléképület 1926-ban épült erdőmérnöki szolgálati lakás céljából. A tornyos épület a népi demokráciában állami üdülő volt, napjainkban pedig a kiskunsági erdészet üzemelteti.